Háborús infláció van, ennek megszűnéséhez béke kell

A háború befejeződése a háborús infláció megszűnéséhez vezetne – mondta Isépy Tamás, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezető szakértője az Origónak adott interjúban. Isépy emlékeztet, hogy Magyarországon az inflációs ráta messze a balti államok – például az észtek húszszázalékos – szintje alatti. A geopolitikai konfliktus lezárultával az inflációs környezet is megváltozik, és nem jelenti egyes rétegek leszakadását, lemaradását. Hozzátette: Magyarországon a lakosság az EU-ban a legalacsonyabb áron jut hozzá az energiához.

Százhalombatta, 2022. május 24. Az Adria kõolajvezeték fogadópontja a Mol Nyrt. százhalombattai Dunai Finomítójában 2022. május 24-én. MTI/Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt

Március vége óta Oroszország helyzete folyamatosan javul.

A hírportál arról érdeklődött a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezető szakértőjénél, hogy miért nem működnek az Európai Unió által erőltetett szankciók, melyre Isépy Tamás így válaszolt:

A szankciók, ha egyáltalán sikeresek lehetnek, nyilván hosszabb távon fejtik ki hatásukat. Egyfelől érzékelhető, hogy a jóval magasabb energiaárak magasabb bevételeket generálnak, még a kevesebb értékesített mennyiség esetén is

„Másfelől azonban nem szabad elfelejteni, hogy minden szankció valamiképpen negatívan is érintheti Oroszországot, hiszen a normál piaci folyamatoktól eltérő gazdasági fejlődés jön létre. Pontosabban kisebb növekedés, kevesebb bevétel, mint ami a szankciók nélkül alakult volna ki.”

A „nem baráti” országoknak rubelben kell fizetniük az orosz olajért és gázért. Egyesek szerint ez a lépés akár a kezdete is lehet annak, hogy a világ országai elszakadnak az olaj- és gáztermékek árának dollárban való jegyzésétől – idézi fel az Origó.

Arra a kérdésre, hogy milyen következményekkel járna és mennyire reális, hogy Európa leváljon az orosz energiáról, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezető szakértője így nyilatkozott: 

„A világpiaci árak dollárban vannak meghatározva. Az egyes országok szerződéseikben persze ettől eltérhetnek, és a teljesítési deviza lehet a rubel is. A szankciós folyamat azonban nem a rubel mint referenciadeviza vagy a világpiaci ár konkurensként történő megjelenése irányába mutat, hanem az orosz energiafüggés csökkentése irányába hat.”

„Rövid távon irreálisnak tartom az orosz energiáról való teljes leválást. Továbbá az egyes technológiai váltásokat figyelembe véve is csak középtávon képzelhető el az EU vagy egyes országok az orosz energiától való függésének csökkentése.”

– tette hozzá Isépy Tamás.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezető szakértője az Origó kérdésére elmondta, hogy mire számíthatunk a következő időszakban abban a tekintetben, hogy az árak egyre inkább emelkednek, és sokaknak már most komoly anyagi, ellátási gondokkal kell szembenézniük.

Isépy Tamás hozzátette:

„A magas inflációs környezet általánosságban nem kedvez a lakosságnak, hiszen a munkavállalók egyes csoportjai tartósan magas inflációs környezetben kevésbé tudják érvényesíteni a béremelési szándékukat. Ez pedig az egyes csoportok számára kedvezőtlen lehet, mivel reál értelemben jelentősen csökken a jövedelmük. Az ellátásbiztonsági kérdés és az ilyen bizonytalan/háborús külső környezetben a háborús infláció tetőzésének még nem láthatóak a jelei.”

Kiemelte:

„A háború befejeződése a háborús infláció (döntően az energiaárak és az élelmiszerárak drasztikus emelkedése által indukálta infláció) megszűnéséhez vezet.”

Az eredeti, teljes interjú ITT olvasható el.

Borítókép: Az Adria kőolajvezeték fogadópontja a Mol Nyrt. százhalombattai Dunai Finomítójában (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)