Sztojka Attila: Az önállóságra építi a jobboldal a romapolitikáját

Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos kritikájának adott hangot, amiért Varga Ferenc előbb a sokáig rasszista alapokon politizáló Jobbik színeiben jutott mandátumhoz, majd átigazolt Gyurcsány Ferenc pártjába. Sztojka szerint élesen elkülönül a jobboldal és a baloldali összefogás pártjainak politikája, amikor az elesettekről van szó. – A 2010 előtti baloldali megközelítés a kiszolgáltatottság fenntartására épített, ehhez képest mi a jobboldalon abban vagyunk érdekeltek, hogy önálló, felelős állampolgáraink legyenek – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a kormánybiztos.

20230310 budapest Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

Problémás a DK-ba átlépés

A kormánybiztos szerint azonban Varga DK-ba való átlépése ugyancsak problémás. Egyrészt arra hívta fel a figyelmet, hogy a párt elnöke, Gyurcsány Ferenc az évértékelő beszédében a cigányságot problémaként említette, és a pártváltás miatt Varga ennek az eszmének a kiszolgálója lett. Másrészt a baloldali politika csődjére is emlékeztetett. – A 2010 előtti baloldali megközelítés a kiszolgáltatottság fenntartására épített – foglalta össze a kormánybiztos, utalva ezzel a segélyek rendszerére.

– Ehhez képest mi a jobboldalon abban vagyunk érdekeltek, hogy önálló, felelős állampolgáraink legyenek. A mi szemléletünkben azért segítünk valakinek, mert az élethelyzete nagyobb figyelmet igényel, nem pedig azért, mert cigány származású. Célunk, hogy a segítségben részesülő később képes legyen önálló életre, munkavégzésre és a családja eltartására. A hátrányos helyzetűekre több erőforrást kell juttatni származástól függetlenül – világított rá Sztojka Attila.

A kormánybiztos kiemelte: ennek a gondolkodásnak a bizonyítéka a jelenlegi helyzet, hiszen a cigányság foglalkoztatási szintje sosem látott mértékű. Sztojka Attila hangsúlyozta, hogy az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) adatai alapján hazánk élen jár az EU-ban a romák foglalkoztatási számarányát tekintve. 

– Van még mit fejlődni, de azt érdemes látni, hogy akkor is a lista élén vagyunk, ha a közfoglalkoztatásban dolgozókat kivesszük ebből a képből 

– szögezte le a kormánybiztos. Hozzátette: egyértelmű, hogy a cigányság résztvevője akar lenni Magyarország építésének.

Ne a kvóta döntsön

A politikust arról is kérdeztük, hogy pontosan mi volt a problémája Márki-Zay Péter és csapatának azon ötletével, hogy egy kvótával roma képviselőket juttassanak be az országgyűlésbe. Mint mondta, a jó szándékot nem vitatja, ugyanakkor lényeges, hogy ne kvótákban gondolkodjunk. – Senki ne a származása okán kerüljön vagy ne kerüljön pozícióba. Semmiféle megkülönböztetést nem érdemes alkalmazni, a rátermettek a közösségen belül is megfelelő hitelességgel és kompetenciákkal rendelkeznek – mondta, hozzátéve, hogy a kvóták alapján kiválasztott emberek eszközökké válhatnak a politika kezében, ahogy ez szerinte Varga Ferenccel történt.

Az uniós források témájára kitérve arra voltunk kíváncsiak, hogy vannak-e olyan összegek, amelyeket az EU a felzárkózáspolitika elől zárolt a jogállamiság jelszavával. Mint azt Sztojka Attila kifejtette, a humánfejlesztési alap például ilyen, az ESZA-források (Európai Szociális Alap) 25 százalékát lehetne elkölteni társadalmi befogadást elősegítő szakmai célokra. Amennyiben sikerül elérni, hogy Brüsszel feloldja a pénz blokkolását, a kormánybiztos szerint a komplex telepprogramot folytatnák. – Kilencvenöt településen hatszáz lakóegységet újítottunk fel vagy építettünk – mondta Sztojka Attila. Hozzátette: nemcsak az épületek felújításával foglalkoznak, a lakókat is felkészítik az új élethelyzetre. – Ez egy többéves folyamat, ahol a különböző fejlesztések egymásra épülnek – zárta a beszélgetést a kormánybiztos.

Borítókép: Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos (Fotó: Havran Zoltán/Magyar Nemzet)