Egy sor egykori vagy jelenlegi baloldali politikus, vagy éppen baloldali párttal kapcsolatba hozható ügyvéd-politikus járhat továbbra is bíróságra, miután a baloldalhoz köthető bűnügyek pereinek csak egy része zárult 2022-ben jogerős ítélettel. Mindeközben az úgynevezett guruló dollárok ügyében továbbra sem neveztek meg felelőst. Nyomozások ugyan folynak, ám még nincs gyanúsítottja a magyarországi szavazásokat külföldről befolyásolni szándékozó erők által fizetett hazai csatlósok ügyének.
Ugyanakkor a baloldal 2022-ben is kitűnt a bűnügyi krónikákban. November közepén bevonult a börtönbe a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatója, Galambos Lajos. A Gyurcsány-kormány volt elhárítófőnökét többek között azzal vádolta meg az ügyészség, hogy százmilliós összeggel vesztegette meg őt Jakubinyi Róbert, az alvilág ismert alakja. Galambos mindezekért szeptemberben négy év letöltendő börtönt kapott jogerősen.
Hivatali visszaélés volt a vád
A botrányos Egymásért, Egy-Másért Alapítvány kulcsfiguráját, Jakubinyi Róbertet és a Nemzetbiztonsági Hivatal korábban kémkedéssel is vádolt, majd felmentett volt főigazgatóját, Galambos Lajost, illetve a hivatal volt műveleti osztályvezetőjét még 2013-ban folytatólagosan elkövetett, hivatali helyzettel való visszaéléssel, hivatali vesztegetéssel és más bűncselekményekkel is megvádolta az ügyészség.
Az első- és másodfokot is kétszer megjáró, végig zárt ajtók mögött zajló büntetőperben végül jogerős ítélet állapította meg a vesztegetés tényét és szabta ki a letöltendő szabadságvesztéseket. Gyurcsány volt elhárítófőnökének várhatóan nem kell hosszú időt a rácsok mögött töltenie, hiszen büntetése kétharmadának letöltése után feltételesen szabadulhat, ezt megelőzően pedig valószínűleg élhet a reintegrációs őrizet lehetőségével. Ez a tíz hónapos kedvezmény azt jelenti, hogy az egykori NBH-főnök nyomkövetővel, otthon töltheti majd le büntetésének utolsó hónapjait.
A baloldal emblematikus bűnözője, Kőrös Gusztáv nem volt ilyen szerencsés a bíróságokon. A Gyurcsány-féle DK kisebbségi megyei elnöke még MSZP-sként követte el 2013-ban a hírhedt bajai videóhamisítást, amiért 2022-ben ítélték el jogerősen egy év hat hónapra, miközben már tölti a rá jogerősen kiszabott tíz év fegyházbüntetését a magát TEK-esnek kiadva elkövetett zsarolások miatt. Mindeközben zajlik az a pere is, amelyben szintén zsarolással vádolják. Egy budapesti ügyvédnő bérgyilkosokat keresett, Kőrösék azonban – a vád szerint – megzsarolták a célpontot és a végrehajtásra jelentkezőt is.
Jogerősen zárult Kovács Béla, a Jobbik egykori EP-képviselőjének büntetőpere is. A Kúria kimondta a pártjában csak KGBélaként emlegetett politikusról, hogy orosz kém, ezért és költségvetési csalás miatt öt év letöltendő szabadságvesztésre ítélték, ám Kovács megszökött a bv.-behívó elől. Ennek ellenére nem emiatt, hanem költségvetési csalás miatt adtak ki ellene novemberben belföldi elfogatóparancsot – állítólag egy magánszemély jelentette fel adózással összefüggésben. Kováccsal együtt a baloldallal összeboruló pártja, a Jobbik is perifériára szorult.
Simon költségvetési csalása
Nyolc évvel a szocialista pártot alapjaiban megrengető botrány kirobbanása után továbbra sem tettek pontot az MSZP elnökhelyettesének, Simon Gábornak a több száz milliós költségvetési csalási ügyére a Fővárosi Törvényszéken. Elsőfokú ítéletre legkorábban 2023 első negyedévében kerülhet sor. Az külön érdekesség, hogy nyolc éve nem tudjuk, mint ahogy a hatóságok sem, hogy valójában kié is volt a vádbeli hatalmas, jelen árfolyamon bőven kétszázmillió forint feletti összeg – még az igazságügyi könyvszakértő is csak annyit tudott megállapítani, hogy nem a volt politikusé.
December elején rémhírterjesztés miatt tett feljelentést ismeretlen tettes ellen két kormánypárti politikus. A feljelentésről beszámolva a KDNP-frakció szóvivője, Nacsa Lőrinc kiemelte Varju László DK-s politikus felelősségét. A közösségi médiában, továbbá sms-ekben terjedtek pánikkeltő és hamis hírek széles körben, amelyek szerint a lakossági megtakarításokat valamiféle veszély fenyegeti, és a bankbetétek megszüntetését sürgették. Nacsa szerint ezzel kapcsolatban Varju a nyilatkozataiban csak olajat öntött a tűzre.
Varju László ellen azonban három másik konkrét vád is van. Az ügyészség garázdaság vétségével, súlyos testi sértés bűntettével és választás rendje elleni bűntettel vádolja az MSZP volt, a DK jelenlegi politikusát, aki egyébként Gyurcsány feleségének, Dobrev Klárának az árnyékkormányában árnyékminiszter is.
A vád szerint az MTVA Kunigunda útjai épületébe 2018-ban történt baloldali politikusi betöréskor Varju garázdálkodott, amikor birkózni kezdett a biztonsági őrökkel. Súlyos testi sértést akkor követett el, amikor kicsavarta az egyik őr ujját. A választás rendjét pedig akkor sértette meg, amikor az egyik budapesti egyéni választókerület országgyűlési képviselőjelöltjeként a 2018. évi országgyűlési választás előtt egy kávézóban találkozott egy függetlenként induló jelölttel, akinek anyagi juttatást ígért azért, hogy lépjen vissza a képviselő-jelöltségtől a javára.
Gyurcsány ügyvédje ellen is nyomoznak
Ugyancsak zajlik Czeglédy Csabának és társainak a pere, a Human Operator Zrt. ügye a Szegedi Törvényszéken. A korábban az MSZP, Gyurcsány Ferenc, illetve az Altus jogi képviseletét is ellátó Czeglédy Csaba vezette Human Operator Zrt.-hez kapcsolódó vád szerinti bűnszervezet ügyében 2019. februárban emeltek vádat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 21 terhelt ellen.
A vádirat szerint a 2011-től működő bűnszervezet célja döntően a diákmunkaerő-közvetítéssel foglalkozó cég áfafizetési kötelezettségének csökkentése, valamint a diákmunkához kapcsolódó más közterhek, így a személyi jövedelemadó megfizetése alóli mentesülés volt. A vád szerint a bűnszervezet 6,215 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek.
