Vona Gábor: A választás tétje, hogy kivándorlóországgá fogunk-e válni

A jelenlegi rendszer egy politikai tébolyda, a kommunikációja egybitessé vált – mondta a Jobbik elnöke.

Katona Mariann
2018. 03. 08. 6:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A jelenlegi rendszer egy politikai tébolyda, a kommunikációja egybitessé vált, a színvonala lezüllött, pedig a valóságban összetett és komplex problémák vannak – erről beszélt Vona Gábor a Jobbik által szervezett tegnap esti értelmiségi találkozón. „Őrülten nehéz XXI. század vár ránk, a mostani szintet nem engedhetjük meg, erről is dönt az ország április 8-án” – mondta a több mint kétszáz vendég előtt.

A Jobbik vezetője – akit már egyenesen miniszterelnökként konferáltak fel – már az elején jelezte, hogy miután minden egyes nap a kampányról és az előttünk álló egy hónapról van szó, ő egy kicsit túlmutatna ezen. Inkább olyan kérdéseket boncolgatna – sokszor tényleg kérdésfeltevés formájában –, amelyek a kormányzati kommunikációból, de úgy általában a közbeszédből is kimaradnak.

Vona Gábor a biztonság, konkrétan a bevándorlás témájával kezdte. Feltette azt a kérdést, vajon mi lesz, ha a dzsihadisták azt szeretnék, hogy Kelet-Európában is féljenek. Vajon melyik országot választják célpontként? „Orbán Viktor jelen pillanatban a tűzzel játszik” – összegezte, veszélyesnek nevezve, hogy a kormány „felteszi Magyarországot a terrorizmus térképére”. A téma kapcsán kitért arra is, hogy a bevándorlás jelen pillanatban úgy tűnik, mint egy „muszlim–keresztény konfliktus”, pedig ha Afrikából indulnának el akár tízmilliók, akkor keresztényekkel is szembetalálná magát Európa.

„Mit kezdjünk az Afrikából érkező keresztényekkel?” – tette fel a kérdést, majd egyből meg is válaszolta, kiemelve, hogy római katolikusként jutott erre az álláspontra. Vona Gábor szerint az onnan érkező tömegeket sem szabad befogadni, a nemzetközi közösség anyagi hozzájárulásával, de egy afrikai konfliktust Afrikán belül kell megoldani.

A korrupcióra is kitért, azt az eddig nem igazán boncolgatott kérdést elővéve, hogy a magyar társadalom egyáltalán elutasítja-e a korrupciót, és ha igen, akkor ennek mi az oka. „A büntetés vagy az, hogy ez ciki?” – kérdezte, szkeptikussága mellett mégis utóbbiban bízva. Vona Gábor megismételte, hogy a Jobbik, szemben a kormánnyal, csatlakozna az európai ügyészséghez. „Orbán Viktor elutasítása mögött nem valamiféle kurucos hevület rejtőzik emögött, hanem józan megfontolás, hiszen ha lenne egy ilyen intézmény, a miniszterelnök úr veje, de talán még a miniszterelnök úr is nagyon nehéz helyzetbe kerülne” – így összegezte véleményét a kormány hozzáállásáról.

Az oktatásra is hosszú perceket áldozott, Vona Gábor szerint ugyanis beléptünk egy olyan korszakba, a digitalizáció korszakába, ami egészen más módszereket követel már. A gyerekeknek szerinte örömet kell adni, hogy motiváltak legyenek, így pedig a teljesítmény is meglegyen. Egy magyartanár ötletét méltatta, aki játékos formában tanítaná a gyerekeket, mert a pártelnök saját fián is azt látja, hogy így rendkívül motivált lesz.

A demokrácia helyreállítása kapcsán sem az állandóan ismételgetett mondatok hangzottak el. A pártelnök ugyanis arról beszélt, hogy a XXI. század a robotizáció százada lesz, vagyis eljutunk oda, hogy míg jelenleg szükség van tömegekre a termelésben vagy a hadseregben, később ez megszűnik. Márpedig szerinte kérdés, hogy ahol már nincs szükség tömegekre, megmarad-e a demokrácia. „Egyáltalán, van-e itthon demokratikus kultúra, vagy a jelenlegi magyar társadalom csak egy mintát követ?” – hangzott az újabb kérdése.

Szóba hozta a miniszterelnököt az elvándorlás kapcsán is, Vona Gábor szerint ugyanis nem az a választás tétje, mint azt Orbán Viktor mondja, hogy bevándorlóország leszünk-e, hanem hogy kivándorlóországgá fogunk-e válni. Itt kitért arra is, hogy vannak olyan magyarok, akik már biztosan nem fognak hazajönni, még akkor sem, ha itthon a helyzet olyanná válna, hogy az nekik is megfelelő lenne. Éppen ezért a kormánynak az lenne a feladata, hogy erősítse bennük, hogyan lehet máshol magyarként élni. Mindehhez erős diaszpórapolitikára lenne szükség, ám nálunk ez Vona Gábor szerint hiányzik.

Az elvándorlás után gyorsan következett úgy eleve a nemzetközi presztízsünk kérdése, a Jobbik elnöke itt természetesen nem hagyta ki, hogy felidézze Lázár János bécsi videóját. Bírálta a kormányt, hogy miközben az európai közösség éppen átalakul, nekünk nincs Európa-tervünk, egyszerűen csak annyit mond a hatalom, hogy „Stop, Soros”.

A Jobbik elnöke miközben már az elején leszögezte, hogy szándékosan nem a kampányt állította ezúttal középpontba, a választásról azért beszélt. Szerinte ugyanis a kormányváltás kulcsát az jelenti, mennyien mennek el szavazni, úgy számolt, 65-70 százalék körül van, ahol a kormányváltás realitássá válik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.