Városházi jutalékok: de ki is valójában Kiss Ambrus?

Új fordulatot vett a Városháza-ügy. Úgy tűnik, vastagon érintett a történtekben Karácsony Gergely főpolgármester helyettese, Kiss Ambrus. De kicsoda valójában a korábban bürokrataként, majd tévés politológusként feltűnt régi vágású balos politikus? A Városháza-gate-ben igencsak jól tájékozott Anonymus legutóbbi videójában közöltek szerint a korrupciós ingatlanügyletek résztvevőinek, Berki Zsoltnak és Kiss Ambrus főpolgármester-helyettesnek kell fizetniük „jutalékot”.

Budapest, 2019. november 5. Kiss Ambrus, a pénzügyekért és a városháza üzemeltetéséért felelőlős főpolgármester-helyettes az új összetételű Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén a Városháza dísztermében 2019. november 5-én. MTI/Balogh Zoltán Fotó: Balogh Zoltán

Kiss Ambrus Zalaegerszegről származik, méghozzá egy régi baloldali „dinasztiából”. Ezt bizonyítja, hogy már 2001 áprilisában egy Kiss Ambrus nevű MSZP-s nyilatkozó szólalt meg a helyi lapban, a „helyi pártszervezet munkaügyi szakértőjeként”. A helyi lap nyolcvanas évekbeli archívuma alapján Kiss nem csak az utódpártnak, hanem már az állampárt helyi szervezetének is aktív tagja volt.

Aztán a Zalai Hírlap 2001. augusztus 18-ai lapszámában megjelenik egy ifjúsági vitában egy másik Kiss Ambrus (előbbi fia), aki akkor 20 éves, másodéves politológia szakos hallgató. Kiss a lap szerzője szerint „utálja” a korrupciót, és bízik abban, hogy egyszer majd kiküszöbölhető lesz, egyben a cikk végén kiderül, hogy a megszólalók közül egyedül az ifjúszocialista készül politikusi pályára. 

2002-től aztán az ifjúszoci Kiss tényleg közelebb került a politikához, míg az idősebb Kiss Ambrus az év végétől munkaügyi igazgató lett Zalában. A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter ajánlotta, miközben az ifjabb Kiss Ambrus – láss csodát – a kormányváltást követően éppen a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumban dolgozott, 2003 márciusától miniszteri tanácsadó volt a Miniszterelnöki Hivatalban. 2006-ban és 2007-ben a szociális és munkaügyi miniszter kabinetfőnöke, ezt követően pedig 2009-től a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter kabinetfőnöke volt, 2009 áprilisától pedig társadalompolitikai szakállamtitkár a Miniszterelnöki Hivatalban. Közéleti műveltségi vetélkedő kérdése lehetne ma már, hogy ezeket a megbízatásokat ki kötötte össze, de a jó memóriával bírók talán emlékeznek rá, hogy ez a szereplő nem volt más, mint a néhai Kiss Péter miniszter. Hogy a celldömölki illetőségű szocialista tárcavezetőt és a zalaegerszegi MSZP-s családot csak a névrokonság köti-e össze, nem tudható. Az viszont biztos, hogy az „elmúlt nyolc év” idején mindvégig együtt dolgoztak.

A baloldali kormányzat bukása után Kiss Ambrus puha talajon, a 2010-es kormányváltás környékén megalapított Policy Agenda nevű elemzőcégnél landolt. A vállalkozás elemzői között feltűnt Kiss Ambrus és Krausz Péter, akik egyaránt Kiss Péter munkatársai voltak, illetve Belyó Pál volt KSH- és Ecostat-vezető, utóbbi intézmény a Kiss vezette Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozott. Az Ecostat 2006 és 2010 között 910 millió forint megbízást adott külső cégeknek. A háttérintézmény 2008-ban 12 millió, 2009-ben 12,1 millió forintot költött „kutatási eredmények publikálási lehetősége”, illetve „személyes nyilatkozási” jogcímeken az ATV-ben. Ezen túlmenően a Népszavánál támogatott PR-cikkekre és konferenciaszervezésre 14,12 millió forintot költött a háttérintézmény, illetve a 168 Óra című hetilapban rendszeres publikálásra 12 millió forintot fordítottak egyetlen év alatt. Bizonyára csak a véletlen műve, hogy a Policy Agenda és Kiss Ambrus éppen ugyanezen médiumokban bukkant fel gyakran az elmúlt évtized első éveiben.

Kiss Ambrus ideje 2019 őszén jött el újra. „Szürke eminenciás szeretnék lenni” – szólt a meglepő önvallomás a 168 Óra 2019. november 11-ei számában. Az addig politológusként, munkaügyi szakértőként szereplő elemzőről akkor már tudni lehetett, hogy Karácsony Gergely fővárosi vezetésének tagja lesz. A Mandiner „Visszajöttek” című cikkében Kereki Gergő így írt erről: „»Érdekes, hogy néz ki mint szerkezet a főpolgármester-helyettesek csapata. Ha ránézünk, azt látjuk, hogy a régi baloldalhoz három ember kötődik, az új baloldalhoz csak kettő« – mondja a lapunk által megkérdezett elemző. Szerinte az egyértelmű, hogy a DK és a szocialisták által erőltetett Gy. Németh és Tüttő a régi baloldal emberei, Kerpel-Fronius és Dorosz viszont új arcok. »Ez idáig kettő-kettő, tehát döntetlen. Nem véletlen, hogy Kiss Ambrus neve csak később került be a sajtóba. Nála voltak a legnagyobb viták, ő billenti át ugyanis a mérleget a régi baloldal irányába. A zalaegerszegi szoci családból származó Kiss ugyanis már 2010 előtt is komoly pozíciókban volt, mindenki az egykori szocialista miniszter, Kiss Péter embereként ismeri, az ő táskahordozója volt« – utal krónikásunk arra, hogy Kiss Ambrus éveken át volt Kiss Péter miniszteri kabinetfőnöke, korábban pedig a zalaegerszegi Baloldali Ifjúsági Társulásban, az MSZP akkori ifjúsági szervezetében politizált.”

A 168 Órában mindenesetre Kiss így jelezte előre helyettesi feladatait. „Van igazgatási rutinom. Mielőtt beléptem a hivatalba, már találkoztam a szakterületek felelőseivel. A Policy Agendánál végzett munkám során sem távolodtam el ettől a világtól, a cégnél sokat elemeztük az önkormány­zati költségvetéseket. […] meghívtak önkormányzati konferenciára, vezető előadó voltam. És az önkormányzatok sokszor megkerestek, ha szakértőre volt szükségük.” Karácsony Gergely Kiss elmondása szerint azzal kérte fel, hogy „kell egy olyan ember, aki az igazgatási rendszert és a politika világát is ismeri.”

A most megismert, fővárosi ingatlanügyekkel kapcsolatos hangfelvételek a fenti mondatokat is új fénytörésbe helyezik.