Életmentő csoda a transzplantáció

Életmentésre ad lehetőséget, ha hívő emberként is elfogadjuk, hogy az emberi test pusztulása során a lélek nem kötődik a testhez – fogalmazott Mihály Sándor. Az Országos Vérellátó Szolgálat transzplantációs igazgatója – akit tevékenységéért a közelmúltban a Magyar Szervátültetettek Szövetsége és a Transzplantációs Alapítvány is kitüntetett – felhívta a figyelmet a szervadományozás fontosságát, de beszélt lapunknak a Magyarországon hatvan éve működő szervátültetés fontosabb eseteiről és az Eurotransplant jelentőségéről is.

Fotó: Arpad Kurucz

– Ha hívő emberként is elfogadjuk, hogy az emberi test pusztulása során a lélek nem kötődik a testhez, akkor felismerhetjük, hogy a szervadományozás egy csoda, mert életmenésre ad lehetőséget – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) transzplantációs igazgatója. 

A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy mindenki lehet életmentő. Kifejtette: azt kell megérteniük az embereknek, hogy az agyhalott, elhunyt még egy ideig működőképes szerveivel megmenthetik vagy meghosszabbíthatják olyan betegek életét, akiket más gyógymóddal nem lehet megmenteni, vagy akiknek a szervátültetés a legjobb kezelési alternatíva. Egy elhunyt donor akár hat ember életét is megmentheti a szerveivel – tette hozzá. 

– A magyar lakosság 73 százaléka adná oda saját szerveit halála esetén transzplantációra. Érdemes erről a döntésről családtagjainkat tájékoztatni, mert a szervadományozásra vonatkozó jogszabály tartalmával a lakosság kevesebb mint fele van tisztában 

– hívta fel a figyelmet a transzplantációs igazgató. 

Hangsúlyozta: az agyhalál mindig hirtelen és nem várt módon következik be. Ha egy ilyen helyzetben a hozzátartozó nem tudja, hogy elhunyt rokona az életében miként döntött a szerveinek a halála utáni eladományozásáról, akkor tévesen úgy vélelmezheti, ezt akár meg is tilthatja. A feltételezett beleegyezés elve azonban azt jelenti, hogy ha valaki még az életében nem tiltotta meg írásban, hogy halála esetén szerveit transzplantációs céllal eltávolítsák, az elhunyt beleegyezését kell vélelmezni – mutatott rá.

– Bár a szervátültetések jelentős részét elhunyt személyből származó donorszervvel végzik, vannak olyan országok, ahol kiemelkedően magas az élő donoros veseátültetések aránya is – tájékoztatott Mihály Sándor. 

Hozzátette: ez nem azt jelenti, hogy több potenciális donor van külföldön, mint Magyarországon, hanem arra utal, hogy nem használjuk ki a lehetőségeinket. Magyarországra – és az összes olyan országra, amely közöl adatokat az Egészségügyi Világszervezetnek – igaz ugyanis az, hogy egy év alatt több beteg kerül fel a transzplantációs várólistára azok mellé, akik már január 1-jén is rajta voltak, mint ahányan lekerülnek a szervátültetés elvégzése után. Ők végstádiumú, szervelégtelenségben szenvedő betegek – tette hozzá. 

– A várólistán lévők között is előfordul halálozás, de szerencsére nem akkora mértékben, mint amennyivel növekszik az új esetek száma, így folyamatosan nő a várakozási idő – mondta el a szakember, felidézve: 

néhány évvel ezelőtt három és fél, ma viszont már négy évet kell várni egy vesére, de a sürgős esetek kiemelt státust kapnak. 

– Míg a veseelégtelenségre az alternatív terápia a művesekezelés, addig a máj-, a szív- és a tüdőátültetés életmentő műtétnek minősül. Az úgynevezett áthidaló terápiákat ugyanis csak rövidebb ideig tudják alkalmazni – fejtette ki Mihály Sándor. 

Kiemelte: az ilyen betegeknek egy éven belül meg kell kapniuk az új szervet, amely az esetek többségében megvalósul, ha van alkalmas donor. Egy mérgezés után például olyan súlyos akut májelégtelenség léphet fel, hogy néhány napon belül kell új májat kapnia a betegnek, ebben pedig nagy segítséget jelent a nemzetközi szervcsereprogram.

– Az Eurotransplantnak – amelynek Magyarország mellett Ausztria, Németország, Horvátország, Szlovénia és a Benelux államok is tagja – közösségi várólistája van. Ezen belül pedig létezik sürgősségi kiemelt várólistája is, amelynek az elejére mindig az akut betegek kerülnek

– vázolta a nemzetközi helyzetet a transzplantációs igazgató. 

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az együttműködés kölcsönösség- és szolidaritásalapú, így kaphat magyar beteg külföldi szervet és hazai donortól is küldenek az említett országokba szerveket. 

Az Eurotransplant országaihoz tartozó, összesen 137 milliós populációból 15 ezer – köztük 1250 magyar – beteg van várólistán – részletezte. 

– A kormány támogatásával az Országos Vérellátó Szolgálat olyan szerződést kötött, amely biztosítja, hogy két órán belül felszállásra kész repülőgép álljon rendelkezésre a sürgős esetekhez – tájékoztatott Mihály Sándor. A szakember beszámolt arról is, hogy a sürgősség és a gyakorlat miatt a szív és a tüdő kivételét ugyanaz az orvoscsoport végzi, amelyik beülteti. A koronavírus-járvány idején bevezetett lezárások nagyon megnehezítették a munkát, de az életmentő szervszállításokra egyedi engedélyeket kaptak. 

– Az a legfontosabb, amikor a betegektől és a betegszervezetektől jön az elismerés, mert értük dolgozunk 

– jelentette ki Mihály Sándor arra felvetésünkre, hogy a közelmúltban a Magyar Szervátültetettek Szövetsége kitüntette a Szervátültetettek Szolgálatáért Díjjal, illetve a Transzplantációs Alapítvány a Szt. Kozma és Damján-díjjal. 

Hangsúlyozta: az elismerések nem egy személyben őt, hanem az összes munkatársát is megilletik, akik a 15 éve működő OVSZ Szervkoordinációs Irodában dolgoznak. 

Mivel a munkája nagy részét a szervkivételek szervezése teszi ki, nincs kapcsolata a szervátültetettekkel és nem is találkozna velük, ha nem kötöttek volna együttműködési megállapodást a betegszervezetekkel. Ennek célja leginkább az, hogy a lakosság tájékozottságát és a szervadománnyal kapcsolatos tudatosságot javítsák a személyes döntésekben. 

A transzplantációs igazgató felidézte: a hatvanéves magyarországi transzplantáció első műtétje egy élő donoros veseátültetés volt, és amelynek donora még ma is él. A tízezredik beavatkozást pedig egy olyan betegen végeztek el, akinek kombinált vese- és szívátültetésre volt szüksége, és aki korábban már kapott ilyen szerveket. Az elmúlt évtizedekben egyébként összesen közel 12 ezer szervátültetést végeztek hazánkban, és ma több mint 5200 szervátültetett beteg él Magyarországon – összegzett az igazgató.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kurucz Árpád)