A magyarországi LMBTQ-közösségek lazább szerveződések formájában már a 1990-es évek első felében is aktívak voltak, ám a hivatalos szervezetté válásuk az ezredforduló környékén következett be. A Meseország mindenkié című, genderpropagandát tartalmazó mesekönyv kiadója, a Labrisz Leszbikus Egyesület 1999 novemberében alakult, alapítói feministaegyesületek aktivistáiból állt. A szintén az LMBTQ-közösség megszervezését céljának tekintő Szimpozion Egyesület 2003-ban alakult. Ennek a két szervezetnek azért van külön jelentősége, mert ők voltak az elsők, amelyek Magyarországon a genderpropagandát közvetlenül az iskolákban kívánták terjeszteni.
Melegség és megismerés
Az első, kifejezetten köznevelési intézményeket célzó érzékenyítő programok a Labrisz nevéhez fűződik. A szervezet az EU Demokrácia mikroprojektje támogatásával fogott bele „Melegség és megismerés” című programjának megvalósításába. A dotáció magában foglalta két feminista-műhelybeszélgetés, valamint a pedagógusoknak és a nagyközönségnek rendezett három beszélgetés és az órák tartásának költségét.
2002 áprilisában jelent meg Már nem tabu – kézikönyv tanároknak a leszbikusokról, melegekről, biszexuálisokról és transzneműekről című összefoglaló munkájuk, amelyek felvilágosító anyagokat, óraterveket és személyes írásokat tartalmazott. A Labrisz a 2000/2001-es tanév őszi félévében például hét iskolában tartott előadásokat.