Hat éve nem tudjuk, kinek a pénzét kezelte Simon Gábor

Immár hat éve nem lehet tudni, hogy kinek a pénzét kezelte Simon Gábor, az MSZP egykori elnökhelyettese. A párt pénzéről éppúgy beszéltek még az MSZP berkeiben is, mint az egyik pártvezetőről, akié a Simon osztrák és svájci bankszámláin talált 267 millió forintnyi euró, illetve svájci frank lehetett.

A büntetőeljárásban szereplő összeg eredetét ugyanis mai napig nem sikerült tisztázni, pedig a 2014-ben indult nyomozás után a 2016-ban kezdődött elsőfokú eljárás során sem sikerült megállapítani, honnan vannak a százmilliók. Simon pedig, a maga szempontjából nézve bölcsen, hallgat a pénz eredetéről.

Simon Gábor, az MSZP volt elnökhelyettese a vádlottak padján Fotó: Bach Máté

Időközben bíróváltás miatt az elsőfokú eljárást újra kellett kezdeni.

Július 9-én meg is kezdődött az új eljárás, az új bíró az eddig keletkezett iratokat kezdte el ismertetni. Az új büntetőeljárásról szóló törvény teszi lehetővé, hogy például bíróváltás esetén nem kell teljesen az elejétől kezdeni a bizonyítási eljárást, hanem a váltásig keletkezett iratokat elég ismertetni az új eljárásban. Simon ügyében is így van. Az október 1-jére már kitűzött újabb tárgyalási napon folytatják az iratismertetést.

Úgy tudjuk, a bíró azon van, hogy még idén ítéletet is hirdessen első fokon, ám erre kevés az esély. Ugyanis hátravan még egy igazságügyi könyvszakértő ismételt meghallgatása, amelyet a védelem indítványozott. A vádhatóság által kért, a svájci hatóságoknak megküldött jogsegélyre pedig már lassan egy éve nem érkezett válasz, pedig a jogsegélyben éppen a svájci bankban Simon számláján talált pénz eredetének megnevezését kérik. A svájci banktitok miatt meglehetősen kevés az esély arra, hogy végül érdemi válasz érkezik Svájcból.

Mint azt korábban a Magyar Nemzet megírta, Simon Gábor végzetét tulajdonképpen a politikai kalandornak, néhai Welsz Tamásnak köszönheti. Welsz végórái 2014-ben, az MSZP akkori elnökhelyettese, Simon Gábor lebukásával kezdődtek. A politikust különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással gyanúsították, majd később vádolták meg, mert adózatlan százmilliókat találtak hozzá köthető külföldi bankszámlákon. Welszet is gyanúsítottként hallgatták ki, miután a nyomozók birtokába jutott egy hamisított bissau-guineai útlevél Derdák Gábor névre kitöltve a politikus adatai­val (a Derdák Simon édesanyjának vezetékneve). A kalandor a halála napján teherautónyi iratot adott át a nyomozóknak, majd az őt szállító rendőrautóban állítólag halálos mérget vett be. A Welsz-hagyaték vizsgálata idén júniusban fejeződött be, ám Simonon kívül más közszereplőt nem találtak a nyomozó ügyészek a Welsz-féle hamis iratokkal kapcsolatban.

A Központi Nyomozó Főügyészség vádiratának lényege szerint az MSZP akkori elnökhelyettese rövid idő alatt 267 millió forint bevételt szerzett, amely után nem fizetett személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, ezzel 128 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. A vádhatóság letöltendő börtönbüntetés kiszabását indítványozta a volt politikusra, akit hamis magánokirat nyolcrendbeli felhasználásának vétségével, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is vádolnak. Simon Gábor 2008 januárjától a következő év áprilisáig több mint 570 ezer eurót és 160 ezer dollárt helyezett el egy grazi, illetve egy svájci bankban, amelyről ott saját vagyonaként nyilatkozott. Eközben a 2008 és 2012 közötti vagyon­nyilatkozataiban, illetve adóbevallásaiban jövedelemként csak az országgyűlési képviselői, illetve államtitkári tisztségéért kapott bevételeket tüntette fel. A volt politikus az eljárás során befizette az adóhátralékot, így, mivel a kár megtérült, a büntetése korlátlanul enyhíthető.

Az ügy pikantériája, hogy Simon átverte az Alkotmányvédelmi Hivatal jogelődjét a Nemzetbiztonsági Hivatalt is, miután a vádbeli időszakban, 2008-ban Gyurcsány Ferenc, 2009-ben pedig Bajnai Gordon munkaügyi államtitkára lett, ezért C típusú nemzetbiztonsági átvilágításon kellett átesnie. Ott a vagyoni helyzetéről is nyilatkoznia kellett. Simon 2014. február 18-i gyanúsítotti kihallgatásán azt állította az őt kérdező ügyészeknek, hogy az ausztriai bankban lévő összeg nem a sajátja, az csupán vagyonkezelési céllal van az általa nyitott számlán.