Sikeresen zajlik a felsőoktatás megújulása

Mindezt az is jelzi, hogy a magyar intézmények tovább javították helyezéseiket a brit QS egyetemi világrangsorának tudomány- és szakterületi listáin – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium vasárnap az MTI-vel.

Budapest, 2021. december 12. A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE, 1953–1990 között Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - Közgáz) épülete a fõváros IX. kerületében a Fõvám térnél. Az egyetem központi kampusza, az egykori Fõvámház Ybl Miklós egyik fõmûve 1870 és 1874 között, majdnem egy hektáros alapterületen épült fel. A homlokzatot 22 szobor díszíti, köztük a görög-római mitológia alakjai és a magyar foglalkozásokat megjelenítõ szobrok. MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Nagy Zoltán

Emlékeztettek: a napokban megjelent rangsor alapján tíz magyar egyetem szerepel a világ legjobbjai között: a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem (SE) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE).

Míg tavaly a magyar felsőoktatási intézmények 47 szakterületi listán képviseltették magukat, idén már 56 rangsorban jelennek meg képzéseikkel. A legtöbb szakterületi listára az ELTE (15), a BME (13) és az SZTE (kilenc) került fel. A legnagyobb pozíciójavulást több mint száz helyet előrelépve a BCE könyvelheti el a társadalomtudományok és menedzsment területen. Előkelő helyezést ért el továbbá a BME mérnöki és technológiai területen (211.), az SE élettudományokban és orvostudományban (262.), valamint az ELTE természettudományban (287.)

A közleményben idézték Hankó Balázs felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárt, aki elmondta: idén több mint 1000 milliárd forint költségvetési forrás hasznosul a megújult magyar felsőoktatásban. A GDP csaknem két százalékát elérő ráfordítással Magyarország Európa élvonalába tartozik – tette hozzá.

A kiszámíthatóbb, tervezhetőbb finanszírozási struktúrában az intézmények számszerűsíthető mutatók teljesítését vállalják, ezek közé tartozik a nemzetközi rangsorokban elért előrelépés is. Az egyetemek felmért igényeik alapján a következő években további 2700 milliárd forintot kapnak újabb beruházásaikra – ismertette.

„A valaha volt legnagyobb fejlesztési program” első üteme már megkezdődött, a kormány húsz felsőoktatási intézmény vagy együttműködő partnere számára biztosított összesen csaknem 200 milliárd forintot. Az egyetemek oktatási színvonalának növelésével, minőségi képzési infrastruktúrájának felépítésével Magyarország regionális tudásközponttá válhat – jelentette ki Hankó Balázs.

Borítókép: A Budapesti Corvinus Egyetem (Fotó: MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán)