Kulturális keresztényüldözés sújtja Európát

Bár a kereszténység ma is milliók életében az identitás legfőbb támpontjait jelenti, kétségtelen tény, hogy Európa vallási élete változóban van – hívják fel a figyelmet az immár ötödik alkalommal megjelenő Budapest-jelentés a keresztényüldözésről (2021) című kötet szerzői. Meglátásuk szerint napjainkban a Krisztus-követő gondolkodás politikai és szellemi támadás alatt áll, a liberálisok ugyanis a progresszió ellenségeiként tekintenek mindazokra, akik a több évezredes keresztény értékrend szerint élik az életüket, és nem hódolnak be az éppen aktuális progresszív életvezetési trendeknek vagy politikailag korrekt hóbortoknak.

Kunsziget, 2022. április 17. A Jézuskeresés elnevezésû népszokás résztvevõi mécsesekkel a kezükben a Kunsziget határában lévõ feszületnél 2022. április 17-én hajnalban. A hívõk húsvétvasárnap hajnalán felkeresik a környék szakrális emlékeit, a templomot, az útszéli feszületet, a temetõt, ahol énekelnek és imádkoznak megemlékezve Jézus Krisztus szenvedésérõl, a kereszthaláláról és feltámadásáról. MTI/Krizsán Csaba Fotó: Krizsán Csaba

A haladó gondolkodás ellenségei 

Sajnálatos módon az ezredforduló után ismét előtérbe került a vallás alapjainak a kritikája. 

A mai kor legfőbb kihívása az az individualista ateizmus és modernista liberalizmus, ami miatt a Krisztus-követő gondolkodás politikai és szellemi támadás alatt áll. Ennek következtében a liberálisok a progresszió ellenségeiként tekintenek azokra, akik a több évezredes keresztény értékrend szerint élik az életüket, és nem hódolnak be az éppen aktuális haladó életvezetési trendeknek vagy politikailag korrekt hóbortoknak.

 A posztmodern liberálisok egyik leghatásosabb fegyvere a nyelvpolitika, amely megtiltja, hogy bizonyos dolgokat – legyen szó akár az igazságról – kimondjanak, mivel ezáltal megsérülne egyesek érzékenysége. A liberális célok iránti érzékenyítésben továbbá a divat-és reklámipar, a PR-és marketingvilág, a bulvármédia, film-és zeneipar és a közösségi média is részt vesz, miközben ezeken a felületeken keresztül a társadalmat teljesen érzéketlenné formálják a keresztények elleni fizikai és szellemi támadásokkal szemben. Így történhet meg például az is, hogy azokat a kereszténységgel szembeni gyűlölködő, blaszfémiába hajló és valótlan megnyilvánulásokat – amelyekkel magyar viszonylatban is találkozhatunk – pusztán humoros mémeknek, a szabad véleménynyilvánítás eszközeinek aposztrofálnak.

Európa vallási élete változóban van

Az elmúlt három évtized vallásszociológiai méréseit megvizsgálva azonban nincs olyan tendencia, amely a vallás eltűnésére utalna, az egyházak pedig ma is milliók életében az identitás legfőbb támpontjait adják. Az viszont kétségtelen tény, hogy Európa vallási élete változóban van, a történelmi egyházak pedig nem képesek a többségi igazodási pontot megszabni. Különösen rossz a helyzet a fiatalok körében, akik egyre többen inkább spirituálisnak vallják magukat, mivel ahhoz a dogmatizmus és a korlátok helyett, a bölcsességet, az önfejlesztést és a laza közösségi struktúrákat kötik. 

Jó hír azonban, hogy Magyarországon az elmúlt évek folyamán egyre többen vallják magukat vallásosnak. 

A Nézőpont Intézet felmérése szerint míg 2019-ben a megkérdezett felnőttek 58, 2021-ben már a 74 százaléka értett egyet azokkal az állításokkal, hogy „vallásos vagyok, az egyház tanítását követem”, vagy „vallásos vagyok a magam módján”. Ráadásul itt a keresztény kulturális  hagyományok szerinti, az egyházak előírásait szelektíven követő vallásosságról van szó. 

A kereszténység védelmét és a keresztény értékek megőrzését a kormányzat is folyamatosan támogatja. Ennek eredményeként 2010 és 2020 között háromezer templom épült vagy újult meg a Kárpát-medencében magyar forrásokból, sőt Nyugat-Európával szemben hazánkban nem zártak be vagy építettek át bevásárlóközponttá, illetve mecsetté egyetlen templomot sem. Szintén megemlítendő, hogy 2010 óta megduplázódott az egyházi iskolák száma, bevezették a kötelező hit- vagy erkölcstanoktatást, illetve a 2019–2020-as tanévben több mint 220 ezer, azaz csaknem dupla annyi gyermek és fiatal járt egyházi közoktatási intézménybe, mint tíz évvel korábban.

Borítókép: A Jézus-keresés elnevezésű népszokás résztvevői mécsesekkel a kezükben a Kunsziget határában lévő feszületnél (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)