Én nem gondolom, hogy a Bundestag feladata lenne az, hogy az Európai Bizottság és a magyar kormány között folyó tárgyalásokat minősítse, ráadásul a bizottság értékelése szerint minden olyan vállalásunk, amit eddig tettünk az irányukba, teljesült és jó ütemben haladunk
– emelte ki lapunknak Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Veszprém–Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa (EKF) projektről rendezett konferencián a Magyar Zene Házában. A tárcavezető azzal kapcsolatban nyilatkozott, miszerint a német szövetségi parlament támogatja, hogy az Európai Unió 7,5 milliárd euróval kevesebb uniós pénzt folyósítson Magyarországnak korrupciós és jogállamisági problémák miatt, méghozzá az erre vonatkozó határozatot a Bundestag csütörtök éjjel fogadta el. Navracsics Tibor lapunknak úgy fogalmazott:
November 19-én az Integritási Hatóság is meg tudja kezdeni a működését, alaptalannak érzem a német parlament aggodalmát, baloldali többségű parlamentről van szó, én ennek tudom be a kifogásaikat.
A kondicionalitási mechanizmus
Mint ismert, az Európai Bizottság hivatalosan április 27-én indította meg Magyarországgal szemben a jogállamisági (úgynevezett kondicionalitási) mechanizmust. Ezzel kapcsolatban több hónapja folytak tárgyalások Magyarország és Brüsszel között. Szeptember közepén jelentette be a miniszter, hogy tizenhét vállalást tett a magyar kormány az Európai Bizottságnak, ezzel lezárult egy több hónapig tartó, nagyon intenzív és nagyon konstruktív folyamat. Korábban lapunknak Navracsics Tibor hangsúlyozta:
a tizenhét vállalás közül az Integritási Hatóság az egyik legfontosabb, amely szervezet alapvetően az uniós forrásokból megvalósuló projektek közbeszerzési eljárásait fogja vizsgálni, és közbeléphet, ha olyan szabálytalanságot észlel, amely az uniós források nem megfelelő felhasználására ad lehetőséget.
A miniszter akkor azt is kiemelte, hogy november 19. után vissza is vonhatja a bizottság a javaslatot a források visszatartásáról vagy az Európai Tanács elé terjeszthetik az ügyet. A kondicionalitási eljárással kapcsolatban mindazonáltal az Európai Bizottságnak nincs arra joga, hogy szankciókat alkalmazzon egy tagállammal szemben, csupán javaslatot tehet az Európai Tanácsnak. A szóban forgó források egyébként a Magyarországnak járó pénz tizenöt százalékát jelentik.