időjárás 1°C Barbara, Borbála 2021. December 4.
logo

Kásler Miklós: Lecsengőben van már a véleménydiktatúra

Szilágyi Anna
2019.10.30. 05:50
Kásler Miklós: Lecsengőben van már a véleménydiktatúra

Az emberek egészségmegőrzését és a betegségek mielőbbi, korai felismerését kell segíteni, ezzel javítható a magyar lakosság egészségi állapota — hangsúlyozta a lapunknak adott interjúban az emberi erőforrások minisztere. Kásler Miklós a Nemzeti alaptantervről, a kulturális életről, a szűrővizsgálatok és a tömegsport fontosságáról is beszélt.

– Szakszervezeti berkekben attól félnek, hogy az óvodákban középfokú végzettségű munkaerővel enyhítenék a létszámgondokat. A kényszer valóban szülhet ilyen megoldást?

– Nem tervezünk ilyen változtatást, a gyermekek nevelését csak felkészült szakemberekre lehet bízni. Az oktatási rendszer továbbra is egységes: ez minőségi kérdés.

– Égető a létszámhiány az oktatásban?

– Azt gondolom, nincs pedagógushiány. Megvan a ritmusa annak, hogy a tanárok milyen periódusokban mennek nyugdíjba, de ezek kiszámíthatók, ismertek. A tanárképzés egyik célja, hogy a nyugállományba vonuló pedagógusokat megfelelő módon lehessen pótolni. Ez így történik. Arra szoktak hivatkozni a létszámhiány kapcsán, hogy sok az álláshirdetés, de gondoljunk bele: a pedagógus is költözik, családot alapít, és életének számos változása indokolhatja, hogy intézményt vált. Ám ez nem feltétlenül jelent szakemberhiányt, emellett az utóbbi időben csökkent a tanulók létszáma.

A miniszter úgy véli, a hosszú távú cél, hogy a lehető legtöbben sportoljanak, mert ez évtizedes távlatban óriási előnyt jelent majd hazánknak
Fotó: Havran Zoltán

– Jövőre vezetik be az új Nemzeti alaptantervet (NAT) , de a köztudatban nagyon kevés az ezzel kapcsolatos információ. Menni fog a bevezetés?

– A Nemzeti alaptanterv előkészítése több hónapja tart, várhatóan ősszel megszületik a kormánydöntés. Ezt követően elkezdődhet a tankönyvek átdolgozása, ideértve azok legkorszerűbb, digitalizált formáját. Az a célunk, hogy a magyar diákok versenyképes, a munkaerőpiacon és az életben is értékes, valamint a nemzeti kultúrát korszerűen átadó tudást szerezzenek az iskolapadban. A következő tanévben felmenő rendszerben elindulna az 1., az 5. és a 9. évfolyamokon. Teljesíthető a határidő, hiszen az első osztályosok esetében továbbra is az alapkészségek elsajátítása a cél, azaz írni, olvasni és számolni tanulnak a gyerekek, ezért csak az 5. és a 9. évfolyam közismereti tankönyveit érinti az átdolgozás.

– Az ellenzéki média szerint a NAT-tal kapcsolatban nincs valódi társadalmi vita.

– Ez nem felel meg a tényeknek. Az új NAT előkészítése gyakorlatilag 2017 óta tart, több mint egyéves szakmai előkészítő munka után készült el az első szakmai koncepció, amely tavaly augusztus 6. és szeptember vége között széles körű társadalmi egyeztetés tárgya volt. Véleményezhették egyének és szervezetek egyaránt. Az észrevételek birtokában, a kormány kérésére a minisztérium további átdolgozást végez. Ebbe a folyamatba, munkába is igyekeztük bevonni az érintetteket. Több mint hatszáz észrevételt vettünk figyelembe például kanadai magyar pedagógusoktól, erdélyi magyar pedagógusoktól, a Nemzeti Pedagóguskartól, a Magyar Művészeti Akadémiától, az írószövetségtől és több szakszervezettől is.

– Gyakran beszél a tárca az egészségügyi alapellátás megerősítéséről. Miért van ekkora szükség a háziorvosok szerepének bővítésére?

– Az alapellátást azért erősítjük meg, hogy a betegek a lakóhelyükön jussanak diagnózishoz, és a szükséges kezelések lehetséges részét helyben is el tudják végezni a háziorvosaik. Az emberek egészségmegőrzését és a betegségek mielőbbi, korai felismerését kell segíteni, ezzel javítható a magyar lakosság egészségi állapota. Ez nemcsak a pácienseknek előnyös, hiszen nem kell utazniuk, hanem a járóbeteg-szakrendelést, a sürgősségi centrumokat, így a kórházakat is tehermentesíti, arról nem is beszélve, hogy csökken a sorban állás, rövidebb lesz a várólista. Felmértük, hogy hány családi orvos dolgozik hazánkban és személyenként hány szakvizsgájuk van, hiszen ez jelent jogosultságot ahhoz, hogy diagnózist állíthassanak fel. Lehetővé kell tennünk, hogy a háziorvosok a szakvizsgáik révén szerzett tudásukat is alkalmazhassák a gyógyításban. Azt is megvizsgáltuk, hogy az egyes szakvizsgák gyakorlásához milyen minimumfeltételek teljesítésére, milyen eszközökre és műszerekre van szükség, illetve hogy ezek közül jelenleg mi áll rendelkezésre. Ezeknek az adatoknak a különbsége határozza meg a fejlesztés alapját. A Három generációval az egészségért program is praxisközösségek megerősítését szolgálja: már 131-re nőtt a praxisközösségek száma, amelyek összesen 1,2 millió ember ellátásáért felelnek. Ezt szeretnénk a teljes magyar népességre kiterjeszteni. A programra eddig 5,4 milliárd forintot fordítottunk, és ötmilliárd forinttal folytatjuk tovább. A másik forrás a Magyar falu program, amelyet arra is szeretnénk felhasználni, hogy fejlődjön a kistelepülések egészségügyi ellátása, orvosi, gyermekorvosi rendelőket építünk, újítunk fel és korszerűsítünk, sőt az orvosok lakhatását is segítjük. Az Emberi erőforrás fejlesztési operatív program egyik korábbi pályázata szintén ezt célozta meg, ennek a kiírásnak köszönhetően több mint félszáz praxisközösség nyert el támogatást országszerte.

– Hogyan szolgálja mindez az egészségügy egészét?

– A családi orvos képes lesz felállítani diagnózisok döntő többségét, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) pedig lehetővé teszi, hogy a számára nem értelmezhető leleteket tovább tudja küldeni a kórházba, ahonnan szintén elektronikusan küldik majd meg a véleményt; ez időben is jelentős nyereség. Az EESZT Európában az egyik legkiterjedtebb adatbázis. 2017. novemberi indulása óta mintegy tízezer egészségügyi szolgáltató használja: több mint 26 ezer orvos; csaknem 13 ezer gyógyszertári dolgozó; naponta átlagosan 250 ezer ellátási esemény; kétszázezer betegdokumentumot és nyolcszázezer receptet kezel. Első körben az államilag finanszírozott háziorvosi szolgálatok, a járó- és fekvőbeteg-ellátó intézmények és a gyógyszertárak csatlakoztak, majd 2018. november 1-jéig kellett bekapcsolódniuk azon magánszolgáltatóknak is, akiknek jogszabály alapján a Központi Implantátumregiszterbe és a Nemzeti Csípő- és Térdízületi Endoprotézis Beültetés Regiszterbe bejelentési kötelezettségük van. Ez az adatbázis a jövőben tovább bővül: 2020. január 1-jéig minden magánpraxist folytató orvosnak és fogorvos csatlakoznia kell, és legkésőbb 2020. június 1-jétől adatot kell szolgáltatnia az EESZT-be. Ezzel teljessé válik az ország lefedettsége, a csatlakozott egészségügyi szolgáltatók száma pedig 25 ezerre nő. Az egészségügyi felhő időben is jelentős nyereség, hiszen nem a beteg utazik, hanem a lelet, ugyanakkor lehetővé teszi a hatékony és azonnali információcserét a köz- és magánorvosok között, pontosabb és átláthatóbb lesz a magyar egészségügyi rendszer. Az innovációs fejlesztések azonban nemcsak a nemzetközi érdeklődésre is számot tartó EESZT-t érintik: több mint húszmilliárd forint hazai és uniós forrásból zajlanak egészségügyi innovációs fejlesztések a vezető haláloknak számító keringési és daganatos megbetegedések diagnosztizálásának és terápiájának támogatására a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben és az Országos Onkológiai Intézetben, de a sugárterápiás műszerbeszerzések érintik az Uzsoki Utcai Kórházat, a salgótarjáni Szent Lázár Kórházat és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórházat is. Az innovációs fejlesztések az orvosegyetemeket is jelentős mértékben érintik: 2014 és 2020 között számos klinikai fejlesztésre nyílt lehetőségük, megközelítően 16 milliárd forint értékben, de intézményi létszámbővítésre 7,1 milliárd forintot, képzési programokra 4,4 milliárd forintot, betegbiztonság növelésére 9,4 milliárdot vagy orvostechnikai eszközökre 1,7 milliárd forintot fordíthattak uniós egészségügyi pályázatok révén.

– Tudják ellenőrizni, hogy az egészségprogramokban megfogalmazott elveket betartják-e a gyakorlatban a lakosok, illetve az orvosok?

– A szűrések adataiból tudjuk ezt mérni. Központilag szervezett behívással és visszahívással működik a rendszer, azaz bizonyos időközönként ismételni kell a vizsgálatot. Az adatokat központilag kezeljük, tehát meg tudjuk mondani, hogy a behívott lakosok közül hányan jelentek meg a szűrésen. Elindult tavaly novemberben a vastag- és végbélszűrés, így végre teljes lett az 1993-ban általam leírt Magyar rákkontrollprogram szűrési palettája. Több mint háromszáznegyvenezer ember kapott behívót a vizsgálatra, százezren már éltek is a lehetőséggel, és beküldték a kért mintát.

– Mit lehet tenni az orvosok külföldre költözése ellen?

– A világon mindenhol van orvoshiány, de nem mindegy, hogy az egyes országokban milyen mértékben, tempóval, intenzitással történik mindez. Hazánkban jelentősen, mintegy harmadával csökkent azoknak az egészségügyben dolgozóknak a száma, akik papírokat igényeltek ahhoz, hogy külföldön dolgozzanak. Mivel ott is változó körülményeket tapasztalnak, elindult a visszaszivárgás. Orvosként volt alkalmam látni és tapasztalni, hogy az egészségügyben dolgozók igen megterheltek. Nemcsak Magyarországon, a nyugati országokban is. Ott kétségkívül magasabbak a fizetések, de a megélhetés is többe kerül. Vagyis összetett kérdés, hogy valaki megy-e vagy marad. A fiatal orvosok itthon maradását jelentős rezidensösztöndíjakkal is segítjük, amelyekből jelenleg hatféle létezik. Megújítottuk a rezidenstámogatási programot is: 2015 óta a központi költségvetés biztosítja a szakorvosjelöltek illetményét és járulékait. Az elmúlt időszakban a támogatott szakorvosképzést megkezdők száma átlagosan tíz százalékkal emelkedett. Az intézmények idén már több mint hétszáz rezidens – orvos, fogorvos, gyógyszerész, klinikai szakpszichológus – foglalkoztatását kezdeményezték, és várhatóan év végéig még több mint kétszázan csatlakoznak hozzájuk.

– Milyen változásokat emelne ki a kultúra területéről?

– Átalakult az előadó-művészeti támogatás: a taorendszer megszűnt a visszaélésekkel együtt, helyette valódi teljesítményen és értékeken alapuló finanszírozást vezettünk be. Pályázni lehet, és azok minősége dönt. A Petőfi Irodalmi Múzeum tevékenysége minőségben erősen javult, szélesebb területeket ölel fel. Rendkívül gyorsan és magas minőséggel működik a Magyarságkutató Intézet, amelynek nagy előnye, hogy az egy témával foglalkozó, de különböző szakterületekről érkező tudósok együtt dolgoznak, egymás eredményeit felhasználva vonnak le következtetéseket, a legmagasabb tudományos igényességgel. A kutatási eredményeket aztán öt világnyelvre lefordítják és közérthetően is publikálják. Egy év alatt számos előrelépést tettünk, és kimondhatjuk: véget ért vagy legalábbis lecsengőben van a véleménydiktatúra, amikor még volt, aki megmondta, ki tehetséges és ki nem, és jellemzően ugyanazok kaptak támogatást.

– Ugyanez igaz a sportra is.

Sporthőseink fontosak, a világesemények számtalan pozitív hatása nemkülönben, de a hosszú távú cél mégiscsak az, hogy a lehető legtöbben sportoljanak, mert évtizedes távlatban ez jelent majd óriási előnyt Magyarországnak. A sport csökkenti a túlsúly kockázatát, ha nincs túlsúly, akkor jóval kisebb a keringési, de a daganatos betegségek kialakulásának esélye is.