Guruló dollárok: A Partizántól Juhász Péterig

A baloldal és médiájának vergődése látványos.

A baloldali pártok és médiájuk működése kapcsán az elmúlt időkben egyre gyakrabban kerül elő az a felvetés, hogy nem törvényesen, és nem a társadalmi normáknak megfelelő módon jutnak hozzá a sokszor külföldi eredetű finanszírozáshoz, a magyar belügyek befolyásolását is lehetővé tevő, jelentős nagyságrendű anyagi támogatásokhoz – írja a Tűzfalcsoport.

Tavaly decemberben jelentette be például a Partizán közéleti csatorna a Facebook-oldalán, hogy a médium mögött álló Partizán Rendszerkritikus Tartalomelőállításért Alapítvány két igen jelentős, meghívásos pályázaton is díjazásban részesült: a German Marshall Fund kiírásán 15 ezer dollárt, míg a The Foundation for Democracy and Pluralism pályázatán 200 ezer eurót kaptak. Utóbbival kapcsolatban kiderült, hogy a pályázatot kiíró alapítvány egyik vezetője az a Daniel Sachs, aki a Soros György-féle Open Society Foundations nemzetközi tanácsadói testületében is pozíciót tölt be. A washingtoni székhelyű Marshall Fund donorlistáján pedig közvetlenül is ott találjuk Soros alapítványát.

A Gulyás Márton újságíró fémjelezte Partizánnal kapcsolatban lehetett olvasni a magyar sajtóban arról, hogy együttműködésben állt az adatszolgáltató DatAdattal is, amely a korábbi baloldali kormányzatokban szerepet vállaló Szigetvári Viktorhoz és Ficsor Ádámhoz köthető cég.

A DatAdat az idei országgyűlési választási kampányban is szerepet kapott, méghozzá Márki-Zay Péter kampánygépezetében. Gulyás Márton és Márki-Zay is beszélt arról, hogy amerikai, és pedig a Soros-hálózathoz köthető források is ott vannak az adományozóik között. A hírek szerint a Partizánt és Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalmát segítő DatAdat egyébként a kampánytechnológiai fejlesztésekre is specializálta magát. Maga a technológia is kérdéseket vet fel, míg a nemzetbiztonsági szempontból is problémás külföldi kampányfinanszírozás törvényileg tiltott cselekménynek számít ma Magyarországon.

A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a 2016-os alapítású DatAdat árbevétele meghaladja a kétmilliárd forintot (2 033 604 000 forint). A trendek szerint a balliberális kötődésű cég árbevétele és üzemi tevékenységének eredménye is nőtt, vagyis a többi között az elszámolt értékesítés nettó árbevétele és egyéb bevételek is igen szépen hoztak a konyhára a politikusi vállalkozásnak, és ebből vélhetően jutott elegendő az összesen 15 fős alkalmazotti gárda bérezésére is. Persze az a Ficsor Ádám, aki annak idején vállalati pénzügyek szakirányon tanulta tovább a közgazdaságtant, és saját bevallása szerint kezdetektől nem vonzotta a multivállalatok világa, érthető módon már korán a megfelelő politikai hátterű cégek – kisebb vagy közepes gazdasági súlyú vállalkozások – világában érezte komfortosan magát. Az alapítás után csatlakozott a céghez Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök EBIT Consulting nevű vállalkozása, és Bajnai egy 2018-as érdekeltségi nyilatkozatában már közvetett tulajdonaként (10 százalékos tulajdonrészként) szerepeltette a DatAdatot.

A nemzetközi hálózatosodást jelzi, hogy a cégcsoport észtországi vállalkozásaiban (DatAdat OÜ, illetve a Datapraxis OÜ) is kapott szerepet Ficsor és Szigetvári. A baltikumi „kaland– valószínűleg az adóparadicsom kínálta előnyökről szól; a cégről elérhető információk szerint például az előbb említett DatAdat OÜ három évvel ezelőtt alakult, és 2022 második negyedévében nem volt regisztrálva alkalmazott. A cég bevallott adózása a nemzeti adókat tekintve nulla euró, a munkaadó nulla euró, míg a forgalma ugyanakkor 972 298 euró (mostani árfolyamon mintegy 405 millió forint). A Datapraxis brit ügyvezetője, Paul Hilder pedig hosszú időn át Soros-kötődésű online platformok alapítójaként, illetve kampányigazgatójaként is működött – olvasható a Tűzfalcsoport oldalán.

Juhász Péter mint egyszemélyes üzem

Juhász Péter volt önkormányzati képviselő, az Egymillióan a magyar sajtószabadságért csoport (Milla) és a vélt vagy valós gazdasági visszaélési ügyek „tényeit” összegyűjtő Nerpédia alapítója, videós bloggerként működő ellenzéki aktivista Márki-Zay Péter idén megbukott kormányfőjelölt mozgalmát segítené azzal, hogy kiveszi a részét az ellenzék legfrissebb, őszi mozgolódásából. Márki-Zay Péterék szeptember első hetére szervezték a Mindenki Szabadegyeteme programot, és több ismert ellenzéki vezető politikust, influenszert hívtak meg az egyes programok előadóinak, közöttük az említett Juhászt is.

Juhász Péter különösen a 2010–2014 közötti időszakban tűnt fel közéleti szerepvállalásával. Ő is ott volt az „Együtt 2014 Mozgalom” 2012. októberi megalakulásánál, amelynek vezetője Bajnai Gordon korábbi kormányfő lett. A mozgalom egyik alkotó szervezete a már említett Milla volt, amelyet Juhász hozott létre, és amely eredetileg egy Facebook-oldalként indult. A Milla néhány más mozgalomhoz hasonlóan, időről időre tüntetéseket szervezett a második Orbán-kormány ellen (2012 októberében egyesületté alakult, amely aztán 2014-ben megszűnt és azóta csak a Facebook-oldala létezik, „Azért a víz az úr!” szlogennel). Maga az Együtt-összefogás fokozatosan alakult át politikai párttá; miután ugyanis a magyar törvényi szabályozás szerint egyesület nem indulhat az országgyűlési választásokon, 2013 márciusában bejelentették a mozgalom párttá alakulását. 2013. június végén az eredetileg szándékozott név helyett „Együtt – a Korszakváltók Pártja” néven vette nyilvántartásba a Fővárosi Törvényszék, mivel több más szervezet már korábban benyújtotta a maga bejegyzési kérelmét „Együtt 2014” néven.

Juhász Péter 2017–2018-ban elnöke lett a pártnak, így lényegében ő maga vezényelte le annak megszűnését is.

2018 januárjában az Együtt politikusai bejelentették, hogy önállóan kívánnak indulni a 2018-as országgyűlési választáson, és miniszterelnök-jelöltnek a korábbi szocialista államtitkárt, Szigetvári Viktort választották. A párt azonban a parlamenti bejutási küszöböt sem érte el a 0,66 azázalékos választási eredménnyel, majd röviddel a választás után gyűjtést indítottak a visszafizetendő 150 millió forintos állami kampánytámogatás összekalapozására. Az Együtt – a Korszakváltók Pártja elnöksége végül 2018. június 2-án döntött a párt feloszlatásáról, ezzel a párt megszűnt.

Bajnai Gordon tíz éve a régi technokrata filozófia jegyében alapított választási pártot a csalódott baloldaliak számára, bár az exkormányfő és a Haza és Haladás Alapítvány agendája főleg a tehetősebb középosztálybelieknek hízelgő üzeneteket hordozott. Juhász Péter és Millája már sokkal inkább fókuszált a fiatalokra új választói bázisként, jól tudva azt is, hogy közöttük mind nagyobb számban jelennek meg olyan szavazók, akiknek már nincsenek közvetlen élményeik például a 2006-os eseményekről.

Juhász – talán valós megbízói nyomására is – évekig visszavonult a frontvonaltól, tavaly nyár óta viszont vlogolással próbálkozik, egyelőre komolyabb közéleti eredmény nélkül.

A fontosabb médiafelületek, amelyeken időről időre jelentkezett az elmúlt években: Tilos Rádió, YouTube, TikTok, Patreon: JuhaszPeterVideo, valamint a Facebook. Elsőként Juhász Péter interjúzott hosszabban Márki-Zay Péterrel a tavaly őszi előválasztási győzelme után, az aktivista videós áttörése azonban mégis elmaradt. A Juhi csatornán még a kezdetben sok nagyvárosi fiatalnak ígéretesnek tűnő Márki-Zayval való beszélgetése is alig 220 ezer körüli nézettséget hozott. Végül aztán 2022 tavaszán is elmaradt a már sokadszorra remélt kormányváltás; pedig az első videók tematikájából érezhetően is, Juhász vlogcsatornájának a kampány során azért komoly szerepet szánhattak, talán azt remélve, hogy a Juhi érdemben segítheti majd a közösségi médiában a hatpárti összefogás választási kampánysikerét.

A többször is levitézlett baloldali influenszer egy pénzgyűjtő platformon, a Patreonon keresztül igyekszik magának forrást összegyűjteni saját videós tartalmak segítségével. Juhász Péter itt úgynevezett tényfeltáró és ismeretterjesztő videók készítéséhez kéri fel anyagi támogatásra saját Patreon-oldala olvasóit, akik így mecénásai (angolul: patron) lehetnek. Ehhez tagsági szint is választható: egyéni, családi vagy közösségi támogatóként is lehet minden adott hónapban a meghatározott összegekkel támogatni Juhász munkáját (de ő nem elégszik meg ezzel, emellett közvetlenül kriptovalutás támogatásért is kuncsorog, például a Bitcoin, Binance Coin, Cardano stb. digitális fizetőeszközök révén).

A Patreonnál maradva: ez egy Amerikából elindított közösségi fizetési szolgáltató. Az eredetileg például művészeknek kitalált felületen az azt igénybe vevők rendszeres időközönként kaphatnak önmeghatározott összeget a rajongóiktól. A Patreon fizetési platform ezért egyre népszerűbb a webes videóproducerek, a zenészek, podcasterek és bloggerek körében; úgy képes fenntartani magát a számukra, hogy 5-12 százalékjutalékot vesz le a művészeknek, podcastereknek stb. fizetett felajánlásokból. A rajongói támogatások további mintegy 5 százaléka tranzakciós díjak címén „vész el” a digitális útvesztőkben, így a művész vagy például vlogger (mint Juhász Péter) részére átlagosan a bevétel kilencven százaléka marad ténylegesen a Patreonon keresztül. Ezt a finanszírozási módot itthon például a Gulyás Márton nevével fémjelzett Partizán nevű ellenzéki közéleti csatorna is használja, amelynek működését amúgy mikroadományokból, pályázatokból, illetve magánszemélyek vagy cégek egyszeri támogatásaiból finanszírozzák, túlnyomóan inkább külföldi eredetű forrásokkal. A Partizánnak a Patreonon több ezer rendszeres támogatója van, vagyis kétségkívül igen népszerű a maga szűkebb közegében, ezzel szemben Juhász Péter a 2022. szeptemberi állapot szerint havonta 88 mecénást és mintegy 159 ezer forint gyűjtést tud felmutatni a fizetési szolgáltatón.

Érdekesség, hogy miközben Juhász Péter és a hazai baloldal visszatérően támadja a magyar kormányt és személyesen a miniszterelnököt az orosz–ukrán konfliktus kapcsán, és például Juhász a tavaszi kampány utolsó napjaiban igaztalan módon olyat is mondott, hogy Orbán Viktor kormányfő „nem Magyarország szíve, hanem Magyarország enyves keze és ez az enyves kéz már véres is”, a Patreon tekintetében már egyáltalán nem zavarja a „szolidaritás” kérdésköre. A Patreon ugyanis – noha önkénteseket azért segélyez – a 2022-es ukrajnai orosz háború kitörése után is zavartalanul folytatta  üzleti tevékenységét Oroszországban, annak ellenére, hogy az országban működő valamennyi nyugati vállalatra részben morális jellegű nemzetközi nyomás nehezedett ezen tevékenységek felfüggesztésére. 

A baloldal és médiájának vergődése látványos – jelenti ki a Tűzfalcsoport.

Juhász Péterék pártja már évek óta nem létezik, a Milla Facebook-felülete jórészt már csak újraposztolja más influenszerek tartalmait, mivel nem nagyon akadnak eredeti, mozgósítani képes üzenetek, és Juhász vloggerfelülete is – jelentős lemaradással még a Partizán és mások mögött is –, egy láthatósági versenyben próbál küzdeni a saját túléléséért. A szubkulturális baloldal ezért, érdemi társadalmi támogatottság hiányában, sokszor nem éppen törvényes módokon próbálkozik saját háttere megteremtésével (lásd például Márki-Zay Péterék vagy Gulyás Mártonék utóbbi időben kirobbant finanszírozási botrányait). A globális gazdasági és energiaválság, a magyar emberek életszínvonalának mostani, óhatatlanul érezhető csökkenése egy jó lehetőség, szinte öröm a küszködő baloldalnak, amely a társadalmi nyugtalanság keltésében a régen bejáratott figurákkal, például Juhásszal és másokkal, szeretne végre valami eredményt is elérni – mindeddig szemmel láthatóan nem sok sikerrel kecsegtetve.

Az eredeti cikk ITT érhető el.

Borítókép: Juhász Péter (Fotó: MTI/Mohai Balázs)