Márki-Zay Péter ismét a magyar emberek ellen kampányol

Hiába támogatja a magyarok többsége a békét, Márki-Zay Péter mégis fegyvereket szállítana Ukrajnába, hogy így támogassa a hadban álló országot. Azonban a baloldal miniszterelnök-jelöltjétől nem ez az első alkalom, hogy a magyar emberekkel szemben foglal állást, mivel a rezsicsökkentés, a migráció, a gyermekvédelem, valamint az egészségügy témájában sem találkoznak az elképzelései a magyarok túlnyomó többségének a véleményével.

20220114 budapest szel kalman ter marky zay peter kampanya lakossagi forum havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

Szemben három millió emberrel

Emellett érdemes felidézni, hogy az illegális migráció témájában Márki-Zay szintén a magyar polgárok véleményével szemben foglalt állást, amikor azt mondta, hogy összességében inkább pozitív, mint negatív hatást gyakorolt a nagyszámú, egy időben történő bevándorlás egy adott térség gazdasági fejlődésére. A baloldal miniszterelnök-jelöltje szerint egy kanadai típusú, szereteten és elfogadáson alapuló társadalomra lenne szükség Magyarországon is, hogy legkésőbb egy generáció múlva sokkal befogadóbb legyen a társadalom, és a vegyes házasságból született gyerekek is lelkes hazafiakká váljanak.

Ahogy az energiaárak kapcsán, úgy a migráció tekintetében is ellentétes a magyarok vélekedése azzal, mint amit Márki-Zay Péter képvisel. Az Alapjogokért Központ még tavaly szeptemberben publikált egy felmérést, ami alapján a magyar társadalom 81 százaléka támogatja, hogy hazánk továbbra is határkerítéssel védekezzen a Magyarországra illegálisan érkező bevándorlók ellen.

Fontos megemlíteni, hogy a 2016-os kvótanépszavazás során több mint hárommillión támogatták a kormány álláspontját.

– Álszentség lenne azt mondani, hogy az egészségügy nem üzlet, nincs olyan, hogy ingyenes egészségügy, ez egy illúzió – mondta Márki-Zay Péter egy interjúban tavaly nyáron. A baloldal miniszterelnök-jelöltje ugyanazt a modellt vezetné be, amellyel 2010 előtt Gyurcsány Ferenc és kormánya próbálkozott: üzleti alapú, fizetős egészségügyet, privatizált kórházakkal és ellátó intézményekkel. Márki-Zay tehát fizetőssé tenné a magyar egészségügyet.

A baloldali jelölt szavai azért is felháborítóak, mert 2008-ban a Fidesz által kezdeményezett népszavazáson a magyar választók határozottan elutasították a fizetős egészségügyet és a szolgáltatások privatizációját. 

Emellett a Századvég januárban készített egy olyan felmérést is, ami szerint a válaszadók 85 százaléka ellenzi, hogy a kórházak magánbefektetők kezébe kerüljenek, és mindössze a 12 százalékuk támogatná, hogy az egészségügyet az állam privatizálja Magyarországon. 

A magyarok fognak dönteni

A rezsicsökkentés, a migráció ügye, valamint az egészségügy mellett Hódmezővásárhely polgármestere a gyermekvédelmi törvény bírálatát sem engedi el. Márki-Zay Péter az LMBTQ-lobbi szekerét tolja, többször is támadva a kormány által kezdeményezett és az országgyűlési választásokkal egy napon tartandó gyermekvédelmi népszavazást is. Teszi ezt annak ellenére is, hogy a Századvég felmérése szerint a magyarok 69-a százalék elfogadhatatlannak tartja Márki-Zay Péternek azt a gondolatát, hogy a gyermekvédelmi törvényt meg kell szüntetni.

Borítókép: Márki-Zay Péter (Fotó: Havran Zoltán)