– Karácsony Gergely a legutóbbi évértékelőjén úgy fogalmazott: nem bánja, ha a biciklisávokról ő jut az emberek eszébe, utalva ezzel arra, hogy előtérbe helyezi a zöldpolitikát. Mennyire zöldpolitikus Karácsony Gergely?
– Az látható, hogy 2019 óta erre az úgynevezett zöldpolitikának a kommunikációjára épít, ugyanakkor ezt a gyakorlatban megvalósulni – arról a helyről, ahol én vagyok – nem nagyon látom. Gondolok itt például arra, hogy többségében még mindig azoknak a fáknak a fölcímkézése látható, amelyeket mi ültettünk. Karácsonyék kihirdették a klímavészhelyzetet is. Nem tudom pontosan, ez alatt mit értettek, mivel mintha azóta semmi értelmezhető sem történt volna. Nem tudom, hogy ezzel a kommunikációval meddig és mire lehet jutni.
– Az ön városvezetése alatt kifejezetten jó volt a kapcsolat a kormány és a főváros között, ami viszont most nemigen tapasztalható.
– Sajnálattal látom, hogy a jelenlegi városvezetésnek nem sikerült normális együttműködést kialakítani a kormánnyal. Az ellenzéki érzelműeknek megadatik az a lehetőség, hogy mondhatnak ezt is meg azt is a kormányra, viszont amilyen számokat a városvezetéstől hallok Budapest helyzetéről, azok pontatlannak tűnnek, és kétszer ugyanaz még nem hangzott el. Úgy szoktam mondani, hogy amit a városvezetés a kormánnyal való kapcsolatában produkál, az kezelhetetlen helyzetet eredményez.
Ha ez a kapcsolat meglazul, az se jó a fővárosra nézve, de itt már többről van szó: a városvezetés, a főpolgármester úrral az élen, kezdettől fogva kifejezetten ellenséges a kormánnyal.
A kommunikációjából semmi mást nem lehet leszűrni, csak ezt. Viszont ha valamire szüksége van, akkor mindjárt mézes-mázos lesz, együttműködést ajánl a kormánynak. Így nem lehet együtt dolgozni. Az együttműködést nem lehet így tönkretenni, mert az a város egészére nagyon káros. És mondhat itt bárki bármit: az, hogy ez a kapcsolat így megromlott, nem a kormányon múlt. Többek között Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Fürjes Balázs még mint a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára több mint egy évig úgy bántak a főpolgármesterrel, mint egy hímes tojással. A főpolgármester mégis folyamatosan panaszkodik. Ennek azért rossz az üzenete, mert a választási kampányban rendre azt ismételgette, hogy ő majd bezzeg mindent ki fog kényszeríteni a kormányból, amit én nem voltam képes. Hosszú ideje viszont azt hangoztatja, hogy Tarlós idejében ezt is, azt is megkapta Budapest, amit most nem. Akkor hogyan is áll össze ez a történet?
– Karácsony Gergely elsősorban a közösségi médiában aktív, a Városházán pedig elzárja az újságírókat kordonok mögé. Mi a véleménye erről az új kommunikációs stílusról?
– A bőréből senki nem tud kibújni: van, aki Karácsony Gergelyt szereti, van, aki velem szimpatizál. Nem nagyon lehet összehasonlítani a személyiségünket, én alapvetően máshogy tekintek a politika egészére, különösképpen a Városháza ügyeire, mint az utódom. Ismertem őt, hisz öt évig ott ült a Fővárosi Közgyűlésben: elmondhatom, hogy nem volt túl aktív. Főpolgármester úr esetében vannak arról szóló mendemondák, miszerint kétséges az, hogy a Facebook-bejegyzései mindegyikét ő maga írná, fogalmazná meg. Egy biztos, így vitába nem keveredik, hiszen a Facebook nem kérdez vissza, nem tesz fel váratlan, kellemetlen kérdéseket, nem vár azonnali válaszokat. Az én értelmezésemben ez a hozzáállás nem elegáns.
– A főpolgármester előszeretettel dicsekszik az előző, az ön nevével fémjelzett városvezetés rekonstrukcióival, többek között a Lánchíd felújításával vagy a Blaha Lujza tér átalakításával. Mi lehet az oka annak, hogy ezek a projektek több éve csúsznak?
– Ez egy megválaszolhatatlan kérdés: hogy a Lánchíd miért csúszott másfél évet, arra egyszerűen nem találok magyarázatot. Annak a felújítása úgy elő volt készítve, hogy csak el kellett volna kezdeni. Nem hallottam, hogy erről mondott volna valaki valamit, ami műszaki és gazdasági értelemben értelmezhető lett volna. A másik, amit emlegetni szoktak, a Blaha Lujza tér, ami azért nem egy óriási beruházás. A mai napig nem készült el, még szűkített műszaki tartalommal sem. Nem látok racionális okot, ami ezeket a késedelmeket igazolná. Ad absurdum: lehet, hogy a főpolgármester úrra valamilyen politikai nyomás nehezedett, hogy nem kellene ezeket a beruházásokat olyan gyorsan elkezdeni.
– Önök kétszázmilliárd forint többletet hagytak 2019-ben a városkasszában. Ön szerint mi lett azzal a pénzzel? A főpolgármestert tanácsadók hada veszi körül, mégsem sikerül jól gazdálkodniuk, mivel Budapest első embere folyamatosan csőddel riogat.
– Azt nem mondom, hogy Budapest pénzügyi helyzetének kezelése könnyű lenne. A mi időnkben és Demszky Gábor idejében sem volt az. A főváros és a különböző kormányok között mindig volt arról valamilyen vita, hogy mennyi jár Budapestnek ahhoz képest, amennyit kap. Demszky is folyton a Horn-kormánnyal hadakozott, nekem is voltak vitáim egyes kormányzati szereplőkkel, de arra mindig nagyon vigyáztam, hogy ezek ne fajuljanak addig, hogy az együttműködést ellehetetlenítsék. A kormány és köztem, túl a szövetségen, mindig volt egy olyan együttműködés, amely lehetővé tette a város biztonságos működését és fejlesztését. Ha ma körülnéz, csak olyan fejlesztés van a városban, amelyet mi kezdtünk el. Most már súlyos működési problémával küzd Budapest, a mostani pénzügyi helyzetüket én már nem tudom megítélni.
Mi 250 milliárd mínusszal vettük át a várost, viszont kétszázmilliárd plusszal adtuk át.
Hogy ezzel mi történt, ezt máig nem tudjuk. Tanácsadók mindig voltak, Demszky idejében is, az én időmben is. Viszont olyan sok, mint most, eddig még soha nem volt. Más kérdés, hogy egy részüket bizottságokba „rejtették” el. Ez önmagában sem feltétlenül jó, viszont hogy ők milyen politikai körből származnak, az megér egy misét. A fő problémának azt érzem, hogy a főpolgármester, aki ismereteim szerint amúgy sem egy születetten markáns karakter, túl sok pártnak van kiszolgáltatva. Ugyanakkor azt is lehet látni, hogy Karácsony Gergely tényleges, önálló mozgástere nagyon szűk: vagyis amit a Demokratikus Koalíció nem akar és nem enged, azt ab ovo nem viheti keresztül a közgyűlésen. Ez egyszerű matematika.
Sokáig voltam a Városházán, és kapok olyan híreket, amelyekből azt lehet leszűrni, hogy egyszerűen nem tudják, ki irányítja azt a házat valójában.
Minden jel arra mutat, hogy formálisan a főpolgármester úr, de a valóságban ez kétséges. Többek között például a fővároshoz kapcsolódó különböző cégekkel felszínesnek tűnik a kapcsolata: azok állapotáról, a működésükről mintha mérsékelten lenne tájékozott Budapest első embere. Nem mondom, hogy a főpolgármesternek mindent tudni kell a cégek belső életéről, mert az lehetetlen, de a nagyobb cégek vezetőivel kell a rendszeres kapcsolat, ahogy a Városháza főosztályvezetőivel is. Nem tudom azt sem, hogy egyáltalán van-e, aki ismeri Budapest valós pénzügyi helyzetét, mivel maga a főpolgármester is olyan számokat szokott mondani, hogy azok a korábbi bejelentéseivel szemben ellentmondásosak. Arra nem vállalkozom, hogy erről kategorikus minősítést tegyek. Az nagyon rossz, hogy nem titkoltan működési hitelt akarnak felvenni. Ilyen az én időmben soha nem volt.
– Mi történne akkor, ha Budapest csődbe menne?
– Formálisan az történik ilyenkor, hogy kirendelnek egy csődbiztost, akinek az engedélye nélkül a főpolgármester, a főjegyző egy tekercs vécépapírt se vehet. Aztán a csődbiztos valamit megállapít, és a végén az állam segít. Gyakorlati értelemben ez a főpolgármester politikai bukását jelenti. Ha Karácsony Gergely megkérdezne engem, akkor azt mondanám neki, hogy erre játszani veszélyes, mert hiába mutogat akármennyit a kormányra, az elődeire, hiába segít neki torzítani az ellenzéki média egy része kétségbeesett elszántsággal, a csőd reális veszélye se Demszky idején, se az én időmben nem állt fenn! Azt eljátszani, hogy Magyarország legnagyobb önkormányzata, amely gyakorlatilag az országos politika része, csődbe megy, és ezért az első számú vezetőt, a főpolgármestert semmiféle felelősség ne terhelje – ez egyszerűen képtelenség. A főpolgármester úr és elszánt rajongói szerint olyan, hogy ő felelősséget vállal valamiért, fogalmilag sem létezik. Úgy próbál lavírozni, mint az ember, aki ott sem volt.
– A főpolgármester munkáját a baloldali fővárosi politikusok „kiválónak” értékelték, ugyanakkor korábban Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott: nem alapértelmezett, hogy támogatná Karácsony újraindulását. Kijelenthető, hogy Karácsony Gergely bukott politikus?
– Ezt nem tudom megmondani, mivel ez nem kis mértékben attól függ, hogy például a Demokratikus Koalíciónak vagy az őt évekkel ezelőtt kiszemelő támogatóinak mi az elképzelése főpolgármester úrral. A járvány és a szomszédos háború sem könnyítette meg a helyzetét. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy ez a kormány helyzetét is nehezíti. Államcsődről pedig szó sincsen. Eljutottak hozzám olyan jelentéstervezetek is, amelyekben olyan dolgokat írnak le a mi ciklusunk vizsgálatával kapcsolatban – amellyel egyébként immár három éve nyűglődnek –, hogy azok miatt elvileg jogi eljárásokat lehetne indítani, ha ebben a formában maradnak.
Bizonyíthatóan meghamisítanának saját maguk által rendelt szakvéleményeket, alapszerződéseket, képesek leírni valamiről a valóság ellenkezőjét.
Nem tudom, milyen alapon gondolják például, hogy a 4-es metró – amit mi csak rendbe hoztunk – nevezhető úgy, hogy a mi korszakunk korrupciógyanús ügye? Ez tényleg a tisztességtelenség netovábbja! Mi is felmértük 2010-ben a hagyatékot: annak idején azt három hónap alatt lebonyolítottuk, pedig akkor kicsit több gyanús ügy volt. Maga Karácsony is lényeges tényeket elhanyagolva vagdalkozik.
Egy szó sem esik például arról, hogy az egyébként az állatkert ötleteként létrejött, önállóan lebonyolított Biodóm-beruházásra – amelyet a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyott, és most mégsem folytatják – mennyit fordítottak abból a 6+7, azaz 13 milliárd forintból, ami 2019-ben erre még rendelkezésre állt.
A kifizetések szabályosságát egyébként az Enviroduna folyamatosan ellenőrizte. Amikor a lebonyolításban az állatkerti illetékesek járatlanságára hivatkoznak, igyekeznek megfeledkezni arról, hogy épp Persányi professzor négy éven át a Gyurcsány-kormány minisztere volt. Egy volt miniszter teljesen gyakorlatlan lenne a beruházások terén? 2019 júniusában még aláírásával erősítette meg az önálló közbeszerzésükből származó, az állítólagos húszmilliárd nélküli, 43 milliárdos 2017-es bekerülési költséget.
Ráadásul azt sem tudom, mire is hagytunk akkor a Városházán kétszázmilliárdot a kasszában, ha három év alatt soha semmire, így erre sem jutott pénz.
Ha már 64 milliárdról beszélnek, annak az lehet a fő oka, hogy három évig nem történt semmi. Mindenkit lehet kritikával illetni, mi sem csináltunk tökéletesen mindent, volt, hogy nem jó megoldás született. De az, hogy valaki vagy valakik soha semmiért nem felelősek, csak és kizárólag, kategorikus csökönyösséggel másokban keresik a hibát: ez nemcsak inkorrekt, hanem nagyon férfiatlan dolog is.
