Az idei felvételin már nem központi előírás az emelt szintű érettségi, ennek megköveteléséről az egyetemek, főiskolák saját hatáskörben döntenek – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért és innovációért felelős államtitkára a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum (BMSZC) Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikumban. Hankó Balázs a végzős diákoknak tartott pályaorientációs órán közölte: nem lesznek központilag meghatározott minimumpontszámok sem, és újdonság az is, hogy a felvételi eljárás teljes egészében elektronikus formában történik, akár mobiltelefonról is lehet jelentkezni.
Komolyabb változások is várhatók a felvételin 2024-től
– folytatta, és rámutatott: jövő évtől még több szabadságot kapnak a felsőoktatási intézmények hallgatóik kiválasztásában.
Az egyetemek határozhatják majd meg a tanulmányi pontok és az érettségi pontok számításánál figyelembe vehető tantárgyak körét,
valamint azt is, hogy milyen tevékenységekért, eredményekért jár többletpont. Többletpontok továbbra is széles körben lesznek adhatók, egyebek mellett nyelvismeretért, tanulmányi és sportversenyeken elért eredményekért, munkaerőpiaci tapasztalatért.
Az államtitkár szerint megéri emelt szintű érettségit tenni, mert 2024-től magasabb pontszám gyűjthető vele. Ha valaki száz százalékos teljesítményt nyújt az emelt szintű érettségin, akkor száz pontot kap érte, ha viszont ugyanilyen eredménnyel a középszintű vizsgát teszi le, akkor ennek csak a kétharmada, 67 pont jár – magyarázta. Kiemelte: a szakképzésben tett szakmai vizsga emelt szintű érettséginek számít.
A felvételi átalakításának célja, hogy a központilag irányított rendszert rugalmasabbá tegyék, a felsőoktatás pedig ennek köszönhetően versenyképesebb legyen. Annál jobb a képzés, minél közelebb visz a mindennapi élethez, a gyakorlathoz, a gazdasági, társadalmi szereplőkhöz
– fogalmazott az államtitkár. Kitért arra is, hogy aki ma a magyar felsőoktatásban diplomát szerez, átlagosan 36 nap alatt helyezkedik el, a diplomások bérelőnye pedig nyolcvanszázalékos.
Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár arról beszélt a diákoknak, hogy szakirányú továbbtanulás esetén a felsőoktatásban beszámítják a szakképzésben megszerzett tapasztalatot, így lerövidülhet a képzési idő. A szakképzésben a rendszeres tanulói juttatásokon túl, a képzést lezáró szakmai vizsga sikeres teljesítésekor egyszeri pályakezdési támogatást is kapnak a diákok, amelynek összege az elért eredménytől függően 133 ezer és 302 ezer forint között mozog. Az elmúlt tanévekben átlagosan 240 ezer forintot fizettek a fiataloknak ilyen juttatás formájában.
A felsőoktatási intézmények szeptemberben induló képzéseire február 15-ig lehet jelentkezni.
