A főpolgármester és csapata nehéz helyzetbe hozza a tömegközlekedést használókat

Tizenöt százalékkal csökkenti a jegy- és bérletárusító automaták számát a Budapesti Közlekedési Központ, ezzel megnehezítik a közösségi közlekedést használók haladását, ráadásul az első ajtós felszállással és buszsofőrök jegyértékesítésével a menetidő is növekedik. Arról nem is beszélve, hogy jegykiadó automaták hiányában az utasok arra lesznek kényszerítve, hogy a buszsofőröknél, drágábban vásárolják meg a vonaljegyet.

BKV BKK közlekedés megálló jegyautomata fotó:Koncz György

„Rengeteg munkánk volt abban, hogy 2014-ben több mint 300 új, bankkártyát is elfogadó, bérletet is árusító, éjjel-nappal működő automata jelent meg a BKK hálózatán” – reagált Vitézy Dávid arra a hírre, hogy a BKK tizenöt százalékkal csökkenti a jegyárusító automaták számát a fővárosban. A Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója emlékeztetett: korábban még az általa létrehozott Budapest Közlekedési Központ (BKK) előtti időkben az emberek a szabad ég alatt álltak sorban bérletért a pénztárak előtt, a BKV elszórt automatái csak érmét fogadtak el, és csak jegyet adtak ki – már ha egyáltalán működtek.

„Az új automaták és az értékesítési csatornák bővítése révén minden várakozásunkon felül, tízmilliárd forinttal nőttek a jegyárbevételek, éjjel-nappal elérhetővé váltak a jegyek és bérletek a város számos pontján.

Mi történik most? Több ügyfélközpont idei bezárása után, idézem a BKK – Budapesti Közlekedési Központ mai közleményét: a BKK nagyságrendileg 15 százalékkal csökkenti a készülékek darabszámát. A városban vannak olyan helyszínek is, ahol egyszerre több készülék üzemel egymás mellett – hívta fel a figyelmet Vitézy, aki rámutatott: az automaták üzembe állítása után szerzett tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy az értékesítési csatornák szűkítésének hatása bevételkiesés lesz, tehát a BKK és ezáltal a főváros pénzügyi pozíciói romlani és nem javulni fognak az intézkedés révén.

„Szomorú, hogy itt tartunk és 12 év után először ismét ez a fajta rövidlátó, megszorító logika érvényesül, ami 2010 előtt is fémjelezte a BKV értékesítési gyakorlatát”

– zárta sorait a Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatója.

Az automaták számának a csökkentését a BKK azzal magyarázza, hogy elmúlt években jelentősen megváltoztak a közösségi közlekedést használók vásárlási szokásai. Ma már minden tizedik BKK-bérletet mobiljegyként váltanak meg, emellett a bankkártyás fizetések száma is folyamatosan nő.

„A tendenciához igazodva a következő időszakban folyamatosan nőhet azon BKK-automatáknak a száma, amelyeknél kizárólag bankkártyával lehet majd fizetni, így gyorsabbá és érintésmentessé válik a vásárlás. A készpénzes fizetés lehetősége természetesen nem szűnik meg, az továbbra is elérhető lesz minden jelenlegi értékesítő ponton” – írta közleményében a BKK. Ami azért is érdekes, mert

a fővárosi cég sorra zárja be a jegyárusító ügyfélközpontjait.

Mint ahogy lapunk is beszámolt arról, hogy például Rákosmentén égetően hiányzik a bezárt jegyárusítóhely. Mindezeket tovább tetézi, hogy a BKV szinte összes járatán – még az agglomerációt érintő kiegészítő jeggyel igénybe vehető járatokon is – bevezeti az első ajtós felszállási rendet. Ami annyit tesz, hogy önhibán kívül jegyet vásárolni képtelen utas nem tudja használni a szolgáltatást. A hír hallatán a Budakeszi csevegő Facebook-csoportban többen arra panaszkodtak, hogy a városban csak néhány automata található, s többnyire azok sem működnek tökéletesen. A helyi lakosok szükségesnek tartanák, ha a BKK az összes megállóhelyre telepítene jegykiadó automatát. Hiába a mobiljegy, ha az adott utas nem használ okostelefont, azon belül banki alkalmazást.

Ugyan a járművezetőnél is van lehetőség jegyvásárlásra, de ennek is van hátulütője: helyben magasabb a viteldíj, és a sofőrök kizárólag a pontos összeget fogadják el, pénzt váltani nem tudnak.

Ezzel nehéz helyzetbe hozzák a közösségi közlekedést használókat, ugyanis ha jutnak jegyhez, nem tudják használni a közösségi közlekedést. Sőt, automata hiányában a bérlet nélkül utazók arra lesznek kényszerítve, hogy a helyben váltott, drágább jegyet vásárolják meg.

Karácsony Gergely által vezetett főváros először a hulladékgyűjtő kosarak egyharmadát szereltette le Budapesten az üzemeltetés költségeinek csökkenését remélve ettől. Ez évtől pedig a BKV költségeinek a lefaragása kezdődött: megszüntették a BKV hajójáratot, bezártak több ügyfélközpontot és harmincéves klíma nélküli villamosok vételére kötöttek szerződést.