Az üzleti életben ritka jelenség, hogy egy multicég magyar vezetőt nevez ki ausztriai vállalatának élére. A napokban körbejárta a sajtót a hír: Pósfai Gábor, a Decathlon Magyarország országigazgatója kapott felkérést a francia sportszergyártó mamutvállalat ausztriai piacának kiépítésére. A számos versenytárssal tarkított osztrák piac még szűz terület a cég számára, nulláról kell felépíteni a vállalat helyi működését, így a felkérés óriási kihívást jelent. A szakember – akinek vezetése alatt a magyarországi vállalat globális szinten is kiemelkedően sikeres lett – tavasszal veszi át új feladatát, s a tervek szerint már nyáron megnyithatja első, ötezer négyzetméteres bécsi áruházát a Decathlon, amelynek belső kialakítási munkálatai már zajlanak.
– Nem ért váratlanul a felkérés, ugyanis az elmúlt két évben már párhuzamosan végeztem a magyar és az osztrák feladataimat. A leendő munkám olyan szakaszhoz ért el, amely egész embert kíván, így hét esztendő után váltok, és a családommal együtt Bécsbe költözöm – árulta el lapunknak Pósfai Gábor.
A cégvezető által említett hét esztendő minden volt, csak éppen nem a bibliai hét szűk év, ugyanis a vállalat piacvezető lett Magyarországon, tavaly nettó 53 milliárd forintos bevételt ért el. – Általában három–öt évig tölti be valaki egy helyen az országigazgatói pozíciót, én viszont már hét éve vezetem a magyarországi vállalatot. Nem titkolom, kerestem már a kihívást, és azt hiszem, az új munkában meg is találom. Magyarországon kisebb a piac, ráadásul a cég által kialakított modell nagyon működőképes, Ausztriában sokkal több a helyi márka és konkurencia, nem véletlen, hogy eddig nem is sikerült betörni az osztrák piacra – fogalmazott az üzletember. Utódja még nincs meg a hazai társaság élén.
Pósfai nevét egyébként még ismertebbé tette az a tavaly húsvétkor a közösségi oldalán tett bejegyzése, amelyben a másik fél tiszteletéről, a politika megosztó erejéről és a gyűlölködés befejezéséről írt. Ez válasz volt Orbán Viktor miniszterelnök húsvéti nyilatkozatára, miszerint a tüntetésektől még a békés és derék keresztény embereknek is viszket a tenyerük. Mint a cégvezető elmondta, nem gondolta volna, hogy Facebook-posztja ilyen érdeklődést vált majd ki, és állítja, azóta egyáltalán nem javult a helyzet, továbbra sem megy az, hogy tiszteljék egymást a másként gondolkodók, leüljenek egymással normális keretek között megbeszélni a dolgokat.
A hazai gazdaság állapotáról viszont úgy véli, valóban jobb, mint a 2010-es évek elején.
– Kétségtelen tény, hogy nőtt a vásárlóerő, nagyobb a fogyasztás, ám nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a körülmények világszinten javultak. Az európai uniós tagságunk nagyot lendített a gazdaságon, és a további javuláshoz is szükségünk van rá. Ugyanakkor nem látom a kitörő kis- és középvállalkozásokat, ezzel szemben nem lehet nem észrevenni egyesek aránytalanul gyors fellendülését, ami egészségtelen egy demokratikus gazdaságban – fogalmazott.
Ha valaki, akkor az utánpótlássport legnagyobb hazai támogatója, a Decathlon Magyarország első embere pontosan meg tudja ítélni, vajon a sokak által magasztalt, illetve szidott taorendszer segített vagy inkább ártott a magyar sportnak. – Mi a kezdetektől fogva az utánpótlássport mellett tettük le a voksunkat, annak ellenére, hogy például egy közismert olimpiai bajnok rövid távon nyilván jobb reklámhordozó, mint a széles nyilvánosság előtt még teljesen ismeretlen fiatal tehetség. A társaságiadó-kedvezmény rendszere egyébként nagyon jó kezdeményezés, főleg akkor, ha arra használnák itthon a támogatást, amire kellene. Így például az utánpótlás fejlesztésére kérik a pénzt, majd sok helyen a felnőttcsapatnál az idegenlégiósok bérét fedezik belőle úgy, hogy az említetteket utánpótlásedzőként írják be a rendszerbe. Magyarországon a taón keresztül befolyt pénzek nagy része elvész, és a legtöbb támogatás, nem véletlenül, mindig egy irányba halad, így nem csoda, hogy több sportág teljesítménye visszaesett – jelentette ki az üzletember. Pósfai Gábor nem titkolja, számukra az sem volt vonzó, amikor ebben a rendszerben megjelentek az úgynevezett közvetítők, akik bizonyos jutalékért – ami általában 15-20 százalék volt – cserébe hoztak számukra szerződő partnereket. Nos, ahogy kiderült valakiről, hogy ez a célja, azonnal ajtót mutattak neki.
– Mi mindig egy adott áruházunk vonzáskörzetében lévő, általunk többségében már ismert egyesületet támogattunk ezen a rendszeren keresztül, mert így egész évben nyomon tudjuk követni, valóban arra használják-e a pénzt, amire kérték. Számomra elképzelhetetlen volt mindig is, hogy politikai nyomásra támogassunk akár egyesületet, rendezvényt vagy programot. Ha lett is volna esetleg ilyen próbálkozás, csírájában fojtottuk volna el – hangsúlyozta a vállalatvezető.
Pósfai Gábornak egyébként a sportfejlesztési és a stadionépítési programmal sincs gondja, hiszen több évtizedes lemaradást pótolt ezzel a kormány, ám a hibát ott látja ezzel kapcsolatban, hogy a jövőt figyelmen kívül hagyva a létesítmények fenntartására és üzemeltetésére nem gondolt senki. És az sem véletlen, hogy egyetlen projektben sem vett részt a Decathlon. – Noha rengetegszer kerestek meg minket sok száz milliós, milliárdos projektekkel, mi ilyen célra sem céltámogatást, sem pedig taotámogatást nem adtunk. Még mielőtt rákérdez: igen, azért, mert a mi pénzünk elveszne ebben a hatalmas projektben, és finoman szólva sem tudnánk nyomon követni a felhasználását – tette hozzá a cégvezető.
