Hosszú utat tett meg a Jobbik, mely értékelvű, konzervatív, módszereiben radikális, nemzeti-keresztény pártként jött létre 2003-ban, a Gyurcsány-éra alatt megerősödött, a Vona Gábor által megálmodott néppártosodással kettészakadt, Jakab Péter vezetésével, valamint a balliberális oldallal történt összefogással pedig mára szinte atomjaira hullott. Hogy a párt lejtmenete pontosan mikorra datálható, nehéz megmondani, az azonban tény, Jakab Péter csak részben járult hozzá a Jobbik fogyatkozásához, örökségként ugyanis épp elég fejfájást kapott Vona Gábortól.
Vona volt ugyanis az, aki már évekkel ezelőtt „elvette a Jobbik lelkét”, majd fejébe vette, hogy nemzeti radikálisból néppárttá teszi a Jobbikot. Ennek a folyamatnak, valamint a Jobbik eredeti irányát feladó egyik legmeghatározóbb pillanata az volt, amikor 2016 őszén nem szavazták meg a jogellenes bevándorlásról szóló alaptörvény-módosítást, noha előtte épp Vona mondta azt, hogy aki nem szavazza meg, az hazaáruló.
Nyitás balra
Igaz, hogy Jakab Péter volt az, aki a Jobbikot bevezette a balliberális erdőbe, ám ez nem volt előzmény nélküli. A 2018-as választás előtt a Jobbik rájött, csak akkor van esélye, ha áthangolja a politikáját, lecseréli – vagy legalábbis átrendezi – a szavazótáborát, és megnyeri magának az ellenzéki választók többségét. Ebben a törekvésében Heller Ágnes és Medgyessy Péter is támogatta a pártot, mondván, a baloldalnak össze kell fognia a Jobbikkal. Az „eredmény” nem maradt el, 2018-ban Vona Gábor lemondott a párt vezetéséről, Toroczkai László pedig többedmagával kilépett a Jobbikból, és létrehozta a Mi Hazánk Mozgalmat, ami az első tőrdöfés volt a Jobbik szívébe.
A teljes önfeladás ugyanis csak ezután következett. A párt kétségbeesetten kereste a baloldal támogatását, amit Gyöngyösi Márton európai parlamenti képviselő 2019 januárjában úgy foglalt össze: „Nemcsak Gyurcsánnyal, az ördög öreganyjával is együttműködünk, ha szükséges.” Ennek megfelelően a 2019-es önkormányzati választáson a Jobbik már a Gyurcsány Ferenc vezette szivárványkoalíció részeként indult a legtöbb településen, noha épp a baloldal ellenében jött létre.
Jakab Pétert 2020 januárjában választották meg a Jobbik elnökének, ami akár egy új és tiszta korszak kezdetét is jelenthette volna, de nem így lett. Olyannyira, hogy Jakab megválasztása már ultimátumra épült, az új elnök ugyanis előre kikötötte, mely alelnökökkel kíván együtt dolgozni, továbbá hogy a korábbiaktól eltérően elnöki mandátuma ne két évre, hanem a 2022-es országgyűlési választásig tartson. Mindenesetre az ideológiamentességet hirdető Jakab Péter tökéletesen alkalmas volt arra, hogy eleget tegyen a Gyurcsány Ferenc által meghirdetett „egy közös miniszterelnök-jelölt, egy közös lista, egy egyéni ellenzéki jelölt” ellenzéki stratégiájának. Igaz, Jakab kérette magát egy darabig, olyanokat mondott, hogy nem tud közösséget vállalni Gyurcsánnyal, elképzelhetetlen, hogy egy listán legyen Gyurcsány Ferenccel, majd a túlélés érdekében az egész pártját beáldozta. Nem csoda, hogy 24 óra sem telt el Jakab megválasztása után, a Jobbik békéscsabai alapszervezete feloszlatta magát, tagjai kiléptek a pártból. Őket követte több akkori és korábbi országgyűlési képviselő, valamint számos alapszervezeti tag. Mindez következménye volt a Gyurcsány Ferenccel való együttműködésnek.