A magyar egyetemek teljesítménye egy-két kivételtől eltekintve jókora távolságra van a világ élvonalától – mondta a múlt pénteken kinevezett kormánybiztos a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Megírtuk, Orbán Viktor kormányfő múlt pénteken közölte, hogy február elsejétől a volt miniszter és alkotmánybíró, Stumpf István felel a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért. A miniszterelnök bejelentése szerint
a következő évek legfontosabb programja az egyetemek korszerűsítése lesz, ezért nem kevesebb, mint ezerötszáz milliárd forintot fektetnek az ágazatba.
A modellváltás azt szolgálja majd, hogy ezeket a forrásokat hatékonyan fel tudják használni az intézmények.
Stumpf István szerint az egyetemek ma még nagyon rosszul szerepelnek a ranglistákon, ezért van szükség egy olyan versenyképes struktúra kialakítására, amely közelebb van az üzleti világhoz, és amely lehetőséget teremt egy motivált, a közép-kelet-európai versenyképességünket és pozíciónkat megalapozó felsőoktatás létrehozására – fogalmazott.
A kormánybiztos úgy véli, hogy
a fiatalok csak akkor fognak itthon maradni és Magyarországon továbbtanulni, ha a magyar felsőoktatás képes felzárkózni a prágai, krakkói egyetemhez, vagy akár meg is előzni azokat.
Megjegyezte: negyven éve dolgozik a felsőoktatásban, annak minden lépcsőfokát végigjárta, a kutatói ösztöndíjastól az egyetemi tanárig, és e tapasztalatok birtokában tudja és érzi a felsőoktatásban dolgozókra háruló felelősséget.
Fotó: Kurcz Árpád
A kormánybiztos szólt arról is: az egyetemek fejlesztésére szánt 1509 milliárd forint uniós forrásból
a tervek szerint 955 milliárd forint jut a struktúraváltás támogatására, az oktatási, kutatási, művészeti tevékenység és infrastruktúra megújítására, 382 milliárd a tudományos és innovációs parkok, nemzeti laboratóriumok létrehozására, további 172 milliárd pedig a szakképzési struktúra megújítására.
Folyamatosan egyeztetünk az egyetemekkel, hogy milyen fejlesztési igényeik vannak – jegyezte meg Stumpf István, hozzátéve, hogy a fejlesztés nemcsak pénzügyi kérdés, hanem hozzáállás kérdése is.
Mint ismert, a fenntartóváltás első példája a Budapesti Corvinus Egyetem volt, azóta egy sor felsőoktatási intézmény esetében született hasonló döntés: a modellváltás érinti az Állatorvos-tudományi Egyetemet, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet, a Miskolci Egyetemet, a Neumann János Egyetemet, a Széchenyi István Egyetemet, a Soproni Egyetemet, a Színház- és Filmművészeti Egyetemet. Emellett megújul az egész agrár-felsőoktatás: az Eszterházy Károly Egyetemből kivált a Gyöngyösi Károly Róbert Campus, a Pannon Egyetemből a Georgikon Kar, és mindkettő a Szent István Egyetem szervezetébe olvadt be, akárcsak a Kaposvári Egyetem. Az így létrejött nagy agrárintézmény e hónaptól Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemként működik tovább.
