„A jobboldali gondolkodásnak szerves része a teremtett világ védelme”

A rezsicsökkentés megvédése és az új zöldenergia-források kiépítése is a Technológiai és Ipari Minisztérium legfontosabb feladatai közé tartozik – jelentette ki Koncz Zsófia a Mediaworks Hírcentrumának adott interjúban. A miniszterhelyettesi tisztséget is betöltő parlamenti államtitkár az energiatermelési rendszerünk megújításának egyik lehetséges alappilléreként említette az akkumulátorgyártást övező innovációt.

Fotó: (C) Orosz Peter Photographer

Jelenleg fizikailag már bármely irányból tudunk fogadni szállítmányokat, ennek már csak az adott megállapodás megkötése a feltétele. Az is hangsúlyozandó, hogy jelenleg még az orosz földgáz teszi ki a hazai felhasználás 85 százalékát, ezért kulcskérdés, hogy ezek a szállítmányok megérkezzenek az országba. 

A gáz azonban nemcsak nekünk, hanem egész Európának létfeltétel, a gázembargó az egész kontinens gazdaságát tönkretenné. A háború és a brüsszeli szankciók már így is rengeteg kárt okoztak. Az áram ára ötszörösére, a gázé hatszorosára nőtt Európában, és még nem látjuk a végét. A rezsicsökkentés fenntartása nélkül mindez a magyar lakosságot is terhelné.

– Az atomenergia milyen szerepet játszhat a jövőben?

– A hazai áramtermeléshez szükséges energia nagy részét biztosító paksi atomerőmű a jövőben is nélkülözhetetlen lesz. Ezt szolgálja a létesítmény bővítése, amit másik minisztérium menedzsel. A rendkívül gazdaságosan előállítható nukleáris energia fontosságát végre az EU is elismerte, és – a földgáz mellett – az atomenergiát is felvették a zöldenergia-források listájára. De nemcsak ezért érdemes foglalkoznunk annak a lehetőségével, hogy a meglévő blokkok üzemidejét ismét meghosszabbítsuk, ennek vizsgálata a mi tárcánk dolga.

– A megújuló energiaforrások is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a kormány energiapolitikájában. Hogy áll most e rendszerek kiépítése?

– A földrajzi adottságaink miatt a napenergia-kapacitások növelése a fő csapásirány. Úgy tűnik, hogy már 2025-re sikerül teljesíteni a kormány azzal kapcsolatos tervét, hogy 2030-ra hatszorosára növelje a napenergia-termelés volumenét. Az elmúlt öt évben egyébként megtízszereztük ezeket a kapacitásokat. Tavaly egész Európában idehaza részesültek a legnagyobb arányban a naperőművek a teljes áramtermelésből. Most az a következő feladatunk, hogy rugalmassá tegyük a villamos hálózatot.

– Mi indokolja, hogy az ipari tárcához került a környezetvédelmi államtitkárság?

– Ez fontos, stratégiai döntés volt, hiszen így az iparfejlesztéssel párhuzamosan tudjuk érvényesíteni a környezetvédelmi és klímapolitikai célkitűzéseinket. Sokkal egyszerűbb házon belül egyeztetni, és úgy kerülhet a kormány elé egy-egy javaslat, hogy abban már a környezetvédelmi szempontok is érvényesülnek.

– A klímavédelmi törvényben azt vállalta a kormány, hogy 2050-re Magyarország eléri a klímasemlegességet, vagyis zéró lesz a szén-dioxid-kibocsátása. Elérhető ez a cél?

– Nyilván sok lesz a tennivalónk ezzel kapcsolatban, de még nagyon messze van a céldátum, tehát időnk is lesz rá. Egész kedvező pozícióból indulunk, hiszen az EU élmezőnyébe tartozunk az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás minimalizálásában. Persze a klíma- és természetvédelmi akciótervnek nem minden eleme vonatkozik ilyen hosszú távra, és ezek teljesítésében is egészen jól állunk.

– Említene néhány példát?

– Az illegális szemétlerakók felszámolásában például már komoly eredményekkel dicsekedhetünk, mivel eddig több százezer tonna illegális hulladékot gyűjtöttünk össze. Emellett elindítottuk a Hulladékradar applikációt, kivezettünk többféle egyszer használatos műanyagot, és azon dolgozunk, hogy a visszaváltási rendszer is elinduljon a palackok esetében. Zöld rendszámos autóból már több mint 53 ezer jár a hazai utakon, ez háromszoros növekedést jelent 2020 eleje óta. Továbbá említhetem az országfásítási programot, amelynek már voltak jól működő akciói az országon belül, például a saját választókerületemben is.

– Az ellenzék folyamatosan azt hangoztatja, hogy a jobboldaltól eleve idegen a környezetvédelem. Mi erről a véleménye?

– A jobboldali gondolkodáshoz éppenhogy szervesen hozzátartozik a teremtett világ védelme. Az, hogy óvjuk a környezetünket, a természetet és a természeti kincseinket. Jómagam is úgy nőttem fel, hogy gyermekként sokat jártunk az erdőbe édesapámmal, aki mindig nagyon érdekesen elmagyarázta, hogy milyen folyamatok zajlanak a természetben. Ha pedig a sétákon mások által otthagyott szemetet találtunk, mindig összeszedtük. Ugyanakkor azt is ki kell emelni, hogy az elmúlt tizenkét évben a kormány elsődleges célkitűzése a versenyképesség javítása és a munkahelyek teremtése volt, hiszen súlyos válságot örököltünk 2010-ben. 

Magyarország úgy tudta csökkenteni a kibocsátását, hogy közben a gazdasága is erősödött. 

Folyamatosan azon dolgozunk, hogy a versenyképesség növelése mellett érvényesítsük a környezetvédelmi és klímapolitikai célkitűzéseket is. Az ellenzéknek pedig a parlamentben is mondtam, hogy mindenekelőtt javaslom tisztává tenni a világ legszebb fővárosát, mert sajnos jelenleg elszomorítja az embert a Budapesten található rendkívüli mértékű szemétáradat.

– Az is visszatérő baloldali bírálat, hogy Magyarország a német autógyárak összeszerelő üzemeként működik.

– Kezdettől fogva célunk a hazai hozzáadott érték növelése, ahogy erről Palkovics László miniszter többször is beszélt. Az autógyártás a legmodernebb csúcstechnológiát alkalmazza, ezeket a high-tech megoldásokat szeretnénk kiterjeszteni a magyar ipar egészére. Az, hogy ilyen erős a járműiparunk, más szegmenseket is erősít, például a beszállítóként jelen lévő hazai kis- és középvállalkozásokat. A hazai ipar hetvenszázalékos high-tech részaránya a német és a dán mutatókkal lépést tartva az európai élmezőnybe tartozik. De a világméretű összevetésekben is az első tízbe tartozunk a high-tech gyártás és kivitel arányában. Ráadásul a Magyarországon működő és épülő akkumulátorgyárak is új technológiát hoznak, aminek a felhasználhatósága jóval túlmegy az elektromos autókon, a számítógépeken és az okoseszközökön: az energiatermelési rendszerünk megújításának egyik alappillére lehet.

– A napenergiával megtermelt áram tárolásának kérdésére gondol?

– Nemcsak arra, hanem az egész villamosenergia-hálózatot rugalmasabbá tehetjük, ha nagy kapacitású energiatárolókat hozunk létre. Ezek gyakorlatilag akkumulátorokból állnak. Múlt héten Tiszaújvárosban az MVM a Tisza 2 erőmű területén kereskedelmi üzembe helyezett egy kisebb energiatárolót, amelyet én is felkereshettem. Azért különleges ez a szerkezet, mert közvetlenül rákapcsolódik a központi hálózatra, és tárolni, valamint továbbítani is képes az áramot. Egyelőre az egyik első ilyen projektről van szó, de a jövőben sok hasonló tárolót fogunk építeni.

– Mindez a kutatás-fejlesztés előtérbe helyezését is feltételezi.

– Valóban, tíz esztendő alatt közel háromszorosára – 300 milliárd forintról 800 milliárdra – emeltük a kutatás-fejlesztésre fordított források éves összegét. Emellett az EU-n belül Magyarországon növekedett a legnagyobb mértékben, vagyis megduplázódott a kutatás-fejlesztés területén dolgozók száma, nem kis részben az egyetemekkel kialakított jó együttműködésnek köszönhetően.

– Ön korábban több évig dolgozott az Egyesült Államokban, amely az innováció terén is világelső. Tapasztalatai szerint minek tudható be a sikerük, mit csinálnak másképp, mint az európai országok?

– Azt tapasztaltam, hogy az amerikaiak az élet minden területén hatékonyan érvényesítik is az érdekeiket. Nyilván ebből lehet tanulni. Ugyanakkor az USA-ban úton-útfélen szembetalálkoztam a magyar elméhez köthető újításokkal és kreatív megoldásokkal. A legutóbbi példa Karikó Katalin, aki felfedezéseivel a szintetikus mRNS-alapú vakcinák orvosi technológiájának kifejlesztését alapozta meg. De ha az ember elindul a washingtoni reptérről, az egyik első tábla a magyar származású Udvarházy Istvánról elnevezett repüléstörténeti múzeumot hirdeti. Gyakran jön szembe Neumann János neve is, és még hosszan lehetne folytatni. Erre szerintem nagyon büszkének kell lennünk, és őrizni, ápolni az említett nagyszerű tudományos pályákat megalapozó magyar nyelvet, észjárást, valamint kultúrát.

– Éles kontrasztban áll mindezzel, hogy egyes baloldali politikusok a parlamentben is elképesztően ocsmány stílust képviselnek. Hogyan reagálna, ha Jakab Péter és társai különböző alpáriságokat címeznének önnek az országgyűlési viták során?

– Az elmúlt hónapban egyértelműen azt tapasztaltam, hogy rendkívül népszerű a tárcánk, és rengeteg kérdést kapok jómagam is. Ezeket mindig megpróbálom szakmailag a lehető legjobban megválaszolni. A vita jó dolog, és helye van a parlamentben, ám egyes képviselők felszólalása kapcsán tényleg stratégiai nyugalomra van szükség.

Borítókép: Koncz Zsófia ( Forrás: Orosz Peter Photographer)