A Miskolci Egyetem nyolc karán jelenleg összesen mintegy kilencezren tanulnak, közülük ötszázan érkeztek külföldről, az oktatók és a többi munkatárs száma, pedig közel 1200. Az intézményben az oktatás és a kutatás mellett nagy hangsúlyt helyeznek a felzárkóztatásra is, hiszen a város a hátrányos helyzetű régióban található, ahol az egyetem munkaerő-utánpótlással és kutatásfejlesztéssel segíti a helyi állami, önkormányzati, civil és egyházi cégeket.
Minden olyan kormányzati programhoz csatlakoztunk, amely valamilyen módon a társadalmi felzárkóztatás ügyét kezeli. Ezzel a társadalmi felelősségvállalást erősítjük és a leendő értelmiséget neveljük a társadalmi problémák iránti fogékonyságra. Elmondható tehát, hogy a felzárkóztatásban ösztöndíjasként vagy segítőként gyakorlatilag az összes hallgatónk érintett– jelentette ki Horváth Zita rektor.
Elmondta, hogy az első tanévre beiratkozó hallgatók kompetenciáit a szemeszter elején felmérik, és akinek szüksége van rá, járhat felzárkóztató kurzusokra. Kiemelte, hogy emellett heti kétszer ingyenes nyelvoktatást is biztosítanak, hogy a fiatalok meg tudják szerezni a diplomához szükséges nyelvvizsgát. Ezekbe természetesen bárki bekapcsolódhat, nemcsak a hátrányos helyzetűek – tette hozzá.
– A jogi karunk már negyvenéves, így elmondható, hogy a régió ügyvédeinek és jogászainak zöme közülük került ki, de Budapesten az Alkotmánybíróságon és több helyen dolgoznak a mi jogászaink, akik között természetesen szép számban vannak olyanok, akik hátrányos helyzetből küzdötték fel magukat. Másrészről például a Mol olajmérnökeinek kilencvenöt százaléka itt végzett Miskolcon. Emellett nálunk is bevezettük azt a komplex instrukciós programot, amit stanfordi példa alapján a hejőkeresztúri iskolaigazgató, K. Nagy Emese alkalmazott először a saját intézményében – számolt be a rektor. Elmondta: a program lényeges eleme, hogy minden diák tehetséges valamiben, a módszer segítségével pedig a pedagógus könnyebben be tudja azt azonosítani és segíteni a kibontakozását. Ez különösen a hátrányos helyzetű általános és középiskolában tanuló diákok számára ad kitörési lehetőséget – hangsúlyozta. Az Egészségtudományi Karon végzett ápolók és védőnők pedig azokban a hátrányos helyzetű térségekben dolgoznak majd, ahol nagy szükség van a szakszerű segítségre – tette hozzá.
– K. Nagy Emese egyébként a tanárképző központunk főigazgatója is, ezért a programját adaptáltuk a tanárképzésünkbe. Ez azt jelenti, hogy a nálunk végző hallgatóknak nemcsak elit gimnáziumban, hanem hátrányos helyzetű településen lévő intézményben is kell gyakorlatot teljesíteniük, másrészt elméletben is el kell sajátítaniuk ezt a módszert, hogy későbbi pályájuk során is tudják alkalmazni – fejtette ki.
Beszélt arról is, hogy a felzárkóztatás jegyében a Miskolci Egyetem már általános iskolás kortól ösztönzi a pályaorientációt, illetve azt, hogy a fiatalok minél nagyobb számban tanuljanak tovább. Kiemelte, hogy rendszeresen települnek ki általános és középiskolákba, de az iskolás csoportokat is fogadják az egyetemen. Hozzátette: a lakhatás sem jelenthet problémát, ugyanis kétezer kollégiumi férőhelyük van, amiért az országos átlag alatti összeget kell fizetniük azoknak, akik igénybe veszik ezt a lehetőséget. Emlékeztetett, a Kutatók Éjszakája című rendezvénysorozathoz is a felzárkóztatás elősegítésének céljával csatlakozott az intézmény, hiszen a Miskolcon végzett hallgatók közül sokan ott maradnak oktatni vagy kutatni, illetve a régió munkaerő-ellátottságához is jelentősen hozzájárulnak.
A Tanítsunk Magyarországért Mozgalom elindításából tevőlegesen is kivettem a részem, akkor még helyettes államtitkárként. A kezdeményezés 2019-ben négy egyetem részvételével indult, azóta a csatlakozó felsőoktatási intézmények száma már több mint tízre nőtt, lényege pedig, hogy az egyetemi hallgatók korrepetálják a hátrányos helyzetű térségekben élő diákokat – számolt be Horváth Zita, hangsúlyozva, hogy országosan már több mint ezer ilyen gyereket mentorál több szász hallgató, akik nem a pedagógusok munkáját veszik át, hanem abban segítenek, hogy a mentoráltjaik ne legyenek korai iskolaelhagyók, illetve középiskolában mindenképpen tanuljanak tovább. Beszámolt arról is, hogy a Miskolci Egyetemen olyan kutatásokat is végeznek, amelyeknek témája a roma társadalom kultúrája, sajátosságai és munkaerőpiaci helyzete.
Az Út a diplomához elnevezésű programhoz csatlakozó hátrányos helyzetű hallgatók plusz ösztöndíjat kapnak – mondta a rektor, kiemelve hogy a Miskolci Egyetem ebben is az élen jár, hiszen az intézményben tanult az előző tanévben a legtöbb ilyen hallgató. Hozzátette: az egyetem kuratóriuma is létrehozott egy olyan ösztöndíjat, amit hátrányos helyzetű hallgatók kaphatnak meg havi ötvenezer forint értékben. Ők főként Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből származnak, de vannak olyanok is, akik Hajdú-Biharból, Szabolcs-Szatmárból, Hevesből vagy Jász-Nagykun-Szolnok megyéből származnak, illetve néhányan érkeztek Budapestről és a Dunántúlról is – részletezte.
Bátran kijelenthetem, hogy a miskolci egy esélyteremtő egyetem, mert ha nem létezne, akkor a hallgatóink közül sokan valószínűleg sehol nem tanulnának tovább. Így a társadalmi mobilitást segítjük azzal, hogy esélyt adunk a környékbeli fiataloknak, hiszen a hallgatóink 60 százaléka első generációs értelmiségi lesz – jelentette ki Horváth Zita.
A Miskolci Egyetem mindezek mellett a várost és a megyét is szeretné segíteni, ezért minden évben vannak segítő akcióink, hiszen a harmadik misszió jegyében folyamatosan szeretnénk reagálni a társadalmi problémákra, ezért karácsony előtt minden évben gyűjtünk ruhát és tartós élelmiszert a hátrányos helyzetű térségekben élő felnőtteknek és gyermekeknek – emelte ki, hozzátéve, hogy a Máltai Szeretetszolgálattal is kötöttek egy együttműködési megállapodást, így legutóbb a szervezet segítségével juttattak el tartós élelmiszert, higiéniás termékeket és pénzt az ukrán háború elől menekülőknek. Ezeken felül felajánlották nekik, hogy péntekenként használhassák az egyetem sportcsarnokát – mondta.
Balog Zoltán akkori miniszter kezdeményezésére 2011-ben hozták létre a roma szakkollégiumokat, amelyeknek köszönhetően mára a felsőoktatásban tanulók körülbelül két százaléka roma származású. A görögkatolikus egyház fenntartásában Miskolctapolcán működő roma szakkollégiumba felvételt nyert hallgatók a Miskolci Egyetem valamelyik karán tanulnak.
