Szennyvízvizsgálatok: uniós szinten is mérvadó a magyar módszer

Pándics Tamás szerint bár az ötödik hullám teljes egészében lezárult Magyarországon, a heti rendszerességgel történő szennyvízmérések továbbra is indokoltak.

Nagykanizsa, 2020. május 22. Oláhné Horváth Borbála (b) és Adamcsik Orsolya, a Pannon Egyetemhez tartozó Soós Ernõ Víztechnológiai Kutató-Fejlesztõ Központ kutatói szennyvízbõl készítenek a koronavírus kimutatására alkalmas koncentrátumot a MOL nagykanizsai laborjában 2020. április 20-án. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) támogatásával a Pannon Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Mol együttmûködésében kilenc városban indul kutatómunka a koronavírus kimutatására a kommunális szennyvizekbõl. MTI/Varga György Fotó: Varga György

Számottevő csökkenést mutat a koronavírus örökítőanyag-koncentrációja a szennyvizekben, így gyakorlatilag teljes egészében lezárult az ötödik hullám hazánkban

– hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet kérdésére a Nemzeti Népegészségügyi Központ közegészségügyi laboratóriumának főosztályvezetője. Pándics Tamás ugyanakkor hangsúlyozta: a heti rendszerességgel történő mérések továbbra is indokoltak, mivel a szennyvízvizsgálatok nemcsak a koronavírus-járvány követésére alkalmasak, hanem rövid távú, nagyjából 5-6 napos előrejelzést is adnak a járvány alakulásáról, valamint két héttel előre jelzik a kórházi esetszámok emelkedését. A szennyvízalapú epidemiológiai vizsgálatok alkalmazása mellett szól az is – folytatta –, hogy 

ezzel a módszerrel nemcsak a tünetekkel rendelkezőket, hanem a tünetmentes betegeket is azonosítani lehet, ők ugyanis szintén ürítik a koronavírus örökítőanyagát. Ez a módszer a napi szintű teszteredményeknél jóval átfogóbb képet ad a járvány alakulásáról, hiszen ez közel négymillió lakos mintáján alapszik

 – mutatott rá.

A szakember arra is kitért, hogy a szennyvizek koronavírus örökítőanyagának koncentrációjával foglalkozó vizsgálatok az NNK Környezetegészségügyi Vizsgáló Laboratóriumában már 2020 májusában elkezdődtek. Mint mondta, bár a szennyvizekből történő víruskimutatás nem volt új keletű – hiszen egyebek mellett a drogfogyasztási szokások vizsgálatára és a gyermekbénulás elleni küzdelemben is használják –, a diagnosztikai módszer kialakítása sok fejtörést okozott. A koronavírus örökítőanyagát ugyanis korábban még nem vizsgálta senki, sőt a pandémia megjelenésével is csak Magyarországon és Hollandiában zajlottak széles körű vizsgálatok döntéshozói és lakossági tájékoztatással egybekötve.

Éppen ezért az azonos témájú ajánlásaikban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Bizottság is nagy részben az NNK tapasztalataira támaszkodott, és a magyar módszer alapján alakította ki az irányelveit. Emellett a szennyvizek SARS-CoV-2 koncentrációjának mérésére vonatkozóan a bizottság kiadott egy olyan ajánlást is, amely rögzítette, hogy 2021 októberéig minden uniós tagállamnak a hazánkban működőhöz hasonló monitoringrendszert kell kiépítenie 

– magyarázta a főosztályvezető.

Pándics Tamás ennek kapcsán elmondta, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ, illetve annak jogelődjei több területen évtizedek óta együttműködnek a WHO-val. A szakember példaként említette a vízbiztonsági tervezés folyamatát, amit azóta minden uniós országban bevezettek, Európa legnagyobb gyermeklégúti felmérését vagy éppen a parlagfű-pollen előrejelzést, amelyeket a világszervezet szintén beépít a szakmai útmutatóiba.

Pándics Tamás továbbá kiemelte, hogy 

ennek a hosszú távú és szoros együttműködésnek, illetve a hazai kiemelkedő környezetpolitikai sikereknek (például víz-világtalálkozó) az eredménye, hogy 2023 júliusában a WHO Budapesten rendezi meg a Környezet és Egészség miniszteri konferenciát, 

amely nemcsak a miniszterek találkozóját, hanem a környezet és egészségügy kapcsán napi szintű együttműködést eredményez a szervezetek között. Az európai WHO keretén belül ugyanis létrejött a környezet és egészség bizottság, amelyben Magyarország kiemelt szerepet játszik. Az általa vezetett, 53 európai ország szakembereit tömörítő bizottság pedig a következő évekre vonatkozó környezeti és egészségügyi célok kidolgozásáért felelős.

Borítókép: A Pannon Egyetemhez tartozó Soós Ernő Víztechnológiai Kutató-Fejlesztő Központ kutatói szennyvízből készítenek a koronavírus kimutatására alkalmas koncentrátumot a Mol nagykanizsai laborjában. (Fotó: MTI/Varga György)