Ez beavatkozás az igazságszolgáltatásunkba – bizottsági elnök az amerikai nagykövet és a bírák találkozójáról

Vejkey Imre, az igazságügyi bizottság elnöke aggályosnak tartja David Pressman és az OBT-tagok egyeztetését. Az eset a bírói szervezeten belüli konfliktust is kiújította – olvasható a Mandiner cikkében.

DAVID PRESSMAN Forrás: TWITTER

Aggályosan tartom az ügyet. Hogyan lehetséges ez? Az alaptörvényünk egyértelműen rendelkezik a bírák függetlenségéről. Egészen elképesztő, ami történt, ezt a lépést nem lehet másként, csak beavatkozásnak értelmezni a magyar igazságszolgáltatásba

– jelentette ki sommásan a Mandinernek nyilatkozva Vejkey Imre, a parlament igazságügyi bizottságának KDNP-s elnöke. A politikust annak kapcsán kérdezték, hogy – mint arról korábban beszámoltunk – David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete két magyar bíróval, Matusik Tamással és Vasvári Csabával találkozott, akik az Országos Bírói Tanács (OBT) tagjai is.

Érdekesség, az OBT egyik állásfoglalásában is rögzítette, hogy a Bírák Etikai Kódexének az 1. cikke alapján, „a bíró az ítélkező tevékenysége során minden befolyástól mentesen jár el, érvényesítve a felekkel való egyenlő bánásmód elvét. Munkája során még a látszatát is kerüli annak, hogy bárkinek kedvez, eljárása és döntése pártos vagy előítéleten alapul. ]…] A bírónak tartózkodnia kell a törvényhozó és végrehajtó hatalomhoz fűződő szükségtelen kapcsolatoktól és befolyásolástól oly módon, hogy ez kívülállók számára is nyilvánvaló legyen.”

Odaszólt a Kúria-elnök

Vejkey a Mandiner érdeklődésére elmondta, a parlamenti testület napirendjén nem szerepel ez a téma. Igaz, a Kúria tavalyi működéséről szóló beszámolója kapcsán hamarosan meghallgatják a legfőbb bírói fórum elnökét, ám az kötötten a 2021-es esztendőt érinti majd.

Varga Zs. András ettől függetlenül határozottan reagált a történtekre, miután az OBT is kommentálta tagjai magatartását. A két fél finoman szólva is másként látja az esetet. Az OBT szerint „kapcsolatban áll a szövetséges államok diplomáciai képviseleteivel, a Holland Királyság nagykövetével közös konferenciát is szervezett, a holland nagykövetet 2021 novemberében hivatalosan is fogadta, az OBT-nek az USA nagykövetségével is kiváló kapcsolatai vannak, az OBT több tagja – így Matusik Tamás és Vasvári Csaba is – részt vett már 2019-ben is az USA Nagykövetségének függetlenség napi fogadásán, hasonlóan egyébként az Országos Bírósági Hivatal és a Magyar Bírói Egyesület (Mabie) elnökéhez”.

De ami a lényeg:

az OBT megítélése szerint egy nagykövet nem politikus, hanem a diplomáciai képviselet feje, aki saját államát képviseli egy másik államban. „Súlyos hiba lenne összekeverni a politikust a politikai kinevezettel. Utóbbiakkal a bírák maguk is gyakran kapcsolatba kerülnek, figyelemmel arra, hogy a Kúria és az OBH elnöke is az.”

Ezzel szemben a Kúria elnöke szerint tőle egyik bíró sem kapott felhatalmazást a nagyköveti találkozóra, aminek részleteiről nincs is tudomása. „Arról sincs tudomásom, hogy bárki felhatalmazta volna az OBT tagjait arra, hogy kritikai véleményüket kifejtsék más ország képviselőjének” – jegyezte meg. Azt is közölte, hogy az OBT megítélésével szemben a

követek és nagykövetek politikai szereplők.

„Hivatalos elnevezésük: 'rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter', illetve 'rendkívüli és meghatalmazott nagykövet’. A végrehajtó hatalom részeseiként saját országuk elnökének, miniszterelnökének vagy külügyminiszterének utasítására járnak el.”

Továbbá Varga Zs. visszatetszőnek tartja azt a „kísérletet, hogy az OBT az egyes tagjainak közfelháborodásra okot adó viselkedését valótlan és sértő tartalmú közlemény kiadásával kísérelje meg kendőzni”. 

A bírói tanács szerdai ülésén alighanem szóba kerül az ügy.

Régóta megy az adok-kapok

Az OBT egyébként az elmúlt években rendre összetűzésbe kerül több más bírói szervezettel, így az OBH-val és a Kúriával is. Vasvári Csaba, az OBT szóvivője nemrég a The Guardian nevű baloldali brit lapnak panaszkodott a magyar jogállamiság állapotára, kormányzati beavatkozást emlegetve a bíróságok működésébe. Vasvári egyébként még 2006-ban került a közélet fókuszába, a tüntetőkkel szemben hozott ítéletei miatt.

Továbbá idén szeptemberben az OBT törvénytelennek találta Varga Zs. András bírói kinevezési gyakorlatát, míg a kúriai elnök a tanács által elfogadott etikai kódexet támadta meg az Alkotmánybíróságon. A konfliktus tehát permanens. Bonyolítja a helyzetet, hogy a tizenöt tagú tanácsnak hivatalból tagja a legfőbb bírói fórum vezetője, így éppen most Varga Zs.

Az alaptörvény szerint az OBT, mint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács kvázi jogutódja, felügyeli a rendes bíróságok központi igazgatását, illetve közreműködik a bíróságok igazgatásában.

Az eredeti cikk ide kattintva érhető el.

Borítókép forrása: Twitter