Kampánycsend nélkül

Magyarországon a 2014-es országgyűlési választásokon volt arra példa először Magyarországon, hogy nem kellett a korábban bevezetett kampánycsend szabályait figyelembe venni. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakértő szerint ugyanakkor a mostani voksoláson is vannak olyan előírások, amelyeket be kell tartania a választópolgárnak.

Csíkszereda, 2018. március 29. Levélszavazatok leadása az április 8-i magyarországi országgyûlési választásra a csíkszeredai fõkonzulátuson 2018. március 29-én. Már csak személyesen vehetik át a magyarországi lakcímmel nem rendelkezõ, de szavazati joggal bíró választópolgárok a szavazási levélcsomagjaikat a kijelölt külképviseleteken. MTI Fotó: Veres Nándor Fotó: Veres Nándor

A mostani országgyűlési voksolási időszak a harmadik, ahol már nem kell figyelni a kampánycsendre. Korábban viszont, általában a választást megelőzően, volt egy olyan időszak, amikor törvényben tiltották a kampány folytatásának a lehetőségét. Az akkori indoklás szerint a választópolgároknak ugyanis szüksége van egy olyan időszakra, amikor nyugodtan át tudja gondolni a pártokkal, jelöltekkel kapcsolatos ismereteket, hogy befolyástól mentesen tudják meghozni azt a döntést, kire fogják leadni szavazatukat. Erre szolgált a kampánycsend.

Nyolc évvel ezelőtt, a 2014-es országgyűlési választásoknál volt először az Magyarországon, hogy nem kellett betartani a kampánycsendre vonatkozó, klasszikus szabályokat. Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság akkori elnöke kiemelte: a választópolgároknak a tiltott kampányzóna területén – így a szavazóhelyiségekben – is joguk van nyíltan felvállalni a pártszimpátiájukat. Kiemelte azt is, hogy a kampánycsend eltörlése „nagy újdonság” a választópolgároknak. Manapság már nem hatnak furcsán azok a mondatai sem, amikor úgy fogalmazott, hogy „a választás napján a jelölő szervezetek aktivistái a polgárokat lakásuk és a szavazóhelyiségek közötti úton kampányüzenetekkel és kampányajándékokkal várhatják, ez már nem tilos, mint a korábbi választások idején”.

Ugyan valóban nincs már kampánycsend, viszont a választás napján vannak olyan szabályok, amelyeket be kell tartani a választópolgároknak

– hangsúlyozta Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője a Magyar Nemzet megkeresésére. A mostani időszakról az elemző kiemelte: többek között nem lehet a szavazóhelyiségben, valamint a szavazóhelyiséget magában foglaló épületben és attól 150 méteres távolságon belül tartózkodó választópolgár választói akaratának befolyásolására alkalmas módon kampánytevékenységet folytatni. Például nem lehet politikai reklámot közzétenni, választási gyűlést tartani. A szavazóhelyiség épületéből kilépők megkérdezése alapján készített közvélemény-kutatás eredményét (vagyis az exit pollt) csak a szavazás befejezése után szabad nyilvánosságra hozni.

Az elemző kiemelte azt is, hogy a fent említett, úgynevezett relatív területi kampánytilalom csak az aktív kampánytevékenység folytatására vonatkozik, és a már kitett plakátot nem kell leszedni.  Az elemző hangsúlyozta: a pártatlanság érvényesítése megköveteli, hogy a választási szervek tagjai – a relatív területi kampánytilalom időbeli és területi szabályaira is figyelemmel – a szavazás napján jelöltet, jelölő szervezetet népszerűsítő, ahhoz köthető szimbólumokat ne használjanak, ilyeneket ne osztogassanak, ruházatukon ne viseljenek. Sérti az említett követelményt az is, ha a választási szervek tagjai a jelölt, jelölő szervezet szimbólumát a választási szervek hivatalos helyiségeiben, így különösen a szavazóhelyiségekben használják, illetve ha a jelölő szervezethez köthető ruházatot (egyenruhát) viselnek ott.  

Felmerül a kérdés, hogy a közösségi média előtérbe kerülésével van-e értelme a kampánycsendnek. Párkányi Eszter szerint az  állam kötelessége, hogy a felelősségi körébe eső területeken biztosítsa, hogy a szavazók zavartalanul gyakorolhassák jogaikat. Mint mondta, a telefon használata korlátozottan tiltható csak meg. Az elemző kiemelte, hogy  a Kúria szerint

a médiában és az interneten való kampányolás nem valósítja meg a relatív területi kampánytilalom sérelmét akkor sem, ha a közzétett felvétel a fent említett 150 méteres körzeten belül is készül, de eközben nem mutatható ki ezen a területen a választók befolyásolásának célzata.

A közösségi média választásokat befolyásoló szerepéről pár hónappal ezelőtt Bene Márton, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatban működő Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének főmunkatársa a HVG 360-on megjelent korábbi interjúban úgy fogalmazott: ennek a felületnek hatása lehet a voksolásra. Szerinte ugyanis ezen keresztül kifejezetten jól működik a bizonytalanok, illetve a politika iránt kevésbé érdeklődő választók meggyőzése. A kutató szerint e mellett a nem erősen elkötelezett választók mobilizálásában is fontos szerepet játszik a közösségi média.

Borítókép: Levélszavazatok leadása az április 8-i magyarországi országgyűlési választásra a csíkszeredai főkonzulátuson 2018. március 29-én (Fotó: MTI/Veres Nándor)