Esélyt teremtenek a felzárkózásra

A Miskolci Egyetem minden olyan kormányzati programhoz csatlakozott, ami a társadalmi felzárkóztatást segíti – mondta lapunknak Horváth Zita rektor. A roma szakkollégisták szívesen élnek az intézmény által kínált lehetőségekkel és próbálják ki magukat több területen is.

20220519 Miskolc roma felzárkóztatás Miskolci Egyetem Horváth Zita rektor Fotó: Mirkó István Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István

A Miskolci Egyetem nyolc karán jelenleg összesen mintegy kilencezren tanulnak, közülük ötszázan érkeztek külföldről, az oktatók és a többi munkatárs száma, pedig közel 1200. Az intézményben az oktatás és a kutatás mellett nagy hangsúlyt helyeznek a felzárkóztatásra is, hiszen a város a hátrányos helyzetű régióban található, ahol az egyetem munkaerő-utánpótlással és kutatásfejlesztéssel segíti a helyi állami, önkormányzati, civil és egyházi cégeket.

Minden olyan kormányzati programhoz csatlakoztunk, amely valamilyen módon a társadalmi felzárkóztatás ügyét kezeli. Ezzel a társadalmi felelősségvállalást erősítjük és a leendő értelmiséget neveljük a társadalmi problémák iránti fogékonyságra. Elmondható tehát, hogy a felzárkóztatásban ösztöndíjasként vagy segítőként gyakorlatilag az összes hallgatónk érintett

– jelentette ki Horváth Zita rektor.

Elmondta, hogy az első tanévre beiratkozó hallgatók kompetenciáit a szemeszter elején felmérik, és akinek szüksége van rá, járhat felzárkóztató kurzusokra. Kiemelte, hogy emellett heti kétszer ingyenes nyelvoktatást is biztosítanak, hogy a fiatalok meg tudják szerezni a diplomához szükséges nyelvvizsgát. Ezekbe természetesen bárki bekapcsolódhat, nemcsak a hátrányos helyzetűek – tette hozzá.

– A jogi karunk már negyvenéves, így elmondható, hogy a régió ügyvédeinek és jogászainak zöme közülük került ki, de Budapesten az Alkotmánybíróságon és több helyen dolgoznak a mi jogászaink, akik között természetesen szép számban vannak olyanok, akik hátrányos helyzetből küzdötték fel magukat. Másrészről például a Mol olajmérnökeinek kilencvenöt százaléka itt végzett Miskolcon.

Emellett nálunk is bevezettük azt a komplex instrukciós programot, amit stanfordi példa alapján a hejőkeresztúri iskolaigazgató, K. Nagy Emese alkalmazott először a saját intézményében

– számolt be a rektor. Elmondta: a program lényeges eleme, hogy minden diák tehetséges valamiben, a módszer segítségével pedig a pedagógus könnyebben be tudja azt azonosítani és segíteni a kibontakozását. Ez különösen a hátrányos helyzetű általános és középiskolában tanuló diákok számára ad kitörési lehetőséget – hangsúlyozta. Az Egészségtudományi Karon végzett ápolók és védőnők pedig azokban a hátrányos helyzetű térségekben dolgoznak majd, ahol nagy szükség van a szakszerű segítségre – tette hozzá.

Fotó: Mirkó István

– K. Nagy Emese egyébként a tanárképző központunk főigazgatója is, ezért a programját adaptáltuk a tanárképzésünkbe. Ez azt jelenti, hogy a nálunk végző hallgatóknak nemcsak elit gimnáziumban, hanem hátrányos helyzetű településen lévő intézményben is kell gyakorlatot teljesíteniük, másrészt elméletben is el kell sajátítaniuk ezt a módszert, hogy későbbi pályájuk során is tudják alkalmazni – fejtette ki.

Beszélt arról is, hogy a felzárkóztatás jegyében a Miskolci Egyetem már általános iskolás kortól ösztönzi a pályaorientációt, illetve azt, hogy a fiatalok minél nagyobb számban tanuljanak tovább. Kiemelte, hogy rendszeresen települnek ki általános és középiskolákba, de az iskolás csoportokat is fogadják az egyetemen. Hozzátette: a lakhatás sem jelenthet problémát, ugyanis kétezer kollégiumi férőhelyük van, amiért az országos átlag alatti összeget kell fizetniük azoknak, akik igénybe veszik ezt a lehetőséget. Emlékeztetett, a Kutatók Éjszakája című rendezvénysorozathoz is a felzárkóztatás elősegítésének céljával csatlakozott az intézmény, hiszen a Miskolcon végzett hallgatók közül sokan ott maradnak oktatni vagy kutatni, illetve a régió munkaerő-ellátottságához is jelentősen hozzájárulnak. 

A Tanítsunk Magyarországért Mozgalom elindításából tevőlegesen is kivettem a részem, akkor még helyettes államtitkárként. A kezdeményezés 2019-ben négy egyetem részvételével indult, azóta a csatlakozó felsőoktatási intézmények száma már több mint tízre nőtt, lényege pedig, hogy az egyetemi hallgatók korrepetálják a hátrányos helyzetű térségekben élő diákokat

– számolt be Horváth Zita, hangsúlyozva, hogy országosan már több mint ezer ilyen gyereket mentorál több szász hallgató, akik nem a pedagógusok munkáját veszik át, hanem abban segítenek, hogy a mentoráltjaik ne legyenek korai iskolaelhagyók, illetve középiskolában mindenképpen tanuljanak tovább. Beszámolt arról is, hogy a Miskolci Egyetemen olyan kutatásokat is végeznek, amelyeknek témája a roma társadalom kultúrája, sajátosságai és munkaerőpiaci helyzete. 

Az Út a diplomához elnevezésű programhoz csatlakozó hátrányos helyzetű hallgatók plusz ösztöndíjat kapnak – mondta a rektor, kiemelve hogy a Miskolci Egyetem ebben is az élen jár, hiszen az intézményben tanult az előző tanévben a legtöbb ilyen hallgató. Hozzátette: az egyetem kuratóriuma is létrehozott egy olyan ösztöndíjat, amit hátrányos helyzetű hallgatók kaphatnak meg havi ötvenezer forint értékben. Ők főként Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből származnak, de vannak olyanok is, akik Hajdú-Biharból, Szabolcs-Szatmárból, Hevesből vagy Jász-Nagykun-Szolnok megyéből származnak, illetve néhányan érkeztek Budapestről és a Dunántúlról is – részletezte. 

Bátran kijelenthetem, hogy a miskolci egy esélyteremtő egyetem, mert ha nem létezne, akkor a hallgatóink közül sokan valószínűleg sehol nem tanulnának tovább. Így a társadalmi mobilitást segítjük azzal, hogy esélyt adunk a környékbeli fiataloknak, hiszen a hallgatóink 60 százaléka első generációs értelmiségi lesz

– jelentette ki Horváth Zita.

A Miskolci Egyetem mindezek mellett a várost és a megyét is szeretné segíteni, ezért minden évben vannak segítő akcióink, hiszen a harmadik misszió jegyében folyamatosan szeretnénk reagálni a társadalmi problémákra, ezért karácsony előtt minden évben gyűjtünk ruhát és tartós élelmiszert a hátrányos helyzetű térségekben élő felnőtteknek és gyermekeknek

– emelte ki, hozzátéve, hogy a Máltai Szeretetszolgálattal is kötöttek egy együttműködési megállapodást, így legutóbb a szervezet segítségével juttattak el tartós élelmiszert, higiéniás termékeket és pénzt az ukrán háború elől menekülőknek. Ezeken felül felajánlották nekik, hogy péntekenként használhassák az egyetem sportcsarnokát – mondta.

Balog Zoltán akkori miniszter kezdeményezésére 2011-ben hozták létre a roma szakkollégiumokat, amelyeknek köszönhetően mára a felsőoktatásban tanulók körülbelül két százaléka roma származású. A görögkatolikus egyház fenntartásában Miskolctapolcán működő roma szakkollégiumba felvételt nyert hallgatók a Miskolci Egyetem valamelyik karán tanulnak. 

Köztük hetven százalék a roma származású és harminc százalék a nem roma származású, de hátrányos helyzetű fiatalok száma. Számukra ha szükséges, az egyetem egy-egy mentort biztosít, akik segítik őket a tanulásban, a szakkollégiumnak ugyanakkor van egy kortársmentor programja is, és az egyetemhez hasonlóan már a középiskolások körében igyekeznek hangsúlyozni a továbbtanulás előnyeit.

Fotó: Mirkó István

Katalin és Bence Forróról, Dzsesszika pedig Bátonyterenyéről érkezett a Miskolci Egyetemre, és felvételt nyertek a Makkai László görögkatolikus atya által vezetett roma szakkollégiumba is, amelynek jelenleg összesen 31 tagja van.

Katalin szociális munka alapszakon harmadéves. Szeretné elvégezni a mesterképzést is, de tervei szerint lehet, hogy elhelyezkedik egy családsegítőnél, vagy egy civil szervezetnél, és levelezőn folytatja tanulmányait.

– Nekem a szociális munka szakot is a kollégiumban ajánlották, mert korábban joghallgató voltam, de az egészségügyi problémáim miatt azt abba kellett hagynom.

Mivel gyermekvédelemmel szerettem volna foglalkozni, amit így is megtehetek, ezért váltottam. Egy mentort is kaptam, aki segített a felzárkózásban

– mesélte Katalin, aki beszámolt arról is, hogy sokat önkénteskedik és a közösségi szolgálat a kedvenc modulja, amit mindig túlteljesít. Hangsúlyozta, hogy ezáltal olyan kapcsolati tőkére tett szert, ami hozzásegítheti őt ahhoz, hogy a diplomaszerzés után könnyen találjon állást.

A kollégiumban a hallgatók elmondása szerint zajosan és vidáman telnek a mindennapok. A csapat nagyon jó, a tagok pedig rendszeresen vesznek részt közösségi, lelki vagy sportprogramokon. Utóbbiakat Dzsesszika szervezi, aki a középiskolában közgazdaságtant tanult, most azonban már harmadéves a védőnői szakon.

Mentort kaptam abban a tantárgyban, ami nem ment, és ennek köszönhetően sikeresen tettem le a vizsgát

– mondta Dzsesszika, aki még nem tudja, hogy védőként fog-e elhelyezkedni, mert szeretné elvégezni az egészségügyi tanár mesterképzést is.

Bence azt emelte ki, hogy amikor egy diák egyetemre jelentkezik, akkor csak nagyjából tudja, hova szeretne eljutni az életben, a szakkollégium pedig segítséget nyújt akkor, amikor elbizonytalanodik.

Másodéves vagyok programtervező informatikus hallgatóként, ami elég nehéz, de szerencsére sok segítséget kapunk a szakkollégiumban

– hangsúlyozta Bence, akinek a testvére is ide járt.

A hallgatók kiemelték, hogy nemcsak vizsgák előtt szoktak imádkozni, bár akkor megnő az elmondott fohászok száma. Nagyon szeretik a kollégiumigazgató atya előadásait, mert sokféle témát érint, de nemcsak a hitéletről, hanem a párkapcsolatokról is tudnak vele beszélgetni. Azzal mindannyian egyetértettek, hogy a többi mellett a lelki összejövetelek és filmvetítések is fontosak, mert ezeken el tudnak csendesedni és meg tudnak nyugodni. Ugyanakkor beszámoltak arról is, hogy a roma kultúrához kötődő programokat is hasznosnak tartják, mert ott beszélhetnek például a Mária-tiszteletről, vagy akár a babonákról is, amelyekkel kapcsolatban a roma és a nem roma hallgatók megoszthatják egymással az érzéseiket vagy a tapasztalataikat.

Vannak kötelező tömbösített hétvégéink, amiket a tanulmányi vezetőnk már félév elején megtervez. Ilyenkor a felzárkóztatásért felelős minisztériumból érkezik előadó, a roma kultúráról beszélgetünk, kommunikációs tréningen, vagy vitakultúra-előadáson veszünk részt, de volt etikettóránk, ellátogatott hozzánk egy rádiós szakember és művészek is, akikkel közösen alkothattunk

– részletezte Katalin, kiemelve, hogy a tíz éve működő szakkollégium milyen sokszínű programkínálattal rendelkezik. Hozzátette: a hallgatók is ajánlhatnak olyan programokat, amiken szívesen részt vennének, és akkor ezeket megszervezik nekik.

– Minden félév végén van egy zárófeladatunk, amikor egy kreatív ötletet kell megvalósítanunk. Az egyik félév végén roma tanmesét kellett írniuk a hallgatóknak – mesélte büszkén Bence, hiszen ebből a közös munkából született meg a Szeretet nélkül semmik vagyunk című gyerekeknek szóló mesekönyv, amiben a szövegeket magyarul és lovári nyelven is elolvashatják az érdeklődők. A kötetnek pedig akkora sikere volt, hogy megszületett a folytatása is, amely felnőtteknek szóló meséket tartalmaz szintén magyar és lovári nyelven – tette hozzá.

– Nagyon büszkék vagyunk ezekre a könyvekre, és nagyon jó érzés így olvasni a saját meséinket. Úgyhogy alkotunk, igyekszünk, hogy még további területeken kipróbáljuk magunkat, a korábbi hallgatók sikeres életútjai pedig példaként szolgálnak számunkra – mondta Katalin.

Borítókép: Katalin, Bence és Dzsesszika (Fotó: Mirkó István)