Pálfordulás, identitásválság, vezetői karizmahiány, elképzelésnélküliség – csak néhány ok, amely miatt a Momentum Mozgalom támogatottsága történelmi mélypontra süllyedt.
A Nézőpont Intézet legújabb felméréséből ugyanis kiderült: ha most vasárnap rendeznék meg az európai parlamenti választásokat, a korábbi kettő helyett csupán egy mandátumot szereznének.Ahhoz, hogy megértsük a baloldali párt válságának okát, érdemes felidézni, 2019 előtt még hogyan pozicionálta magát a hazai politikai palettán. A Momentum Mozgalom hat évvel ezelőtt, a 2024-s olimpiai pályázat megfúrásával robbant be a köztudatba.
Hogyan süllyedt mélypontra a Momentum Mozgalom támogatottsága?
A 2019-es EP-választások előtt az aktuális politikai elit leváltására, valamint a korrupció felszámolására tettek ígéretet. Vezetőjüket, Fekete-Győr Andrást a baloldali sajtó előszeretettel hasonlította a fiatal Orbán Viktorhoz. Az Index egy cikkében azt is írta, hogy a pártelnök 2010-ben a Fideszre szavazott, aztán nagyon hamar kiábrándult a pártból.
Az írás szerint Fekete-Győr a párizsi szobájában döbbent rá, milyen reménytelen is az MSZP–Együtt–DK–PM–Liberálisok által akkor összekovácsolt kormányváltó összefogás, s ígéretet tett, hogy a vállalhatatlan kormánnyal és a vállalhatatlan ellenzékkel szemben is alternatívát nyújt.
A Momentum pár év leforgása alatt azonban az összes általa kommunikált irányvonallal szembefordult. Tavalyelőtt nyáron botrány robbant ki egyik európai parlamenti képviselőjük körül.
A Cseh Katalinhoz és családjához köthető cégek gyanús körülmények között nyertek el mintegy 4,8 milliárd forint értékű uniós támogatást. Az addig jól működő uniós és korrupcióellenes kommunikációjuk ezzel teljesen hiteltelenné vált. Fekete-Győr Andrásnak a Partizán című műsornak adott interjújából kiderült: nemhogy nem hasonlít a fiatal Orbánra, de tulajdonképpen semmit nem tud pártja működéséről, jövőképéről sem.
