időjárás 3°C Balázs 2023. február 3.
logo
Még mindig a kilenc hónapig járó munkanélküli-segélyben látja a megoldást az MSZP

Továbbra is a segély a baloldali csodaszer

Kreft-Horváth Márk
2022.10.16. 06:50
Továbbra is a segély a baloldali csodaszer

Tavaly még népszavazásra is akarták vinni a kérdést a baloldal pártjai, de az MSZP szerint 2022-ben is a kilenc hónapig járó munkanélküli-segély a megoldás a munkanélküliség problémájára. Az Orbán-kormány egyik első intézkedése volt a segély időtartalmának csökkentése 2010 után. Azóta Magyarországon aki akar, az tud dolgozni.

Az MSZP már tavaly kezdeményezte, hogy az álláskeresési járadék folyósítási ideje három hónapról emelkedjen kilenc hónapra – erről írt a napokban közösségi oldalán az MSZP társelnöke. Komjáthi Imre emellett ötszázalékos áfacsökkentéssel és a rezsiszámlák adótartalmának megvágásával segítene a bajba jutottakon. 

Komjáthi Imre
Az MSZP társelnöke, Komjáthi Imre. Fotó: Komjáthi Imre/Facebook

Komjáthi arra hivatkozik, hogy a miniszterelnök Berlinben elejtette, hogy a mostani háromszázalékos munkanélküliség akár újra 12 százalékig is növekedhetne, ha a brüsszeli szankciókat nem gondolják át. A csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter segített értelmezni ezeket a gondolatokat, hiszen azt egyébként is nehéz lett volna nem felismerni, hogy a miniszterelnök a 2010-es állapotokat jelölte meg viszonyítási pontként. 

A Gyurcsány–Bajnai-kormányok öröksége volt a 12 százalékos munkanélküliség, amit az Orbán-kormány csökkentett le a negyedére, három százalékra. 

Az MSZP szerint pedig éppen azokkal az intézkedésekkel kellene küzdeni a munkanélküliség ellen, melyek a 2010 előtti időszakban annak növekedéséhez vezettek.

Emlékezetes, az Orbán-kormány egyik első intézkedése volt, hogy a kilenc hónapig járó munkanélküli-segély időtartalmát lecsökkentette három hónapra, és átkeresztelte álláskeresési járadékká. A nyelvpolitikai lépésnél fontosabb volt a „segély helyett munka” elve, aminek értelmében az arra rászorulóknak közmunkát adtak, az országba érkező beruházásokat pedig ösztönözték azért, hogy újabb munkahelyeket teremtsenek.

A 2010-es kormányprogramban a Fidesz egymillió új munkahelyről beszélt, melyet tíz év alatt valósítanának meg, 2022-re ezt a vállalásukat gyakorlatilag teljesítették is. 

De nemcsak a jobboldali kormány, jól láthatóan a magyar emberek, de még a baloldali politikusok jó része sem hisz az álláskeresési járadék időtartalmának növelésében.

Habár posztjában Komjáthi az MSZP vívmányaként próbálja beállítani, 

egy évvel ezelőtt még a teljes összeborult baloldal ezzel a kérdéssel kampányolt. 

A segély hosszabbításának igénye egyike volt annak az öt kérdésnek, melyeket Karácsony Gergely budapesti főpolgármester nyújtott be népszavazási kezdeményezése keretében 2021-ben. Az álláskeresési járadékra való jogosultság kérdését a Fudan Egyetemről szólóval együtt hitelesítette is a Nemzeti Választási Iroda, kezdődhetett az aláírásgyűjtés. A baloldal pártjainak azonban meglehetősen nehezen sikerült összegyűjteniük a szükséges 200 ezer aláírást az ügy mellett. 

A saját maguk számára kitűzött határidőt többször módosították, végül nagy nehezen 20 500 érvényes aláírást sikerült begyűjteniük 2022 elejére. 

Eközben a baloldal vezető politikusai kihátráltak az ötlet mögül, Karácsony Gergely például azt mondta, hogy az április 3-i országgyűlési választásokat kell majd népszavazásként felfogni

Az is emlékezetes volt, hogy egy összellenzéki sajtótájékoztatón csak harmadszorra sikerült eltalálnia a baloldal politikai elitjének, hogy pontosan mit is követelnek

Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt úgy vélte, hogy jelenleg egy hónapig jár a segély, és az ellenzék ezt akarná három hónapra bővíteni, mire kampányfőnöke, Simon András közölte, hogy hat hónapra terjesztenék ki. Erre a kijelentésre kontrázott rá Kunhalmi Ágnes MSZP-társelnök, aki felvilágosította szövetségeseit arról, hogy a közös javaslat kilenc hónapos időbeli kiterjesztésről szól. 

Az ellenzéki pártoknak ezek után az országgyűlési választásokon sem sikerült érvényt szerezniük akaratuknak, az újabb fiaskótól – amit egy érdektelenségbe fulladó népszavazás jelentett volna nekik – az alkotmánybíróság májusi döntése mentette meg őket. A taláros testület ugyanis kimondta, hogy a két kérdésről alkotmányellenes lenne referendumot kiírni, hiszen nemzetközi szerződést és a költségvetést érintik.

Habár Karácsony Gergely a döntés után még azt mondta, a budapestiek majd szavazhatnak az ügyekről, hamar kiderült, hogy ezt úgy értette: a IX. kerület kezdeményezhetne majd valamikor egy helyi népszavazást a Fudan Egyetemről. Az álláskeresési járadék kérdését jól láthatóan a főpolgármester is elengedte.

Borítókép: Komjáthi Imre megköszönte Karácsony Gergely főpolgármesternek, hogy támogatja az ellenzéki előválasztáson, amin végül veszített (Forrás: Facebook) 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.