A migráció csak mélyíti a demográfiai válságot

Az elmúlt évek nagyarányú bevándorlási hulláma ellenére Európában csökkent a gyermekvállalási kedv, és egyre kevesebb gyermek születik, akik közül egyre többen bevándorló hátterű szülők gyermekei. Csupán tíz uniós tagállamban nőtt 2010 és 2021 között a gyermekvállalási kedv, közülük is Magyarországon figyelhető meg a legnagyobb javulás. A demográfiai adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a migráció nem jelent megoldást Európa népesedési problémáira.

Fotó: Mirkó István

Az intézet jelezte: azon országokban, ahol 2010-ben még elérte vagy megközelítette a népesség újratermelődéséhez szükséges 2-es értéket a termékenység szintje, mindenütt csökkenés volt: Svédországban 16, Írországban 13, Franciaországban pedig csaknem tíz százalékkal csökkent a termékenységi ráta 1,7-1,8 körüli értéket elérve. Eközben nagyon jelentősek a különbségek a honos és a bevándorló népesség gyermekvállalási hajlandósága között:

Franciaországban például kétszer több gyermeket vállalnak a migráns hátterű anyák, az ő esetükben átlagosan 3,4, míg az őshonos francia anyáknál 1,7 a termékenységi ráta.

Miközben kevesebb a gyermek az Európai Unióban, átlagosan minden ötödik újszülött édesanyja külföldi származású, akiknek háromnegyede az unión kívülről érkezett. A KINCS hangsúlyozta: 2021-ben minden hatodik gyermeket külföldi állampolgárságú édesanya szült az Európai Unióban, az ő arányuk gyors ütemben nő, hiszen 2013-ban még csak minden nyolcadik gyermekről lehetett ugyanezt elmondani. 2021-ben Luxemburgban a születések kétharmada külföldi származású édesanyához köthető, miközben Belgiumban, Németországban, Ausztriában, Svédországban, Cipruson és Máltán minden harmadik, Franciaországban, Spanyolországban, Írországban minden negyedik, Olaszországban, Dániában, Görögországban, Hollandiában és Portugáliában minden ötödik újszülöttnek bevándorlók a szülei. Magyarországon mindössze négy százalék ez az arány.

Nem megoldás a tömeges migráció

A KINCS szerint egyértelműen látszik ezekből az adatokból is, hogy

a migráció az országok döntő többségében nem jelent megoldást a demográfiai válságra, inkább csak elmélyíti azt.

A világhírű magyar demográfus, Demény Pál szavai mostanra beigazolódni látszanak: „A tömeges bevándorlás mint megoldás illúzió – ideiglenes orvosság, amely nagyobb problémákat hagy maga után, hiszen gyökeresen megváltoztatja a befogadó országok népességének társadalmi és gazdasági jellemzőit, etnikai és kulturális összetételét.”

– A gyors és könnyű, de hosszú távon jelentős társadalmi nehézségeket okozó migráció helyett Magyarország a nehezebb utat választotta: a családok támogatását. Mostanra bebizonyosodott, hogy demográfiai szempontból is ez a sikeresebb út – szögezte le a KINCS.

Nyolcmilliárd ember a Földön

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 1989-ben nyilvánította népesedési világnappá július 11-ét abból az alkalomból, hogy két évvel korábban, vagyis 1987-ben ezen a napon érte el a Föld lakossága az ötmilliárd főt. A világ népességének szaporulatát mutatja, hogy az ENSZ becslése szerint tavaly november 15-én már a nyolcmilliárd főt is elérte a népességszám, vagyis 35 év alatt hárommilliárd fővel többen élünk a bolygón. Még döbbenetesebb a szaporulat, ha azt nézzük, hogy 1950-ben még csak 2,5 milliárdnyian éltek a Földön, vagyis alig több mint hetven év alatt megháromszorozódott lakosság száma. Az ENSZ előrejelzése szerint a világ népessége a 2080-as években 10,4 milliárd fő körül tetőzik, és várhatóan 2100-ig ezen a szinten marad.  

Borítókép: A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom Gyerekeket a magasba! rendezvénye (Fotó: Mirkó István)