Hozzátette: legfrissebb felmérésükben azt vizsgálták, mit gondolnak a fiatalok, manapság mennyire lehet egyszerűen hozzájutni valamilyen kábítószerhez. A megkérdezettek 13 százaléka gondolja, hogy nagyon könnyen, további 31 százalék pedig, hogy könnyen képes lenne drogot szerezni, ha akarna. Ugyanerre a kérdésre 2016-ban még 13 százalék válaszolta, hogy nagyon könnyen és további 23 százalék, hogy inkább könnyen hozzá tudna jutni valamilyen kábítószerhez, ha akarna. – Jellemzően a 20–24 évesek azok, akik egyszerűbbnek ítélik meg a hozzáférés esélyét, illetve a Dél-Alföld és Észak-Magyarország régióiban élő fiatalok – mondta Székely Levente.
– Lelki szempontból a drogok használata nem más, mint a megküzdés hirtelen, rossz formája, amely hosszú távon tovább rontja az idegrendszer reakcióképességét. Bizakodásra adhat viszont okot, hogy a magyar fiatalokban továbbra is ott van az értékorientáltság, az identitás maga stabil
– emelte ki Hal Melinda, a Tanuláskutató Intézet vezető kutatója, klinikai szakpszichológus.
Az eseményt szervező Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója, Molnár István Jenő hangsúlyozta, a szigorítás támogatottsága azt jelzi, hogy a fiatalok az őket érintő megannyi szorongás (COVID, háború, gazdasági helyzet stb.) ellenére sem a kábítószerekben látják a kiutat, illetve még kevésbé szeretnék azt mindenki számára elérhetővé tenni.
– Mintha képesek lennének megtartani józanságukat a ma jellemző legalizációs és egyéb fogyasztásra ösztönző trendek médiában történő folyamatos promotálása ellenére is
– tette hozzá.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!