Ukrajna újabb eurómilliárdokra számíthat Brüsszeltől, hazánk viszont csak büntetésre

Újabb ötvenmilliárd eurós támogatást adna az Európai Unió Ukrajnának, és a további hitelfelvételt sem zárja ki, miközben Magyarország továbbra sem kapja meg a neki járó uniós forrásokat, sőt, a migránskvóta miatt várható büntetéssel is számolnunk kell – írta Deák Dániel a Facebook-oldalán. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint még abban sem lehetünk biztosak, hogy a nekünk járó uniós források egyáltalán megvannak még.

Brüsszel, 2023. április 26. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke az uniós testület heti rendes ülésének kezdetén Brüsszelben 2023. április 26-án. MTI/EPA/Olivier Hoslet Fotó: Olivier Hoslet

„Elfogyott az EU pénze Ukrajna támogatása miatt, ezért Brüsszel még több befizetést akar a tagállamoktól, de az újabb hitelfelvétel sem elképzelhetetlen. Ezzel párhuzamosan Ursula von der Leyen újabb 50 milliárd eurós támogatást jelentett be Ukrajnának.” – írta Facebook-oldalán Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint még abban sem lehetünk biztosak, hogy a nekünk járó uniós források egyáltalán megvannak még. A politológus értékelése szerint Magyarország számára ez annyit jelent, hogy miközben már régóta nem kapjuk meg a nekünk járó uniós forrásokat, a nem EU-tag Ukrajnát további összegekkel finanszírozzák, ezért hazánknak még több pénzt kellene befizetnie a közös kasszába, miközben még a be nem fogadott migránsok után is büntetést kellene fizetnie a migránskvóta alapján. 

Mint arról lapunk is beszámolt, az Európai Bizottság (EB) tegnap jelentette be, hogy azt javasolja: az uniós tagállamok a következő négy évben összesen ötvenmilliárd euró segélyt nyújtsanak Ukrajnának vissza nem térítendő támogatás és hitel formájában az ország újjáépítése céljából. Ursula von der Leyen, a brüsszeli testület elnöke kijelentette: a többéves pénzügyi költségvetési keretből elkülönített tartalék lehetővé teszi az EU számára, hogy az Ukrajnának szánt támogatásokat a háborús fejlemények szerint számítsák ki.

Az EB-elnök úgy fogalmazott: „A tartalék létrehozása mindenekelőtt kiszámíthatóságot biztosít majd ukrajnai partnereinknek, más adományozókat is ösztönöz, számunkra pedig lehetővé teszi, hogy pénzügyi támogatásunkat valóban a helyszínen kialakult helyzetnek megfelelően számítsuk ki, mivel mindannyian tudjuk, hogy egy háború a lehető legnagyobb rugalmasságot követeli meg tőlünk.”

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a brüsszeli terv kapcsán úgy reagált: „Először is, és ez a legnagyobb összeg, Ukrajna további finanszírozására. Ez 50 milliárd euró lenne, ami körülbelül 18 ezer milliárd forint. Aztán fedezni kellene az elszállt kamatterheket. Erre is kell plusz forrás, mint ahogy a brüsszeli bürokraták inflációval növelt fizetésére is” – fogalmazott Facebook-oldalán közzétett videójában. Hangsúlyozta: „lényeges körülmény, hogy az uniós költségvetés módosításához egyhangúságra van szükség, tehát minden tagállam beleegyezésére szükség van”.

És azért ez egy érdekes és furcsa vita lesz. Mert hogy van az, hogy miközben többletbefizetést várnak el, mi még egyáltalán nem kaptuk meg, egy petákot sem kaptunk a nekünk egyébként járó uniós forrásokból. Pedig azok is szerepelnek a költségvetésben és azokat is szerződések rögzítik. Ehhez képest nem kaptunk semmit

– tette hozzá. „Szóval, amikor majd papírra vetik ezeket a pénzkérő javaslatokat, jó lenne, hogy ha erre az ellentmondásos kérdésre válaszolnának” – fűzte hozzá Dömötör Csaba.

A brüsszeli javaslat súlyos anyagi terhei mellett Magyarországnak a tervezett migránskvótával is számolnia kell, amely szerint évente 8500 migránst kellene befogadnunk. A migránsok kötelező befogadását, súlyos összegekkel pénzben is meg lehetne váltani, Mráz Ágoston Sámuel összegzése szerint ez azt jelenti, ha mind a 8500 személyt vissza akarná utasítani Magyarország, négy év alatt csaknek háromszázmilliárd forintot kellene kifizetnünk. A Nézőpont Intézet vezetője úgy vélekedett: az EU-s belügyminiszterek többsége azért hozta meg ezt a Magyarország számára rendkívül hátrányos döntést, mert közeleg a 2024-es uniós választás, és a baloldali, föderális körök attól tartanak, hogy a voksolás eredményeként az Európai Parlamentben más erőviszonyok alakulnak ki.

Ursula von der Leyen a többéves költségvetési keret felülvizsgálatával kapcsolatos sajtótájékoztatóján bejelentette azt is, hogy az EU 15 milliárd eurót javasol elkülöníteni a migrációkezelésre.

Kiemelte: a finanszírozást az EU külső határainak és az unión kívüli országokkal való együttműködés megerősítésére és a szomszédos országokban tartózkodó menekültek segélyezésére használnák fel. 

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)