A számítógéphez – az egyetem informatikai igényeinek kielégítése mellett – elsősorban olyan nagy számolókapacitást használó tudományos ágazatok, mint a klímakutatás, a jövőkutatás, a különböző folyamatok szimulációja, a valós idejű közlekedésszervezés férhetnek hozzá, de 25 százalékban vállalkozások hasonló igényeit is kiszolgálhatják.
Az ilyen teljesítmény természetesen nagy hőfejlődéssel jár, hiszen jóval kisebb asztali számítógépeink és a laptopjaink is ventilátorral hűtik magukat. A szuperszámítógépnek nem elegendő a léghűtés, komoly vízhűtő berendezés gondoskodik az üzemi hőmérsékletről.
A campus ismerői tudják, hogy a debreceni egyetem szuperszámítógépét alig száz méterre telepítették a szomszédos telken lévő debreceni városi sportuszodától.
Kézenfekvő tehát, hogy a felmelegedett hűtővíz besegítsen az uszoda fűtésébe, megtakarítva ezzel az igen drága energiát. Különös tekintettel arra, hogy a lakossági és a sportolói úszást is szolgáló intézmény most is csak korlátozott időben és állami rásegítéssel tud működni.
A tervek szerint hőszivattyús rendszert alakítanak ki, és a felmelegített vizet ezzel továbbítják az uszoda felé. A megvalósításon dolgoznak az egyetem szakemberei, a következő fűtési idényben már működhet is az energiatakarékos módszer, az uszoda akár le is válhat a helyi távhőszolgáltatás rendszeréről. Külföldön már van példa ilyen együttműködésre. A bécsi floridsdorfi kórház a tőle nem messze lévő számítóközpontban a szervertermek berendezéseiben keletkező hőt hasonló módon használja fel fűtésre.
Borítókép: Papp László (Fidesz–KDNP) polgármester, Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja és Spaller Endre, a KIFÜ elnöke Magyarország legerősebb szuperszámítógépének átadásán Debrecenben 2023. január 13-án (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)