2020-ban új pályára állították a szakképzést

– Harmincötmilliárd forintból emelte a kormány a szakképzésben oktatók bérét, az újonnan bevezetett tanulói ösztöndíjakra éves szinten 11 milliárdot szánnak és ezenfelül is további, több tízmilliárd forintot biztosított a kormány a szakképzési centrumok és tanműhelyek fejlesztésére 2020 folyamán – ismertette az idei év fontos eredményeit a Magyar Nemzetnek Schanda Tamás. Az innovációs tárca miniszterhelyettese úgy értékelt lapunknak: az iskolaszerkezet reformja a járvány ellenére is sikeresen lezajlott.

20200521 Debrecen Inter Traction Electrics Kft. (ITE) autóbusz gyár Magyar Nemzet fotó: Mirkó István (MI) Fotó: Mirkó István

– A koronavírus-járvány nem jelentett akadályt a szakképzési rendszer átalakításában. Az intézményekben, szakképzési centrumokban és a hivatalokban dolgozó kollégák a nehéz körülmények között is mindent megtettek annak érdekében, hogy gördülékeny legyen az átállás, amiért köszönet illeti őket – hangsúlyozta lapunknak Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) miniszterhelyettese, akit az év vége közeledtével arról kérdeztünk, hogyan hatott a vírushelyzet az idén bevezetett új szakképzési iskolaszerkezetre.

A politikus úgy fogalmazott: az első az emberek életének és egészségnek megvédése, azonban a gazdaság állapotára is figyelemmel kell lenni, hiszen azon múlik, hogy megmaradnak-e a munkahelyek, amelyek a magyar családok megélhetését biztosítják. – Meggyőződésünk, hogy egy jó szakképzési rendszer jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a nemzetgazdaság erősödjön – húzta alá Schanda Tamás, aki szerint a járványhelyzet azért is okozott kisebb gazdasági károkat hazánkban, mint több más, nálunk akár gazdagabb európai államban, mert az elmúlt tíz évben rendkívüli eredményeket tudtunk felmutatni. Hozzáfűzte: bármilyen hasonló, vagy akár pénzügyi válság is következzen be a jövőben, a jól képzett munkaerő és az erős magyar vállalatok egyfajta gazdasági védettséget is jelentenek minden magyar ember számára.

– Nézzük a számokat! A szakképzésben oktató csaknem 32 ezer ember bére átlagosan mintegy harminc százalékkal emelkedett, erre 35 milliárd forintot fordítottunk az idén. Összesen mintegy 88 ezer új tanuló kezdte meg a tanulmányait idén, közülük 68 ezren ösztöndíjat is kapnak, ez éves szinten 11 milliárd forint többletjuttatást jelent. Folyamatosan fejlesztjük a szakképzést, csak a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból idén 25 milliárd forintot fordítottunk erre, így például a piacképes tudás megszerzését nagyban szolgáló vállalati tanműhelyek fejlesztésére is. Összesen tízmilliárd forintból újulnak meg szakképzési centrumok Békéscsabán, Budapesten, Esztergomban és Kecskeméten – sorolta az évre jellemző, forintosítható eredményeket Schanda Tamás, megjegyezve, hogy magát az intézményrendszert is észszerűsítették, átláthatóbbá tették.

Emlékeztetett: aki csak szakmát szeretne tanulni az általános iskola elvégzése után, az új rendszerben szakképző iskolában folytathatja a tanulmányait. Ha a diák érettségizni is szeretne, akkor a technikumot kell választania, ahonnan – amennyiben még inkább mélyíteni szeretné a szaktudását – szinte egyenes út vezet a felsőoktatásba.

fotó: Mirkó István (MI)

Arról is kérdeztük a szaktárca miniszterhelyettesét, hogy a digitális tanrend kényszerű bevezetése milyen hatással volt a szakképzésre, nem okozott-e nehézségeket a sok gyakorlati óra miatt. Mint mondta, alapvetően az intézményekre, illetve a centrumokra bízták a döntést arról, hogy miként szervezik meg a biztonságos körülmények között való oktatást. – Ahol például a partnervállalattal való együttműködés okozott problémát a járványhelyzetben, ott megoldották a tanműhelyekben az oktatást. A vendéglátás és idegenforgalom területén persze nagyobb kihívásokkal kellett szembenézni, de rendkívül kreatív megoldásokat találtak az oktatók. Például a felszolgálást online nem olyan könnyű elsajátítani, mint személyesen, de jól érthetően megtanítható webkamera segítségével – magyarázta Schanda Tamás.

A digitális tanrenddel összefüggésben arról is kérdeztük, hogyan érték el a rosszabb anyagi helyzetben lévő családokat, tudtak-e digitális eszközöket biztosítani a hátrányos helyzetű diákoknak. Mint mondta, a szakképzési centrumokkal együttműködve már az első hullám idején felmérte a minisztérium, hogy az iskoláknak és fiataloknak mire lehet szükségük, és azóta is folyamatosan figyelik a helyzetet. – Akinek kellett, és jelezte, annak igyekeztünk segítséget nyújtani – jelentette ki.

A miniszterhelyettes úgy összegzett: az elmúlt évtized bizonyította, hogy a magyar emberek munkából akarnak és tudnak megélni. – A kormánynak ehhez kell biztosítania a megfelelő feltételeket, például a vállalkozások célzott fejlesztési támogatásaival, jó adópolitikával és magas színvonalú képzési rendszer létrehozásával. A szakképzés átalakítása, az intézmények és a képzések folyamatos fejlesztése azt szolgálja, hogy a magyar fiatalok a jövő nyertesei lehessenek – fogalmazott.