Pressman zavaros gondolatai: Az „LMBTQ-gyerekek” nem érezhetik magukat magyarnak?

Az amerikai nagykövet „két legyet ütött egy csapásra”: a magyar és az amerikai gyermekvédelmi törvényeket is kritikával illette.

Budapest, 2022. szeptember 2. David Pressman, az Amerikai Egyesült Államok új budapesti nagykövete érkezése után a Liszt Ferenc-repülõtéren 2022. szeptember 2-án. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

– A kiszolgáltatott emberek kihasználása, a gyűlöletkeltés, az emberek hergelés szavazatokért, nem újdonság ebben az országban, ahogy Amerikában sem – vélekedett Pressman, aki így egyszerre tudta kritizálni a magyar gyermekvédelmi törvényt, valamint azokat a hasonló szabályozásokat, amelyeket az USA több államában is bevezettek konzervatív kezdeményezésre.

Ezután tért rá beszédében a nagykövet a gyerekek szexualitására, ugyanakkor meglehetősen zavaros, érthetetlen gondolatmenete során azt a következtetést szűrte le, hogy „a magyar törvények miatt az LMBTQ-közösséghez tartozó gyerekek nem is lehetnek igazán magyarok”. 

Tény, hogy ma is vannak olyan magyar gyerekek, akik azzal küzdenek, hogy meghatározzák, kik is ők valójában és kit szeretnek. Vágynak arra, hogy büszkék lehessenek saját magukra, a hazájukra, és arra, hogy itt építhetik a jövőjüket. És tény az is, hogy számos alkalommal szembesülnek azzal – törvények, politikai vezetőik nyilatkozatai, a média megafonjai által –, hogy takargatni valójuk van. Hogy nem lehetnek büszkék magukra. És nincs jövőjük itt Magyarországon. Azzal kell szembesülniük, hogy ők valójában nem is magyarok, holott azok

– vélekedett a Magyarországra akkreditált amerikai nagykövet.

Ezután egy furcsa történetet mesél el, amikor is egy középiskolás azt a kérdést tette fel, hogy „milyen Magyarországon meleg nagykövetnek lenni?”

(...) Válaszom felénél megálltam, nem szavak hiánya miatt, hanem azért, mert miközben beszéltem, egy másik hangot hallottam a fejemben. És az a hang azt próbálta kitalálni, hogy azzal, hogy ennek a gimnazista kérdésére válaszoltam, én is megsértettem-e a magyar törvényeket? Itt vagyok, az Amerikai Egyesült Államok elnökének magyarországi képviselője, és megkérdőjeleztem, mit mondhatok magamról. A magyar jog szerint bűncselekménynek minősül-e az őszinte válaszadás a komoly hallgatói kérdésre

– avatott be minket a saját gondolataiba David Pressman.

Szerinte a kormány nem csupán „cenzúrázza és korlátozza a szólásszabadságot”, hanem „itt arról van szó, hogy az emberek már nem mernek megszólalni és el vannak nyomva. A demokrácia az, amikor jogod van kimondani, amit gondolsz” – vélekedett. 

Azonban ha Pressman a „diktatúra leheletét érzi”, mert úgy érzi, körültekintően kell fogalmaznia egy középiskolás előtt, akkor mindez arra utal, hogy nincsen tisztában országa törvényeivel, illetve azokkal a társadalmi feszültségekkel, amely megosztja országának polgárait – vonta le a tanulságot a portál.

A Tűzfalcsoport szerint David Pressman azért támadja a gyermekvédelmi törvényt, mert Joe Biden demokrata elnök irányvonalát akarja tovább vinni Magyarországon is, ennek megfelelően lényegében minden közéleti témában a baloldali álláspont mellett áll ki. 

A portál ugyanakkor emlékeztet arra is, hogy az ugyan természetes, ha egy nagykövet kiáll a saját országa érdekei mellett, az viszont már korántsem az, hogy nyílt kritikával illeti az őt fogadó ország szabályait, törvényeit, ráadásul teszi mindezt úgy, hogy a hazájában nincs is egységes álláspont a kérdésben. Mint ismert, Floridában és Georgiában is hasonló gyermekvédelmi törvényt vezettek be, mint amilyen Magyarországon is érvényben van.

Gyermekvédelmi törvények az USA-ban

Florida állam republikánus kormányzója, Ron DeSantis írta alá azt a Szülői jogok az oktatásban (Parental Rights in Education) nevű gyermekvédelmi törvényt, amely megtiltja az állami iskolák tanárainak, hogy „a szexuális irányultsággal és a nemi identitástudattal kapcsolatos tananyagot” oktassanak az alsó tagozatos diákoknak, illetve a pedagógusok egyik évfolyamon sem oktathatnak olyan témákat, amelyek nem a tanulók „életkorának vagy fejlődésének megfelelőek”. A törvény ezenkívül megtiltja az iskoláknak, hogy a gyermekkel kapcsolatos információkat tartsanak vissza a szülőktől. DeSantis az aláírási ceremónián azt mondta: már látott „tananyagokat a szexualitásról és a woke genderideológiájáról”, valamint olyan könyvtárakat is, amelyek „egyértelműen helytelen, pornográf anyagokat tartalmaznak nagyon fiatal gyerekek számára”. A kormányzó hangsúlyozta: legalább hat floridai iskolai körzetben olyan irányelvek érvényesülnek, amelyek kizárják, hogy a szülők dönthessenek gyermekeik jólétéről.

A demokrata vezetésű Fehér Ház, az LMBTQ-szervezetek, a külföldi baloldali sajtó, valamint több hollywoodi színész is „gyűlöletkeltőnek és diszkriminatívnak” nevezte az amerikai a törvényt. A baloldal a jogszabályt a „ne mondd, hogy meleg” (Don’t say gay) jelzővel illeti, miközben a törvény szövegében egyáltalán nem szerepel a „meleg” szó és nem is tiltja, hogy a tanárok kimondják azt. Azért volt szükség Amerikában erre a törvénytervezetre, mert sok államban, iskolában, városban a szülők tudomása vagy beleegyezése nélkül eshetnek át nemváltó képzésen, beavatkozáson gyerekek – elevenítette fel a Tűzfalcsoport.

A törvény után Florida állam egészségügyi minisztériuma a következő ajánlásokat dolgozta ki: 

• 18 éves kor alatt nem ajánlott a nemi hormonkezelés, valamint a pubertást késleltető kezelések.
• A nemet megváltoztató sebészeti beavatkozások nem ajánlottak gyermekkorúak részére.
• Az ajánlás külön kitér a női emlő eltávolítására, a méheltávolításra, a péniszeltávolításra, illetve a nemihormon-kezelésekre, amelyek szerintük elfogadhatatlanul nagy rizikóval járnak gyermekkorban.

A floridai törvénykezés után szinte rögtön Georgia állam is a fentihez hasonló törvényt vezetett be.

Borítókép: David Pressman, az Amerikai Egyesült Államok új budapesti nagykövete érkezése után a Liszt Ferenc repülőtéren 2022. szeptember 2-án (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)