– Ahogy járjuk az országot, a roma közvélemény visszajelzése egyértelmű: a közösségnek nem tetszik Varga Ferenc politikai mozgása – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos, a Fidesz országgyűlési képviselője. Kifejtette: sem Varga korábbi lépése, amellyel csatlakozott a Jobbik parlamenti frakciójához, sem pedig a DK-ba való átigazolása nem találkozott a romák szimpátiájával.
Sztojka Attila szerint a Jobbikkal kapcsolatos probléma egyértelmű: a párt teljes egészében arra húzta fel identitását és hosszú időn keresztül a kampányait is, hogy a cigányságot rossz színben tüntette fel.
– Megengedhetetlen, hogy egy közösséget etnikai alapon mutassanak be és negatív folyamatokkal mossanak össze
–érvelt a kormánybiztos, hozzátéve, hogy ez vezetett el a romák elleni gyilkosságsorozatig. Vargának a frakcióba való belépésével ennek a szellemiségnek a képviseletét választotta és szolgálta ki – értékelt Sztojka Attila. A kormánybiztos kijelentette: hiteltelen, hogy akik karlendítéssel köszöntötték egymást, azok egyszerre csak „néppártosodni” kezdjenek, ám Varga Ferenc a 2022-es kampányban a jelöltté válásával mégis ezt akarta hitelesíteni. Emlékezetes: a tavalyi országgyűlési választások előtt a baloldal kormányfőjelöltje, Márki-Zay Péter azt kérte szövetségeseitől, hogy három roma képviselő kerüljön befutó helyre az egyesült ellenzék listáján. Ezek egyike volt Varga Ferenc, aki a választást követően a Jobbik frakciójában kezdte meg a parlamenti munkát.
Nyílt levél és válasz
A képviselő és a kormánybiztos között nemrég lezajlott egy rövid közéleti vita: Varga 2022 decemberében nyílt levelet intézett Sztojka Attilához, miután a hatóságok bizonyítottság hiányában zártak le egy nyomozást az Országos Roma Önkormányzat egyik felzárkózási programjához kapcsolódóan. A kormánybiztos néhány napon belül szintén nyílt levélben válaszolt, elmondva, hogy az ügyek kivizsgálása a hatóság feladata, amibe neki mint politikusnak nincs és nem is lehet beleszólása. A válaszüzenetben Sztojka Attila is kérdéseket intézett Vargához, ám ezekre a mai napig nem érkezett válasz. A kormánybiztos egyrészt a dollárbaloldal botrányáról érdeklődött, miszerint Varga elfogadhatónak tartja-e, hogy külföldi pénzből kampányolt az ellenzék, és azt is megkérdezte, hogy mit vállaltak az elfogadott összegekért. – Tervez-e pártot vagy frakciót váltani, vagy van még feladata a Jobbikban azzal, hogy megpróbálja a párt szélsőséges eszméit eltakarni? – tette fel a kérdést válaszlevelében Sztojka Attila 2022 decemberének végén. Varga Ferenc nem sokkal később, 2023. január első hetében kilépett a Jobbik frakciójából.
Problémás a DK-ba átlépés
A kormánybiztos szerint azonban Varga DK-ba való átlépése ugyancsak problémás. Egyrészt arra hívta fel a figyelmet, hogy a párt elnöke, Gyurcsány Ferenc az évértékelő beszédében a cigányságot problémaként említette, és a pártváltás miatt Varga ennek az eszmének a kiszolgálója lett. Másrészt a baloldali politika csődjére is emlékeztetett. – A 2010 előtti baloldali megközelítés a kiszolgáltatottság fenntartására épített – foglalta össze a kormánybiztos, utalva ezzel a segélyek rendszerére.
– Ehhez képest mi a jobboldalon abban vagyunk érdekeltek, hogy önálló, felelős állampolgáraink legyenek. A mi szemléletünkben azért segítünk valakinek, mert az élethelyzete nagyobb figyelmet igényel, nem pedig azért, mert cigány származású. Célunk, hogy a segítségben részesülő később képes legyen önálló életre, munkavégzésre és a családja eltartására. A hátrányos helyzetűekre több erőforrást kell juttatni származástól függetlenül – világított rá Sztojka Attila.
A kormánybiztos kiemelte: ennek a gondolkodásnak a bizonyítéka a jelenlegi helyzet, hiszen a cigányság foglalkoztatási szintje sosem látott mértékű. Sztojka Attila hangsúlyozta, hogy az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) adatai alapján hazánk élen jár az EU-ban a romák foglalkoztatási számarányát tekintve.
– Van még mit fejlődni, de azt érdemes látni, hogy akkor is a lista élén vagyunk, ha a közfoglalkoztatásban dolgozókat kivesszük ebből a képből
– szögezte le a kormánybiztos. Hozzátette: egyértelmű, hogy a cigányság résztvevője akar lenni Magyarország építésének.
Ne a kvóta döntsön
A politikust arról is kérdeztük, hogy pontosan mi volt a problémája Márki-Zay Péter és csapatának azon ötletével, hogy egy kvótával roma képviselőket juttassanak be az országgyűlésbe. Mint mondta, a jó szándékot nem vitatja, ugyanakkor lényeges, hogy ne kvótákban gondolkodjunk. – Senki ne a származása okán kerüljön vagy ne kerüljön pozícióba. Semmiféle megkülönböztetést nem érdemes alkalmazni, a rátermettek a közösségen belül is megfelelő hitelességgel és kompetenciákkal rendelkeznek – mondta, hozzátéve, hogy a kvóták alapján kiválasztott emberek eszközökké válhatnak a politika kezében, ahogy ez szerinte Varga Ferenccel történt.
Az uniós források témájára kitérve arra voltunk kíváncsiak, hogy vannak-e olyan összegek, amelyeket az EU a felzárkózáspolitika elől zárolt a jogállamiság jelszavával. Mint azt Sztojka Attila kifejtette, a humánfejlesztési alap például ilyen, az ESZA-források (Európai Szociális Alap) 25 százalékát lehetne elkölteni társadalmi befogadást elősegítő szakmai célokra. Amennyiben sikerül elérni, hogy Brüsszel feloldja a pénz blokkolását, a kormánybiztos szerint a komplex telepprogramot folytatnák. – Kilencvenöt településen hatszáz lakóegységet újítottunk fel vagy építettünk – mondta Sztojka Attila. Hozzátette: nemcsak az épületek felújításával foglalkoznak, a lakókat is felkészítik az új élethelyzetre. – Ez egy többéves folyamat, ahol a különböző fejlesztések egymásra épülnek – zárta a beszélgetést a kormánybiztos.
