Az előválasztás senkit semmire nem kötelez

Magyarországon a hatályos alaptörvény, illetve a jogszabályi környezet miatt az úgynevezett előválasztás eredménye gyakorlatilag semmit nem számít. Egy esetleges baloldali győzelem esetén ugyanis nyilvánvalóan a legerősebb nyertes párt frakciója döntené el, hogy ki legyen a miniszterelnök. A jelenlegi állás szerint a Gyurcsány-párté lesz a döntő szó.

Forrás: ORIGO/MEDIAWORKS HÍRCENTRUM2021. 10. 11. 18:24
GYURCSÁNY Ferenc
Budapest, 2020. március 23. Gyurcsány Ferenc, a DK frakcióvezetője, elnöke napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 23-án. Mögötte egy képviselő a koronavírus-járvány miatt szájmaszkot visel. MTI/Kovács Tamás Fotó: Kovács Tamás Forrás: MTI
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az alaptörvény szerint a miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg. A kormányfő megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges. Ha a miniszterelnöknek javasolt személyt a parlament nem választaná meg, az államfő az új javaslatát tizenöt napon belül kell, hogy megtegye.

Az államfő a frakciókkal történt egyeztetés után dönt arról, hogy kinek ad megbízást kormányalakításra.

Bármikor kialakulhat egy olyan helyzet, hogy konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal a parlamenti többség leváltja a miniszterelnököt egy másik személyre.

Vagyis az előválasztás egyáltalán nem határozza meg a leendő kormányfő kilétét.

Ha tehát 2022-ben a baloldal nyer, akkor Gyurcsány Ferencnek döntő szava lesz, hiszen a baloldalon az ő pártjának lesz a legtöbb képviselője, vagyis a DK lesz a legnagyobb baloldali frakció az Országgyűlésben. A magyar gyakorlattól egészen a közelmúltig idegen, az Egyesült Államokból importált előválasztás tehát csupán egy show-műsor, amelynek eredménye senkit semmire nem kötelez.

Hasonló álláspontot fogalmazott meg Bod Péter Ákos is, aki rámutatott, hogy a miniszterelnököt majd 2022-ben az akkori parlamenti többség fogja megválasztani.

Tehát közjogi jelentősége nincs annak, hogy a következő szakaszban (az előválasztás második fordulójában) ki lesz a miniszterelnök-jelölt

– mondta.

Az előválasztás első fordulója alapján az látszik, hogy baloldali győzelem esetén DK–Jobbik-befolyás várható.

Hasonlóan vélekedett Facebook-bejegyzésében a baloldali elkötelezettségű Ungváry Krisztián is. A történész szerint sajnos sokan nem értik az előválasztás igazi tétjét.

Ez nem arról szól, hogy az ellenzék győzelme esetén kié lesz a politikai hatalom. Ez a kérdés ugyanis gyakorlatilag már az előválasztás első fordulójával eldőlt: azé a párté, amelyik a legnagyobb frakciót adja és amely emellett a legkönnyebben talál közös nevezőt a többi leendő kormánypárti frakciók többségével. Ez pedig a DK, a szocik és (furcsa módon) a Jobbik lesz

– írta a történész.

Vagyis a miniszterelnök-jelölti előválasztási cirkusz semmit nem befolyásol: már az első fordulóban eldőlt, hogy a baloldalon Gyurcsány és pártja a legerősebb.

Az eredeti cikk ide kattintva érhető el.

Borítókép: MTI/Kovács Tamás

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.