Karácsony Gergely főpolgármester a Facebookon reagált arra a péntek reggel megjelent friss Anonymus-videóra, amelyen Barts Balázs, a fővárosi vagyonkezelő vezetője arról tárgyal orosz befektetőkkel, hogyan lehetne lakóparkot és irodákat felhúzni a III. kerületi Mocsárosdűlőn, Budapest utolsó nagyobb egybefüggő zöldterületén, amely javarészt a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában van.
A főpolgármester ismét „orosz kompromat-módszert” emlegetett. Kiemelte: „csakis a Fővárosi Közgyűlés határozza meg azokat az ingatlanokat, amelyeknek esetleges értékesítésére sor kerülhet”, majd hozzátette, a 2021-es értékesítési tervben nem szerepel a terület dobra verése.
Erről ugyanakkor senki sem beszélt: a felvételeken ugyanis az hangzik el Barts Balázs szájából, hogy semmiképp nem idén szeretnék értékesíteni a területet. A fővárosi vagyonkezelő vezetője ennek apropóján hozta érzékletes hasonlatát a hangfelvételen: „nem jó, hogy ha az ember mind a négy lányát egyszerre akarja kiházasítani, mert túl nagy a kínálat és kevés a kereslet.” Az egyébként szintén válasz nélkül maradt, hogy ha a Mocsárosdűlő az egyik „lány” és valószínűleg a Városháza a másik, akkor „kicsoda” a másik kettő?
A főpolgármester azt sem tartotta szóra érdemesnek, hogy a vagyonkezelő vezetője befektetőkkel egyeztetett a területről hozandó szabályokról. – Most készül a szabályozási terv, és azért érdemes beszélgetni, mert érdekel minket, hogy ki mit tenne ide – mondta Barts.
Karácsony Gergely a Facebookon azt viszont kifejtette: a Mocsárosdűlő „jövőbeni hasznosítási irányait a III. kerületi önkormányzat fogja meghatározni”. Vagyis az az önkormányzat, amelyet a DK-s Kiss László vezet, aki a hangfelvétel szerint már bele is csapott Barts tenyerébe.
A kerületvezető egyébként közleményben reagált a hangfelvételre: „sem ezen a területen, sem más területen” lakóparkok építését nem támogatja a III. kerületben. Kiss László kiemelte: „A beszélgetés tartalmára vonatkozóan nincs információm, így sejtésem sincs arról, hogy az pontosan mire vonatkozhatott, ugyanakkor nagyon felelőtlennek tartom azt a vezetői magatartást, hogy a vagyonkezelő vezetője mások nevében nyilatkozva tesz állításokat, ígéreteket.”
„Volt nagyobb elképzelésünk”
A beszélgetéseken úgy tűnik, hogy a résztvevők valamilyen tervdokumentumot lapozgatnak, el is hangzik Barts Balázstól, hogy volt nagyobb elképzelésük, szóba kerül egy B verzió, és végül az A jelűt tekintik át.
Az Anonymus-maszkos alak a keddi videója végén több, eladásra szánt ingatlan címét hozta nyilvánosságra. Ezek között volt például az Istenhegyi út 62. szám alatti telek, amelyről kiderült, hogy miután megvette egy befektető, azonnal dupla áron kezdte el árulni.
A címek között fellelhető volt a Mocsárosdűlő is, amelynek esetleges eladási szándékáról szerettünk volna megtudni minél többet.
A Mediaworks Hírcentrumának kutakodása sikerre vezetett, hozzájutottunk egy dokumentumhoz, amelyben pontosan olyan adatok vannak, mint amiről a most nyilvánosságra került felvételen is beszélnek.
A dokumentumból kiderül, hogy három terv létezik a Mocsárosdűlő egy részének beépítésére. Ebből kettő nagyjából dupla akkora területet érint, mint amiről Karácsony Gergely beszélt. Mindez akár megnyugtató is lehetne: volt terv a nagyobb beépítésre, de úgy tűnik, elálltak tőle. Csakhogy a Városháza eladásának ügyében pontosan az derült ki, hogy míg a nyilvános kommunikációban azt állítják, a szándék sem merült fel az eladásra, addig a színfalak mögött „jutalékért” dolgozó cápák orosz és olasz ingatlanosokat is megbíztak vevők felhajtásával. Miközben Karácsony Gergely azt nyilatkozta, hogy 2020 novemberében letettek a Városháza eladásáról, addig 2021 májusában a fővárosi vagyonkezelő vezetője erről tárgyalt befektetőkkel az Attila úti irodájában.
De pontosan milyen tervek készültek a Mocsárosdűlő kapcsán?
A visszafogottabb terv
Mint említettük, nagy valószínűséggel az a dokumentum került a birtokunkba, amelyet a hangfelvétel résztvevői is lapozgattak. A terv a „Mocsáros dűlő, A zöld tartalék” címet és alcímet viseli, és 2020 júliusában készült. Az általunk látott verzió 23 oldalas és nagy vonalakban tartalmazza a Mocsárosdűlő ingatlanfejlesztésének menetét látványtervekkel.
Az anyag elején bemutatják a városrészt, eszerint a Mocsárosdűlőből 92,1 hektár a főváros tulajdona, ebből összesen 76,1 százalék a „fejlesztési terület”, ahol a lakóházak és irodák mellett parkok is épülnének.
A dokumentumban összesen háromféle beépítési terv szerepel. Az A jelű, amelyet Barts a befektetők figyelmébe ajánlott, azzal számol, hogy lakóházakkal és irodaépületekkel építenék be a Mocsárosdűlőn áthaladó felszíni távhővezetéktől nyugatra eső, az Aranyhegyi út és a vasútállomás által határolt területeket.
Négyszintes és hétemeletes irodaépületeket álmodtak ide a Fővárosi Önkormányzatnál, valamint háromemeletes, tetőtéri résszel rendelkező lakásokat. A lakások összterülete, beleértve az emeleti szinteket is, mintegy százezer négyzetmétert tenne ki, több mint 182 ezer négyzetméternyi iroda és további több mint hatvanezer négyzetméternyi kereskedelmi és szolgáltatóipari egység létesülne. A területen a talajvíz miatt csak korlátozottan építhető mélygarázs, ezért felszíni és a házak, irodaépületek földszintjén található parkolókat alakítanának ki. Az épülő városrészbe óvodát és bölcsődét is álmodtak. Érdemes megemlíteni, hogy a fejlesztési tervek közül az A jelű a legvisszafogottabb.
Akár 2600 lakás is épülhetne
A B és C jelű változatokban viszont már azzal számol a főváros, hogy a hővezeték mindkét oldalán lehetővé teszik a beépítést, a csőrendszert pedig a talajszint alá süllyesztenék. Míg a B változatban 2600 lakás kialakítása szerepel, a C változat szerint 2000 lakás épülhetne meg a Mocsárosdűlőn.
A két terv alapján hasonló nagyságú területet építenének be, a lakásszámbeli különbséget az adja, hogy a C változat más típusú ingatlanokkal számol, amelyekben kevesebb lenne a lakás.
Nézzük a számokat!
Míg az A változatban „csak” 140 ezer négyzetmétert építenének be, addig a B változat szerint már 327 ezer négyzetmétert, illetve a C változat alapján is 315 ezer négyzetméternyi területre kerülnének épületek. Az utóbbi két terv már a Mocsárosdűlő főváros által birtokolt része harmadának beépítését jelentené.
A távhővezeték keleti oldalán kizárólag lakóövezet és közcélú intézmény kapna helyet a tervek szerint. Ezeknél a változatoknál már egy általános iskolát is létesítenének a kialakuló új városrészen. A két terv további közös vonása, hogy bővítenék a tömegközlekedési lehetőségeket, emellett javítanának környék infrastruktúráján és a belső úthálózatot is kialakítanák.
Az ügyben számos kérdés merült fel, de válaszként eddig legfeljebb csak terelést, hárítást és szimpla hazugságokat tartalmazó Karácsony-posztokat kapott a sajtó jelentős része.
Számos kérdést intéztünk korábban Karácsony Gergely mellett az egyik tárgyaláson jelen lévő Bajnai Gordon volt kormányfőhöz vagy például a befektetők érdekeit képviselő Gansperger Gyulához, válasz azóta sem érkezett. Ráadásul úgy látszik, hogy Kiss Ambrus a vádak elől egy hazugságba menekült: november 16-án, a Városházán tartott sajtótájékoztatón a főpolgármester-helyettes azt mondta, nem ismeri Berki Józsefet – a jutalékos ember, Berki Zsolt testvérét. Márpedig a Karácsonyékkal baráti viszonyt ápoló Telex.hu is arról írt, hogy Berki József Kiss Péter korábbi szociális és munkaügyi miniszter bizalmi embere volt. 2006 és 2007 között Kiss Ambrus az említett miniszter kabinetfőnöke volt. Elképzelhetetlen, hogy egy ilyen felállásban sosem találkoztak volna.
De az is ellentmondásos, hogy amennyiben Karácsony Gergely ennyire tart az oroszoktól, mint ahogyan most mutatja, akkor a Fővárosi Önkormányzat egyik cégének vezérigazgatója hogyhogy orosz üzletemberek képviselőivel tárgyal a Városháza eladásáról.
Borítókép: Karácsony Gergely (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
