A rendkívüli jogrend intézménye már bizonyított

Míg két évvel korábban az egész világot sújtó koronavírus-járvány, jelenleg az Ukrajnában dúló háború teszi indokolttá, hogy az alaptörvényben két új esettel, a humanitárius katasztrófával és a szomszédos országban zajló háborús konfliktussal szélesítsék ki a veszélyhelyzet jogállását. A rendkívüli jogrend intézménye a világjárvány során már bizonyított, így az ország cselekvőképessége érdekében a következő időszakban is szükséges lehet.

Fadd, 2021. május 25. Vekszler Péter orvos ezredes beolt egy férfit a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyag, a Comirnaty-vakcina második adagjával a Tolna megyei Faddon, a honvédség oltóbuszában 2021. május 25-én. MTI/Kiss Dániel Fotó: Kiss Dániel

Március 11-én volt két éve, hogy a koronavírus-járvány következtében a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása, valamint a betegség következményeinek elhárítása érdekében Magyarország kormánya az ország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki. 

A rendkívüli jogrend – amelyre a rendszerváltoztatás óta nem volt példa – megteremtette a kormány mozgásterét, és jogi lehetőségeket biztosított a sikeres védekezéshez.

Támogatott intézkedések

Ennek eredményeképpen egyebek mellett olyan kiemelkedő fontosságú, a járvány terjedését visszaszorító intézkedések léptek életbe, mint a kijárási korlátozás bevezetése, a határellenőrzés ideiglenes visszaállítása, a felsőoktatási intézmények hallgatók általi látogatásának tilalma, a vendéglátóüzletek korlátozott és egyes, közönséget fogadó intézmények teljes körű zárvatartása, a rendezvények látogatásának és a gyűlések helyszínén való tartózkodásnak a tilalma, a lejáró hivatalos okmányok érvényességének meghosszabbítása, valamint a fizetési moratórium és meghatározott adófizetési kötelezettségekre vonatkozó könnyítések. 

A kormány gyors reagálásának köszönhetően tehát Magyarország eredményesen, sőt az uniós tagállamokhoz képest is hatékonyan zárta a járvány elleni védekezés első szakaszát mind az emberi életek és egészség, mind pedig a gazdaság megóvása szempontjából, így 2020. június 18-tól a veszélyhelyzetet és az azzal járó korlátozásokat megszüntették, ugyanakkor mivel a járványveszély nem szűnt meg, járványügyi készültség lépett hatályba.

Bár a különleges jogrendet és az annak részeként meghozott intézkedéseket a nemzetközi és hazai balliberális sajtó és ellenzék folyamatosan támadta, a magyar lakosság a kormány mellett állt a veszélyhelyzetben. A Nézőpont Intézet felmérései szerint ugyanis folyamatosan hetven százalék körüli volt a kormányzati intézkedéseket támogatók aránya, sőt a többség úgy vélte, hogy a kormány nem élt vissza a hatalmával ebben az időszakban.

Lassan visszanyert szabadság

2020 őszén azonban, a koronavírus-járvány második hulláma alatt – amely során már az esetszámok is sokkal magasabbak voltak – a kormány arra kérte az Ország­gyűlést, hogy a sikeres védekezés érdekében hosszabbítsa meg a veszélyhelyzetet, így 2020. november 4-i hatállyal hazánk egész területére ismételten veszélyhelyzetet hirdettek ki. Emlékezetes, november 3-án Orbán Viktor miniszterelnök még csak néhány, enyhébb védelmi intézkedést jelentett be, a járványhelyzet gyors romlása miatt viszont újabb korlátozások bevezetése vált szükségessé. Így november 11-től esti és éjszakai kijárási tilalom lépett életbe, tilossá vált mindennemű gyülekezés, az éttermek nem fogadhattak vendégeket, a legtöbb üzlet este csak 7 óráig lehetett nyitva, a szállodák csak üzleti vagy oktatási célból érkező vendégeket fogadhattak, az iskolákban a 9. évfolyamtól kezdve, a felsőoktatási intézményekben digitális, tantermen kívüli oktatást vezettek be. Bezártak a múzeumok, uszodák, könyvtárak, mozik, állatkertek és korcsolyapályák, esküvőkön és temetéseken pedig csak korlátozott számban lehettek jelen a résztvevők.

Közben a kormány folyamatosan azon dolgozott, hogy hazánk számára minél több oltóanyag álljon rendelkezésre. Munkája eredményeképpen pedig 2020. december 26-án megérkezett az első, koronavírus elleni Pfizer–BioN­Tech- vakcinaszállítmány, amelyet 2021. január elején a Moderna-, február elején az AstraZeneca-, áprilisban pedig az egydózisú Janssen-szállítmány követett. Mivel azonban az uniós vakcinabeszerzés részeként kevés vakcina érkezett Magyarországra, a kormány összesen 3,5 millió ember oltásához elegendő kínai és orosz oltóanyagot is vásárolt a magyar emberek mielőbbi vakcinációjához. 

Bár a lakosság beoltása folyamatosan zajlott, a vírus mutálódása és a brit vírustörzs megjelenése miatt 2021 februárjában ismét jelentős növekedésnek indult a betegek száma, ami a harmadik járványhullám kezdetét jelentette. A történtek következtében a parlament kormánypárti többsége ismét megszavazta a veszélyhelyzet meghosszabbítását, miközben a baloldal a keleti vakcinák ellen hangolta a közvéleményt. Március elején a helyzet olyan súlyossá vált, hogy újabb korlátozó intézkedéseket kellett bevezetni, így a kormány a nem létfontosságú üzletek, valamint az óvodák és az általános iskolák ideiglenes bezárásáról döntött. Egy hónappal később a beoltottak számának folyamatos emelkedésével viszont kezdetét vette a védelmi korlátozó intézkedések fokozatos enyhítése, ­június elejére pedig az élet lassacskán ismét visszatérhetett a normális kerékvágásba. A Nézőpont Intézet felmérése szerint 

a harmadik hullám végén a magyarok kétharmada elismerően nyilatkozott a kormány járványkezelési intézkedéseiről, ami egyrészt a magas átoltottsági aránynak – hiszen ekkor már a beoltottak száma ötmillió fölött volt –, másrészt a többforrású vakcinabeszerzésnek és -bőségnek, végül a védekezés eredményességének köszönhetően lépésről lépésre visszanyert szabadságnak volt köszönhető.

Indokolttá válhat a törvénymódosítás

A rövid fellélegzés után azonban nyár végén Magyarországon is megjelent a delta mutáns, de az főként már csak az oltatlanokra volt veszélyes. A kormány ezért a mielőbbi immunizációt, az átoltottak számára pedig az emlékeztető harmadik oltás felvételét sürgette, a szigorúbb járványügyi intézkedések bevezetése azonban már nem volt indokolt. Az újabb, immár negyedik járványhullám elleni sikeres védekezés érdekében először december 31-ig, később pedig – mivel a járvány nem múlt el, sőt újabb mutáns ütötte fel a fejét – 2022. május 31-ig ismételten meghosszabbították a veszélyhelyzetet. Bár a kormány hangsúlyozta, amennyiben a körülmények lehetővé teszik, kezdeményezni fogják a veszélyhelyzet korábbi megszüntetését, erre nem került sor, mivel alighogy tetőzött a negyedik, az omikron megjelenésének és gyors felfutásának következtében kezdetét vette az ötödik járványhullám Magyarországon. 

A lakosság magas átoltottsága, illetve az omikron variáns enyhébb klinikai lefolyása miatt azonban hazánk gyorsan megbirkózott a dél-afrikai vírustörzzsel, napjainkra pedig a fertőzöttek és az áldozatok száma is jelentősen mérséklődött. Most azonban az Ukrajnában dúló háború – ahol 150 ezer kárpátaljai magyar honfitársunk él – teszi indokolttá, hogy az alaptörvényben kiszélesítsék a veszélyhelyzet jogállását. Az intézkedés célja, hogy a szomszédban zajló háború alatt az országnak szintén cselekvőképes, gyors reagálású kormánya legyen.
Borítókép: Oltás a német–amerikai fejlesztésű Pfizer–BioNTech koronavírus elleni vakcinával (Fotó: MTI/Kiss Dániel)