– emelték ki.
Kifejtették azt is, hogy az alaptörvény-módosítás másik fontos pontja – a hatályos alkotmány szellemiségéhez illeszkedően – az ezeréves magyar államisághoz való erősebb kötődés jegyében fogant meg, és Magyarország közjogi rendszerének alapegységeit érinti. A történelmi örökség és kontinuitás erősítése céljából a megyék elnevezése vármegyékre változik vissza a javaslat értelmében. A vármegyerendszer a magyar szuverenitás, az alkotmányos berendezkedés és a nemzeti szabadság szimbóluma, külső hódító hatalmak ezért rombolták azt le a Habsburg abszolutizmus és a szovjet kommunizmus időszakában. 1990-ben az első, demokratikusan megválasztott jobboldali kormány kísérletet tett a vármegye elnevezés visszahozatalára, de az a posztkommunista erők és a velük később 1994-ben nyílt szövetséget kötő liberális SZDSZ-es körök ellenállásán elbukott. A nemzeti oldal által tett javaslat tehát nem más, mint a magyar államisághoz, önállósághoz, nemzeti szabadsághoz tapadó hagyományok visszaemelése jogrendszerünkbe – jelentették ki.
Kedden az alaptörvény újabb módosítása mellett megkezdődik az országgyűlési törvény módosításáról szóló javaslatcsomag vitája is, ami főleg a frakciófinanszírozást érinti. Ennek oka, hogy az új ciklusban hatmilliárd forinttal többe kerülnek a jelenlegi baloldali képviselők az adófizetőknek, mivel az egy közös listán indult pártok a parlamentben hat frakciót alkotnak.
Ennek a trükközésnek vetne véget a kormánypártok által benyújtott előterjesztés, melynek révén a választási eredményeket jobban tükröző finanszírozás alakulna ki
– mutattak rá.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!