Alapjogokért Központ: Európai példákat ültet át az Országgyűlés

Kedden zajlik az alaptörvény tizenegyedik módosításával kapcsolatos országgyűlési vita, tárgyalnak a frakciófinanszírozásról, és módosítják a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozati rendszerét – hívta fel a figyelmet a Facebook-oldalán az Alapjogokért Központ.

Budapest, 2022. május 24. Orbán Viktor miniszterelnök (k), Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelõs miniszterelnök-helyettes (elsõ sor, b) és Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetõje (elsõ sor, j) szavaz az Országgyûlés plenáris ülésén 2022. május 24-én. Ezen a napon az új kormány szerkezeti keretérõl, a veszélyhelyzet megszûnésével összefüggõ szabályokról, valamint az Alaptörvény tízedik módosításáról is határozott a Ház. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

Kedden zajlik az alaptörvény tizenegyedik módosításával kapcsolatos országgyűlési vita, amelynek mentén két fontos javaslatot is megtárgyalnak a Házban: 2024-től az önkormányzati választásokat – európai példák mentén – egy napon tartanák az EP-képviselők választásával, illetve újból bevezetnék a vármegye megnevezést – írta az Alapjogokért Központ.

Más javaslatok a frakciók és a képviselők vagyoni helyzetét érintik: a frakciófinanszírozás módosítása elejét veheti a baloldal trükközésének, nevezetesen annak, hogy kevesebb képviselővel is több állami támogatáshoz jutnak a baloldali pártok. Emellett módosul a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozati rendszere is: itt a jelenleg is hatályos, az EP-képviselők vagyonbevallására vonatkozó szabályokat ültetné át a magyar törvényhozás – tették hozzá.

A bejegyzésben kifejtették:

a két választás időpontjának egybeesését gazdaságossági szempontok indokolják, ugyanis idén az országgyűlési választás, valamint az azzal egy napon tartott országos népszavazás lebonyolítása több mint tízmilliárd forint költségmegtakarítást eredményezett. Ennek mintájára zajlana a következő önkormányzati és európai parlamenti választás is 2024-től, hiszen jelentős mennyiségű erőforrást lehetne megtakarítani ezzel a kisebb változtatással

– tették hozzá.

Írtak arról is, hogy a gyakorlat Európa más országaiban sem ismeretlen, hiszen Olaszországban vagy Németországban többször is egyszerre rendezték meg az európai parlamenti és a tartományi vagy épp az önkormányzati választásokat. Legutóbb 2019-ben Németországban a Saar-vidéki helyi önkormányzati választást, míg Olaszországban a tartományi választásokat tartották egy időben az EP-voksolással. De 2009-ben egy napon tartották más jellegű szavazásokkal az EP-választásokat Németországban, Olaszországban, Belgiumban, Lettországban, Máltán, Írországban és Dániában is.

Az Alapjogokért Központ hangsúlyozta:

a kiszámíthatóság jegyében a módosítás két évvel a várható választás(ok) előtt történik, szemben az 1994-es baloldali–liberális jogalkotással, amikor az önkormányzati választás szabályait alig pár hónappal a voksolást megelőzően írta át a Horn-kormány. Szintén a kiszámíthatóságot és jogbiztonságot erősíti a tény, hogy 2024 őszéig jelenlegi mandátumaikat ugyanúgy kitöltik mind a polgármesterek, mind az önkormányzati képviselők, tehát jogaik teljes birtokában maradnak a ciklus végéig

– emelték ki.

Kifejtették azt is, hogy az alaptörvény-módosítás másik fontos pontja – a hatályos alkotmány szellemiségéhez illeszkedően – az ezeréves magyar államisághoz való erősebb kötődés jegyében fogant meg, és Magyarország közjogi rendszerének alapegységeit érinti. A történelmi örökség és kontinuitás erősítése céljából a megyék elnevezése vármegyékre változik vissza a javaslat értelmében. A vármegyerendszer a magyar szuverenitás, az alkotmányos berendezkedés és a nemzeti szabadság szimbóluma, külső hódító hatalmak ezért rombolták azt le a Habsburg abszolutizmus és a szovjet kommunizmus időszakában. 1990-ben az első, demokratikusan megválasztott jobboldali kormány kísérletet tett a vármegye elnevezés visszahozatalára, de az a posztkommunista erők és a velük később 1994-ben nyílt szövetséget kötő liberális SZDSZ-es körök ellenállásán elbukott. A nemzeti oldal által tett javaslat tehát nem más, mint a magyar államisághoz, önállósághoz, nemzeti szabadsághoz tapadó hagyományok visszaemelése jogrendszerünkbe – jelentették ki.

Kedden az alaptörvény újabb módosítása mellett megkezdődik az országgyűlési törvény módosításáról szóló javaslatcsomag vitája is, ami főleg a frakciófinanszírozást érinti. Ennek oka, hogy az új ciklusban hatmilliárd forinttal többe kerülnek a jelenlegi baloldali képviselők az adófizetőknek, mivel az egy közös listán indult pártok a parlamentben hat frakciót alkotnak.

Ennek a trükközésnek vetne véget a kormánypártok által benyújtott előterjesztés, melynek révén a választási eredményeket jobban tükröző finanszírozás alakulna ki

– mutattak rá.

Borítókép: Országgyűlés (Koszticsák Szilárd)