A Times Higher Education (THE) idei, a világ 28 ezer felsőoktatási intézményét vizsgáló rangsora szerint tizenegy magyar egyetem tartozik a legjobb öt százalékhoz. Ezek között van a hazánkban legnépszerűbb ELTE is, amely annak ellenére javított a helyezésén, hogy a lista mintegy háromszáz egyetemmel bővült. A patinás budapesti intézményt idén 15 610 felvételiző választotta.
Az ELTE az ország legnagyobb egyeteme, ami eddig is széles kurzuskínálattal várta a hallgatókat, akik a legnépszerűbb gazdálkodástudományi képzések mellett jelentkezhetnek az állam- és jogtudományi, a bölcsészettudományi, a gyógypedagógiai, az informatikai, a pedagógiai és pszichológiai, a társadalomtudományi és a természettudományi, illetve a tanító- és óvodapedagógus-képzésekre is.
Az ELTE az innovációban is élen jár, ezért az intézmény Lágymányosi Campusán működik az Európai Innovációs és Technológiai Intézet digitális központja (EIT Digital Budapest Co-Location Centre). A központban a napokban rektori konferenciát is tartottak az EIT kezdeményezésére a felsőoktatási intézmények innovációs képességének növelése érdekében.
Az eseményen az ELTE, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem, a skóciai Heriot-Watt Egyetem, a kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem és a plovdivi Paisii Hilendarski Egyetem rektorai, rektorhelyettesei és képviselői vettek részt. A szakemberek személyesen is megvitathatták a partnerek vállalkozói és innovációs képességnövelésének, a harmadik generációs kutatóegyetemi modell irányába tett lépéseiknek folyamatát, valamint az integrációt az Európai Felsőoktatási Térségbe.
Az intézmény népszerűségét mutatja az is, hogy a világ legjobb felsőoktatási intézményeit rangsoroló Center for World University Rankings (CWUR) legújabb értékelése szerint az intézmény hetvennégy helyet javított, így a 2022–23-as listán világviszonylatban az 517., európai összehasonlításban pedig a 213. helyet foglalja el.
Az ELTE ezzel a világ legjobb felsőoktatási intézményeinek legfelső 2,7 százalékában kapott helyett, hazai viszonylatban 2014 óta őrzi vezető pozícióját a rangsorban, és jelenleg olyan magyar egyetemeket előz meg, mint a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem vagy a Pécsi Tudományegyetem.
A CWUR egyébként az oktatás színvonala, a végzettek elhelyezkedési lehetőségei, az oktatói kiválóság, a magasan jegyzett publikációk, valamint az idézettség alapján 2012 óta állítja össze a világ legjobb felsőoktatási intézményeinek listáját.
Az Oktatási Hivataltól kapott információk alapján elmondható, hogy a pótfelvételikre és a keresztféléves képzésekre nagyságrendileg kevesebb diák jelentkezik, illetve nem is minden egyetem hirdet meg képzéseket. Ezért ezek kevésbé befolyásolják egy-egy felsőoktatási intézmény helyét a rangsorban. A keresztféléves eljárásban egyébként jellemzően mesterképzéseket hirdetnek meg azok az egyetemek, amelyek részt vesznek az adott eljárásban. Az, hogy a hallgatók hányadik helyen jelentkeznek egy adott intézménybe, nem befolyásolja az intézmények közötti rangsort, hiszen a nemzetközi statisztikákat számtalan kritérium alapján állítják össze, amelyek közül ez csak az egyik.
