A százéves város, ahol kolbászból van a kerítés

Békéscsaba gyorsforgalmi úttal kapcsolódna be az ország vérkeringésébe. Kérdés, merre halad majd rajta.

Idén ünnepli újrabetelepítésének 300., várossá válásának 100. évfordulóját Békéscsaba. A Viharsarok fővárosát leginkább kolbászfesztiválja tette ismertté országosan. Akadnak más legek is, például itt épült Európa legnagyobb evangélikus temploma a maga 75 méteres magasságával. Egy évszázada Európa legnagyobb falujának nevezték negyvenezer lakosával, vályogházaival. A mai településképhez igyekszik hozzájárulni az immár egyéves, az ország legkorszerűbbjének nevezett hulladékválogató. Ennek ellenére a ma hatvanezres lélekszámú békési település egy kicsit mindig enklávénak érezte magát. Ennek egyik oka, hogy sok évig halogatták az M44-es gyorsforgalmi út megépítését. De most, Mészáros Lőrinc barátja, Szíjj László építőcége, a Duna Aszfalt markolva föl az ügyet, „a helyi lakosok, vállalkozók, az idelátogatók és befektetni szándékozók [no meg Orbán Viktor miniszterelnök - a szerk.] által évtizedek óta várt fejlesztés végre célegyenesbe ér” – nyilatkozza lapunknak Szarvas Péter független polgármester. Hogy eddig nem épült meg, az a nem feltétlenül etikus politikai csatározások mellett az ott élők érdekeinek mellőzésére is rávilágít valamelyest. Ami a légi közlekedést illeti, „még egyeztetések folynak arról, hogy milyen mértékű legyen a fejlesztés” – jegyzi meg a polgármester. A kérdés ezúttal is az, miért nem sikerült még felmérni a térség érdekeit.

A város családi házas része – hivatalos nevén Erzsébethely, de egy árva lélek sem nevezi így, csak Jaminának – megmaradt óriási falunak. Végtelen hosszúságú utcáinak mindegyikén akad egy kocsma, amely fölött a kiírás valamely szín és állatnév kombinációja legtöbbször. Belépve az egyikbe az látszik, mintha a berendezés, és a félig-meddig szintén annak tekinthető vendégek külsőre mintha megrekedtek volna pár évvel korábban. Ám tájékozottak, a regionális tévé van most is bekapcsolva. Amikor felteszem a kérdésemet, mit szólnak a sok hirtelen jött építkezéshez, a helyi mókamester odaszól, hogy még 2-3 feles, és kétszer annyit fog látni – bök a tévé felé, részben kilöttyintve a jóféle békési disznótoros pálinkát.

De járnak ám a belvárosban is ügyeket intézni, akkor ott maguk is látják – veszi át a szót másikuk. „Fel van állványozva az evangélikus templom, építkeznek a múzeumnál, de őszintén mondva én egyikbe sem megyek be” – húzza el a száját, „meg uszodát is csinálnak, de így is úszok a dologban” – teszi hozzá egy hatalmasat ásítva.

Egy belvárosi üzletben is érdeklődtünk, ahol egy középkorú hölgy azt felelte a fejlesztések időzítését firtató kérdésünkre, hogy ha nem is véletlen a látványos előrelépés időpontja, és ha esetleg ebből hasznot remél a kormány, nem irigyli tőle, nem baj, ha másnak is jó, ami a városnak is. Amúgy meg nem lehet biztos a győzelmében a Fidesz, és nyilván nem fogják lebontani, amit építettek akkor sem, ha valaki legyőzi őket. Így aztán az itt lakók mindenképpen nyernek.

Végül a sétálóutcán is megszólítottunk egy hatvanas urat huszonéves fiával, akik az M44-est tartják a legfontosabbnak, már hosszú évek óta várják a megépítését. – Az mégsem volt állapot, hogy zötykölődni kell egy semmilyen úton, ha az ember Budapest felé venné az irányt – mondja az előbbi. Fia hozzáteszi, hogy munkaügyben gyakran jár a fővárosba, ezért számára ez jelentős előrelépést jelent.

Jól jellemzi Békéscsaba helyzetét, amit egy környékbeli idegenvezető említett egyszer: „a gyulai fürdő híres, a békéscsabai pedig jó”. Szarvas Péter szerint Békéscsaba „regionális attrakcióival jól kiegészíti a gyulai turisztikai kínálatot”. Megemlíti a múzeumot, a Munkácsy Mihályról elnevezett épület a hajdan itt asztalosinaskodó nagy festőnknek is emléket állít. Most két épületét összekötve újabb térrel bővül.

Kerek évfordulón az ember számvetést is készít. A polgármester elmondta, Békéscsaba „nagyon jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt tíz évben”. Elkerülő utat említ, csatornázást, kerékpárutat, alul- és felüljárót, a megújult vasútállomást. A fővárosba vezető vasútvonalba rengeteg pénzt fektettek, már csak az kellene, hogy ne muzeális vagonok zakatoljanak. A Csabagyöngye Kulturális Központ pedig nagyobb szabású rendezvényeknek is teret tud adni. „A Modern városok program és a Településfejlesztési operatív program (Top) révén összesen 439 milliárd forint érkezik Békéscsabára” – állítja a polgármester. Gondos kezek vigyáznak a sportcsarnokra, és egy új, 50 méteres uszoda is épül a sportos csabaiak kedvéért. Kiemeli azt is, hogy „Békéscsaba nem a holnapra, hanem a holnaputánra készül”, komplex energetikai programjával, amely „lehetővé teszi, hogy a rezsiköltségeinket csökkentsük, így több forrása marad az önkormányzatnak a helyi kulturális, sport- és civil igények kielégítésére”. Hogy a múzeum bővítése, az evangélikus templom tornyának renoválása, az Élővíz-csatorna egy szakaszának rendbetétele, egy nem feltétlenül szükséges uszoda építése modernizálás-e, az egy külön kérdés. Ahogy az is, önzetlen támogatás-e mindez a centenáriumát ünneplő városnak, vagy a narancsérlelő tavaszi virágzás április 8-ai szüretben kicsúcsosodásáról van-e inkább szó.

Ami a Top-pénzeket illeti, ahogy már példákkal említettük, a renitens városoknak csak csordogál az uniós pénz, míg a kormányhoz lojalitás fokával egyenesen arányosan nőhet a megítélt összeg, melynek elosztását akár előre le is zsírozhatták. Az alapvetően gazdasági fejlesztésekre fordítandó összegek különbözőségét Zalai Mihály, a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke a lobbitevékenység erőteljességének fokához is köti.

Ahogy máshol, itt is fél évszázados tömbházakban él a lakosság egy jelentős része. Az önkormányzat „jelenleg két módon járulhat hozzá társasházak energia-megtakarítást eredményező korszerűsítéséhez, felújításához”:

Hogy igazán kolbászból legyen a kerítés, Orosz Tivadar, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BMKIK) elnöke szerint az Interreg V-A Románia–Magyarország program 1,1 millió eurójának legnagyobb részét, 630 ezer eurót a Körös–Maros Nemzeti Park (KMNP) használhatja fel. A március 1-jével induló programban lényeges lesz „a Körösök mentén kialakult természetes szikes pusztai és ártéri élőhelyek megóvása mind elméleti kutatások, mind gyakorlati kezelések formájában” – írja lapunknak a KMNP. A BMKIK turisztikai infopontot működtet Békéscsabán, ahol népszerűsíti a fejlesztést, illetve konferenciákat és workshopokat rendez. Orosz Tivadar szerint főként a fiatalokat szeretnék környezettudatosságra és a természet szeretetére nevelni. „A kamaránál létrehozandó infopont a már meglévő szolgáltatásainkat fogja támogatni és kiegészíteni” – írja a Magyar Nemzetnek a BMKIK. „A kamarák felvállalt elkötelezettsége, hogy a szakmát választó diákokat korai életkorukban orientálják a számukra legmegfelelőbb szakma felé” – teszik hozzá.

Szarvas Péter független polgármestere a városnak, ami ideális pozíció ahhoz, hogy mindenkit képviselhessen. Munkájáról, a városban zajló fejlesztésekről rendszeresen beszámol a Facebook-oldalán. Mint korábban megírtuk, az ő neve is felvetődött a Fidesz lehetséges országgyűlési képviselőjelöltjeként, noha ő nem kezdeményezett egyeztetést a párt helyi szervezetével. Hogy független polgármesterként milyen várakozásokkal tekint április 8-ára, egyelőre szó szerint ugyanaz a rövid válasz áll rendelkezésünkre, mint januárban: „Jelenleg a polgármesteri feladataimra koncentrálok.”