Szeptember végéig dolgozzák ki az új felvételi szabályokat

A kormány nyáron egyeztetett a felsőoktatási intézményekkel és a hallgatói érdekképviseletekkel a felsőoktatási felvételi rendszer megújításáról, ami a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája szerint is nagyobb autonómiát, de nagyobb felelősséget is jelent. A 2024-ben bevezetendő új szabályrendszert szeptember végéig kell kidolgozniuk az egyetemeknek.

Idén összesen 1112 új hallgató kezdheti meg felsőoktatási tanulmányait a Neumann János Egyetemen (NJE), ami kiemelkedő szám az intézmény életében – hangzott el az egyetem vezetése által a Campuson megrendezett Tanévnyitó Ünnepi Szenátusi Ülésen. 20220905 Kecskemét Fotó: Bús Csaba BCS Petőfi Népe Képen Beszédet mond Dr. Fülöp Tamás NJE rektora. Fotó: Bús Csaba

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a kormány július végén az egyetemekkel és a hallgatói érdekképviselettel folytatott konzultáció után elvi döntést hozott a felsőoktatási felvételi rendszer megújításáról. Az egyetemi autonómia és felelősség további erősítése csak úgy képzelhető el, ha az intézmények érdemben lehetnek hatással a hallgatók kiválasztására, felelősséget vállalnak a képzésben, a tanulmányi életút támogatásában és abban, hogy a későbbiekben a fiatalok magas szinten tudják kamatoztatni tudásukat a munkaerőpiacon – írta lapunk megkeresésére a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM), hangsúlyozva, hogy az új feltételek erősítik az egyéni hallgatói felelősséget is, mivel saját képzési pályájukra, intézményválasztásukra, tanulmányaikra nagyobb hatással lehetnek majd a leendő hallgatók.

Rugalmasabb felvételirendszer

Az eddigi felvételi előnyeit megtartva egy rugalmasabb rendszer jön létre, amelyben továbbra is hat helyre lehet jelentkezni egy központi felületen 

– fejtették ki. A felvételi eljárásnál az Oktatási Hivatal szerepe kimagasló, ugyanis a központi koordinációnak – aminek mind a társadalmi, mind a hallgatói elfogadottsága kiemelkedő – köszönhetően lehetőség van arra, hogy a közel százezer jelentkező dokumentumait megfelelő hitelesítési módszertannal, egységesen kezeljék, így a rendszer átlátható és kiszámítható marad – részletezte a KIM. Hozzátették: a szakképzésből való egyetemi bejutás, a több pontszámítási mód közül a legjobb érvényesítése, az oklevél alapján történő pontszámítás a jövőben is megmaradnak, hiszen ezek a követelmények a fiatalok számára kedvezők voltak. A hallgatókért folytatott verseny továbbra is megmarad, ugyanakkor a felsőoktatásba történő bejutás könnyebbé válhat a korábban tanulmányokat végző vagy diplomával még nem rendelkezők számára – emelték ki. A KIM úgy fogalmazott: 

az új felvételi rendszert két év múlva vezetik be, így a változásokra való felkészülésre elégséges időt biztosítanak az érintetteknek. Az első évben csak könnyítéseket lehet bevezetni, ezekről az egyetemek maguk dönthetnek

 – tették hozzá.

A nyelvtudás a fontos, nem a nyelvvizsga

A Magyar Nemzet rákérdezett arra is, mit várnak a diplomához kötött nyelvvizsga eltörlésétől, ez a szabályozás ugyanis az Európai Unióban egyedül hazánkban volt érvényben. A KIM arról tájékoztatta lapunkat, hogy a Covid-járvány idején a nyelvvizsga-amnesztia hatására több mint 140 ezer diplomát adtak ki. Rámutattak: ezek megfeleltek a munkaerőpiac elvárásainak, a munkáltatók ugyanis nyelvi kompetenciát várnak el, nem nyelvvizsgát. A jövőben tehát a diplomaszerzéshez kötött nyelvvizsga-kötelezettség megszűnik, ehelyett a képzés során kell az egyetemeknek biztosítaniuk a megfelelő nyelvi kompetenciákat – fejtették ki, hangsúlyozva: 

a változás következtében a nyelvvizsgáztatás és nyelvoktatás területén is nő a felsőoktatási intézmények autonómiája, ugyanakkor gondoskodniuk kell arról, hogy hallgatóik rendelkezzenek az adott szakon megszerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegennyelvi ismeretekkel. A kimeneti nyelvi követelményeket ezentúl az intézmények az egyes képzéseiknek megfelelően szabályozhatják, és ez a változás a kihirdetés után, már ősztől életbe lép, így megoldást jelenthet a bent ragadt diplomák kérdésére is 

– részletezték. A köznevelésben és a szakképzésben a kötelező nyelvi érettségi megmarad, ami egyre bővülő nyelvi készségeket, képességeket biztosít, és egyetemtől függően a felvételin akár pluszpontot is jelenthet – tették hozzá.

A HÖOK reméli, hogy javul a felsőoktatás hozzáférhetősége

Megkerestük a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját (HÖOK) is, amelynek sajtófőnöke, Budai Marcell a változásokról kifejtette: bíznak abban, hogy a felsőoktatás hozzáférhetősége javulni fog és anyagi okok nem akadályozzák majd a fiatalokat abban, hogy egyetemre menjenek. Úgy fogalmazott: 

az idő rövidsége miatt valószínűleg több egyetem még mindig az emelt szintű érettségiért, vagy a nyelvvizsgáért ad majd pluszpontot, de az önkéntesség, vagy a felvételi beszélgetésen bemutatott, személyes és szociális készségek is érhetnek többletpontokat, ahogy a munkatapasztalat, vagy az egyéb kompetenciák is.

Hozzátette: a legfontosabb az, hogy ezekről a jövőben már nem központilag, hanem minden intézmény egyénileg dönthet, így a felelősség is rájuk hárul. Megerősítette ugyanakkor, hogy minden felvételi módosítás leghamarabb két év múlva léphet életbe, kivéve, ha az a hallgatók számára kedvező, ilyen például a minimumponthatár, amit 2023-tól már nem kell meghatározni. A kötelező nyelvvizsgával kapcsolatban Budai Marcell rámutatott: nem várható el az egyetemektől, hogy a nulláról építsék fel a hallgatók nyelvtudását, ezért a középiskolákban kell a diákoknak annyi nyelvismeretet szerezni, hogy erre a felsőoktatási intézmények ráépíthessék a szakmai részeket.

A felsőoktatási intézményeknek szeptember 30-ig kell kidolgozniuk a saját felvételi szabályaikat, amelyek minisztériumi és fenntartói jóváhagyás esetén a decemberben megjelenő felvételi tájékoztatóban olvashatók majd.

Borítókép: Tanévnyitó a Neumann János Egyetemen (Fotó: Bús Csaba/Petőfi Népe)