– A legfontosabb a magyar emberek élete és biztonsága, ideértve a Kárpátalján élő magyarokat is – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az ukrajnai háborúval kapcsolatban szerdán, a Facebook-oldalán közzétett videóüzenetében. A miniszterelnök a kormányülést követően kijelentette: „nem hozhatunk, nem is fogunk olyan döntéseket hozni, amely célponttá változtatná akár a magyarországi településeket, embereket, akár a Kárpátalján élő magyarokat vagy akár ukránokat”. Hozzátette: miután a kormány a háború hetedik napján értékelte a kialakult helyzetet, a kabinet megerősítette, hogy Magyarország továbbra sem küld sem katonákat, sem fegyvereket Ukrajna területére. Úgy folytatta: a legfontosabb, hogy ebből a háborúból Magyarország kimaradjon. A miniszterelnök ugyanakkor arra is rámutatott, hogy Ukrajna a barátunk, bajban vannak, és a bajbajutottakon segíteni kell. „Megindítottuk Magyarország történetének egyik legnagyobb humanitárius akcióját. Az első lépésben 600 millió forint értékben küldünk élelmiszert, higiéniai eszközöket és gyermekápolási termékeket” – számolt be a közösségi médiában.
A kormányzati tapasztalat előnye
Orbán Viktor a Mandinernek adott exkluzív interjújában kifejtette, ez már a harmadik háború, amely a szomszédságunkban zajlik a kormányzása alatt. Mint részletezte, 1999-ben, egy nappal a belépésünk után a NATO beavatkozott a koszovói háborúba. 2014-ben a krími válság, most pedig a második ukrán–orosz háború jön vele szembe. A miniszterelnök szerint a kormányzati tapasztalat előnye, hogy tudja, mi az a stratégiai nyugalom: keveset beszélni, akkor viszont pontosan, felelősségteljesen. Ilyenkor nem engedhető meg, hogy a kampány szempontjai a nemzeti érdekek elé tolakodjanak, hiszen akár egy rossz mozdulattal is bajt lehet okozni. Szerinte háborús helyzetben a beszéd már fél cselekvés. – Az ellenzék fegyvereket akar küldeni, amivel majd oroszokra fognak lőni, vagy katonákat, akik majd az oroszok ellen fognak harcolni. Ez azt bizonyítja, hogy nincs rutinjuk, nincs tudásuk, és hiányzik belőlük a felelősségérzet. Felelőtlen nyilatkozatokkal csak olajat öntenek a tűzre, ez pedig Magyarország érdekeivel ellentétes. Kalandorpolitika helyett felelős politizálásra, biztonságra és stabilitásra van szükség – mondta. A miniszterelnök kijelentette, ha visszatekintünk a kormányzásukra, kiderül, volt itt minden 2010 óta: pénzügyi válság, vörösiszap, árvíz, krími háború, migrációs krízis, koronavírus, orosz0ľukrán háború. Hozzátette, a válságok korát éljük most, s a békés alkotás időszaka nem adatott meg nekünk, ennek ellenére mégis képesek voltunk mi, magyarok egy családtámogatási rendszer kiépítésére, talpra állítottuk a gazdaságot, ám Orbán Viktor szerint ez csak a hab a tortán, mert az energiánk nagy részét a válságok hárítása vitte el.
A családok nem fizethetnek a háborúért
– Ha felszámolnánk az oroszokkal való energetikai együttműködést, akkor egyetlen hónap alatt háromszorosára nőne az összes magyar család rezsiköltsége. Ezt a lépést ezért nem támogatom, ne a magyar családok fizessék meg a háború árát – nyilatkozta a lapnak Orbán Viktor. A miniszterelnök elmondta, az unió vezetői is leszögezték, hogy a szankciók nem fogják érinteni az Oroszországból érkező energiaszállításokat, hiszen ez tönkretenné az egész európai gazdaságot. – Miből lett háború? – tette fel a kérdést a Orbán Viktor. – Nagy geopolitikai szereplők kereszttüzében vagyunk, a NATO folyamatosan bővült kelet felé, és Oroszországnak ez egyre kevésbé tetszett. Az oroszok két követeléssel léptek fel: Ukrajna nyilvánítsa ki semlegességét, a NATO pedig azt, hogy nem fogja felvenni Ukrajnát. Ezeket a biztonsági garanciákat az oroszok nem kapták meg, ezért úgy döntöttek, hogy háborúban fogják azokat megszerezni. A biztonságpolitikai elképzelésük az, hogy Oroszországot semleges övezetnek kell körülvennie ahhoz, hogy ők biztonságban érezzék magukat – válaszolt. A miniszterelnök megjegyezte, mivel a katonai fölény az oroszok oldalán van, csak idő kérdése volt, hogy elkezdődjenek a tárgyalások. Mint mondta, a kormány elítéli az orosz támadást, Magyarország pedig a béke pártján van, ezért is ajánlották fel, hogy Budapesten kezdődjenek meg a béketárgyalások.
Új katonai és biztonságpolitikai korszak
A kormányfő kitért arra is, hogy az orosz–ukrán háború kitörésével egyértelművé vált, az európai katonai és biztonságpolitikát új alapokra kell helyezni. Mint részletezte, Európának szüksége van saját haderőre, komoly hadiiparra. – Nem támaszkodhatunk kizárólag az amerikaiakra – szögezte le. A miniszterelnök úgy vélekedett, a NATO nagy érték, ezért meg kell tartani. Ugyanakkor a szövetség európai és amerikai szárnya nincs egyensúlyban egymással. – Az amerikaiak sokkal többet tesznek bele, mint mi. Ezt kell megváltoztatni, el kell érni, hogy Európa biztonságát képesek legyünk az amerikai szövetséget fenntartva, de saját erőből garantálni – tette hozzá. Orbán Viktor kifejtette, az amerikai stratégia arra épült, „ha jól szervezed a katonapolitikád, akkor a katonai beruházások, fejlesztések gazdasági fejlődést eredményeznek, át tudnak kerülni a civil gazdaságba, ha kialakul egy körforgás a hadiipar és a gazdaság más szegmensei között, akkor az végső soron gazdasági és technológiai előrelépést jelent mindenki számára. – Ha belegondolnak, a mobiltelefon, a GPS és az internet is katonai fejlesztés, és komoly hasznot hajtanak a civil gazdaságban is – részletezte. Bejelentette: Macronnal és más közép-európai vezetőkkel már tárgyalt egy francia–közép-európai katonai együttműködésről.
Az Orbán Viktor miniszterelnökkel készült interjú teljes terjedelmében itt olvasható.
Borítókép: Orbán Viktor (Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
Orosz–ukrán háború 
