Elon Musk vajon kinek adja százmillió dollárját?

Elon Musk, a Tesla, a SpaceX és megannyi vállalkozás vezetője legutóbb azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy százmillió dolláros pénzdíjat ajánlott fel annak a vállalkozásnak, amely a legjobb szén-dioxid-elnyelő technológiát fejleszti ki. De milyen technológiáról is van egyáltalán szó? A Green Policy Center fenntarthatósággal és éghajlatváltozással foglalkozó szakmai műhely ennek járt utána legfrissebb elemzésében.

A Tesla- és Space-X-vezér görbe tükröt tart a piac és a befektetők elé? Fotó: AFP

Elon Musk 2021. január 21-jén jelentette be Twitter-fiókján, hogy 100 millió USA-dollárt adományoz a „legjobb szén-dioxid-elnyelő technológiát” kifejlesztő cégnek. A Green Policy Center elemzése szerint, bár a természet már évmilliók óta kifejlesztette a leghatásosabb módszert a szén-dioxid elnyelésére, megkötésére és újrahasznosítására; nevezetesen a növényeket, valamint a fákat – érdemes áttekinteni, hogy milyen technológiai megoldások ismertek a probléma megoldására, és mekkora az esélyük a klímaváltozás kihívásainak megoldására.

Mi is az a negatív kibocsátás?

A párizsi megállapodásban az aláíró felek megfogadták, hogy nem engedik, hogy a Föld átlaghőmérséklete több mint 2 Celsius-fokkal emelkedjen az iparosodás előtti szinthez képest, miközben arra is törekednek, hogy a melegedés legfeljebb 1,5 Celsius-fok legyen. Ahogy azt az IPCC, az ENSZ tudományos tanácsadó testülete megállapította, már a 1,5 Celsius- fokos átlaghőmérséklet-növekedés is komoly veszélyeket jelenthet az alacsonyan fekvő területeknek, azonban így még elkerülhetők lennének a globális katasztrofális események.

Ahhoz azonban, hogy ez a hőmérsékleti cél tartható legyen, 2050-re nettó nullára kell csökkenteni a globális szén-dioxid kibocsátásunkat, addig pedig összesen 800 milliárd tonna szén-dioxidot bocsáthatunk ki

– mutat rá az elemzés.

Fotó: Pexels

A kibocsátott szén-dioxidot begyűjtő és eltároló vagy újrahasznosító megoldásokat (angol mozaikszóval CCS) nevezzük negatív kibocsátásoknak vagy szén-dioxid-nyelőknek. Ezekre egyrészt azért lehet szükség, mert a Föld légkörében már most is rengeteg szén-dioxid található, amely már most hozzájárul a klímaváltozás negatív hatásainak erősítéséhez, vagy például a tengereink savasodásához, így a szén-dioxid kivonása a légkörből már középtávon is hasznos lehet. Másrészt a klímasemlegesség eléréséhez is szükség lehet a szén-dioxid begyűjtésére és eltárolására,

mivel jelenleg több olyan ipari folyamat is van, amelyek kibocsátásainak nullára történő csökkentésére még nincs technológiai megoldásunk.

A Green Policy Center elemzésében emlékeztet: végül van a szén-dioxidot begyűjtő és eltároló technológiák kutatását támogatók közül egy olyan szektor is, amely nem feltétlen a bolygó sorsát tartja kizárólag szem előtt: a fosszilis üzemanyag termelésében érdekelt vállalatok. Ők azok, akik úgy gondolják, hogy a tulajdonukban lévő olaj- és földgázmezők nyersanyagai nem kell, hogy a földben maradjanak, mint ahogy azt a környezetvédelmi szervezetek követelik.

Lehetséges megoldások

A szakmai műhely úgy véli, elsőként mindenképpen a természetes megoldásokról kell, hogy szót ejtsünk. Mint írják,

a legnagyobb természetes szén-dioxid-nyelők az erdők, a lápok és az óceánok.

Az erdők elnyelik a szén-dioxidot és megkötik a fákban, valamint a talajban, a lápok eközben tőzeggé alakítják, míg az óceánokban a víz alatti növények kötik meg. A fatelepítéssel, a fenntartható erdőgazdálkodással, valamint a lápok helyreállításával támogathatjuk ezeket a természetes folyamatokat, javíthatjuk a levegőminőséget, illetve életteret teremthetünk sokféle élőlénynek, ezért a természetes megoldások a leginkább hatékonyak.

Mondhatnánk, hogy Elon Musk már fizethet is minden erdészetnek és fatelepítési projektnek, de azért tekintsük át a többi technológiai megoldást is.

Az első megoldás a már említett Carbon Capture and Storage, vagyis a szén-dioxid begyűjtése és tárolása. Ebben az esetben a fosszilis energiahordozók által termelt szén-dioxidot a légkörből kivonják és régi olajmezőkben a föld alatt, vagy porózus kőzetekben tárolják. Ennek a megoldásnak az előnye, hogy a már kibocsátott, a légkörben megtalálható szén-dioxidot gyűjti be, ezzel stabilizálja a légköri folyamatokat és lassítja a klímaváltozást – magyarázza az elemzés.

Fotó: William Bossen/Unsplash.com

A Bio Energy with Carbon Capture and Storage (angol mozaikszóval: BECCS), vagyis a „bioenergia szén-dioxid-begyűjtéssel és -tárolással” esetén a biomassza elégetése során keletkezett szén-dioxidot gyűjtik be, majd tárolják a föld alatt. Itt valóban negatív kibocsátásokról beszélhetünk, mivel a biomassza a növekedése során (amíg még energiafűz, fa, vagy egyéb növény volt) szén-dioxidot kötött meg a légkörből.

Ez a BECCS – a megoldásnak köszönhetően – az elégetés, vagyis energiatermelés során nem kerül kibocsátásra, hanem föld alatti tározókba kerül.

A Green Policy Center szerint nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy ha a klímaváltozás megállításához elegendő kapacitást szeretnénk biztosítani ezen technológia felhasználására, úgy hatalmas területeket kell a biomassza termelésének alárendelnünk, ami problémás lehet a biológiai sokféleség, valamint az élelmiszer-termelés szempontjából. Természetesen ez a megoldás csak akkor lehet környezetbarát, ha fenntartható forrásból származik a felhasznált biomassza.

A Direct Air Capture and Carbon Storage (angol mozaikszóval: DACCS), vagyis a levegőből történő közvetlen szén-dioxid-begyűjtés és -tárolás esetén szűrők segítségével

különféle kémiai és ipari folyamatok esetén kerülnek leválasztásra az üvegházhatású gázok, amiket ezután a föld alatt tárolnak el.

A különféle ipari szereplők, illetve a fosszilis energiahordozókat kitermelő és felhasználó vállalatok természetesen ezen megoldás fejlesztésére összpontosítanak leginkább, mivel ezen technológia segítségével látják leginkább biztosítottnak a további működésüket. Emlékezhetünk például Donald Trump „tiszta szén”-elképzeléseire is. A DACCS-technológia használata viszont rengeteg energiát igényel, ezért csak abban az esetben tud környezetbarát módon működni, ha megújuló energiaforrások használatával párosul.

Végül az elemzés a Carbon Capture and Utilizationről (angol mozaikszóval: CCU), vagyis a szén-dioxid begyűjtésének és felhasználásának megoldásáról ír.

Ebben az esetben a légkörből kivont szén-dioxidot nem a föld alatt tároljuk, hanem egy új termék előállítására használjuk fel.

Ilyen megoldásokat fejleszt az Audi a Sunfire céggel együttműködésben, ahol a kivont szén-dioxidból megújuló energiával és elektrolízissel gázolajat állítanak elő. Egy másik esetben pedig brit tudósok egy olyan eljárást fejlesztettek ki, amely során az elnyelt szén-dioxidból építőipari alapanyagot állítottak elő, így az üvegházhatású gázokat épületeinkben lehetne elraktározni.

A legfontosabb a kibocsátáscsökkentés

A Green Policy Center elemzése zárásaként felhívja a figyelmet: a klímaválság egy összetett, többek között az energiapazarlással párosuló ökológiai válságnak csak az egyik tünete, másrészt egyik fent bemutatott technológia sem ért még el ipari szintre, a világon még csak kísérleti jelleggel működnek szén-dioxid-elnyelő üzemek. Továbbá a szén-dioxid föld alatti tárolása hasonló társadalmi vitákat vált ki, mint amilyeneket az atomhulladékok tározóinak ügyében is láthattunk. Ezenfelül a szén-dioxid föld alatti tárolása ugyanolyan adottságokat kíván, mint amilyenek a földgáztározók esetén merülnek fel, így a két gáz között konkurencia várható a jövőben. Mint írják, arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy mivel új technológiáról van szó, nem zárhatjuk ki a földrengések és a talajvíz szennyezésének kockázatát sem. Azonban a föld alatti tárolást kiválthatjuk azzal is, hogy a szén-dioxidot újrahasznosítjuk vagy mészkövet állítunk elő belőle. Itt azonban látnunk kell, hogy a világ jelenlegi éves kibocsátásainak mészkővé történő alakítása egy háromezer méter hosszú élű kockát eredményezne, ami szintén nem optimális megoldás.

A fentieket látva Elon Musknak még egy darabig nem kell aggódnia a százmillió USA-dollár sorsát illetően, ezért a technológiai megoldásokban való bizakodás helyett továbbra is a kibocsátásaink csökkentésére kell törekednünk. Ha azonban mi is szeretnénk szén-dioxid-elnyelési tevékenységet folytatni, bármikor ültethetünk fákat magunk is – hívja fel a figyelmet az elemzés.

Az eredeti írás teljes terjedelmében a linkre kattintva olvasható.

Egy korábbi elemzésében a Green Policy Center arról írt, hogy miért áll komoly kihívások előtt a klímavédelem ügye, de az idei év klímapolitikai kihívásait is összegyűjtötték. Ezek a cikkek ide és ide kattintva elérhetők.