Varga Mihály: Az euró bevezetése nem csodaszer

Nem azért kell euró, hogy stabilabb legyen egy ország, hanem azért kell stabilizálni, hogy egyáltalán lehessen beszélni az euró bevezetéséről. Az eurózónába való belépés azt is jelenti, hogy a monetáris politika eszközrendszerét az adott ország elveszíti. Varga Mihály pénzügyminiszter és Pleschinger Gyula, a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának tagja az euró bevezetéséről beszélgetett szombaton a Tranziton.

Fotó: Teknős Miklós

Akik csodaszerként, varázslatként tekintenek az euróra, azoknak nincs igazuk. A gazdaságpolitika minősége számít önmagában – jelentette ki szombaton Varga Mihály a Tranziton, Tihanyban. A pénzügyminiszter kifejtette: ha egy ország elszánja magát a csatlakozásra, akkor fontos megvizsgálni, hogyan érdemes csatlakozni.

Varga Mihály elmondta: politikai értelemben érdemes lenne bevezetni az eurót, hiszen a magyar társadalom többsége, a lakosság 72 százaléka támogatja (Fotó: Teknős Miklós)

A tárcavezető hozzátette: Szlovákia kitűnő példa arra, hogy az euró bevezetése önmagában nem oldja meg a gazdasági problémákat. – Ha összevetjük a konvergencia szintjét Magyarországon és Szlovákiában, akkor azt látjuk, hogy 2005 környékén Szlovákia megelőzött bennünket az Európai Unió vásárlóerő-paritáson számolt fejlettségéhez képest, ezt a köznyelvben életszínvonal-mutatónak nevezik. Az ország 2009-ben csatlakozott az euróövezethez, és 2013-ig a konvergencia ment is felfelé az országban, majd utána megállt. Azóta Magyarország visszaelőzte Szlovákiát. Hazánk az unió átlagos fejlettségének a 77 százalékán áll, ez a szám 66-67 százalékon mozog Szlovákiában – részletezte.

Az euró feltétele a stabilizálás

A miniszter kifejtette: ha van a monetáris politikában egy kis mozgástér, akkor lehetséges az, hogy különböző gazdaságpolitikai hátrányokat egy ország ledolgozzon. A tárcavezető leszögezte:

nem azért kell euró, hogy stabilabb legyen egy ország, hanem azért kell stabilizálni, hogy egyáltalán lehessen beszélni az euró bevezetéséről.

A miniszter az euró bevezetésével kapcsolatban részben pozitív példaként említette Horvátországot. – Ha megnézzük, hogy a júliusi horvát infláció 7,2 százalék körül volt, nálunk pedig 17 felett, akkor kijelenthető, hogy a horvátok viszonylag nagy nehézség nélkül tudták abszolválni az euró bevezetését – jelentette ki.

Ám mint mondta, Horvátország teljesen más cipőben jár, mint Magyarország.

A turizmusnak sokkal nagyobb szerepe van az ország gazdaságában, mint nekünk, a turisták pedig döntő mértékben euróban fizetnek. Megjegyezte azt is: már Jugoszlávia idején is nagyon nagy szerepe volt a német márkának a térségben. Ugyanakkor Horvátországban is bele kellett nyúlnia a kormánynak az árak alakulásába. A miniszter felidézte a horvát kormány januári döntését, amellyel visszaállították a kiskereskedelmi és a pénzügyi szektorban az árakat a 2022. decemberi 31-i szintre, ugyanis a kereskedők az inflációt, a háborút, a gazdasági nehézségeket kihasználva fölülárazták a termékeket. A miniszter szerint a konvergenciakritériumok teljesítése után lehet elgondolkodni azon, hogy bevezetjük-e az eurót. Politikai értelemben ugyanakkor szerinte érdemes lenne bevezetni, hiszen a magyar társadalom többsége, a lakosság 72 százaléka támogatja.

A monetáris politika elvesztése

Pleschinger Gyula, a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának tagja egyetértett a miniszter felvetéseivel. Hozzátette ugyanakkor, hogy a 2008-as válság megrázta a kunába vetett bizalmat, amelyet akkor gyakorlatilag hozzákötöttek az euróhoz. – A horvát monetáris politika azt célozta, hogy a kuna árfolyama együtt mozogjon az euróéval.

Kialakult előzőleg tehát egy spontán folyamat, amelyre nekünk monetáris politikai szempontból nagyon oda kéne jelenleg figyelnünk, s el kell kerülnünk, hogy ez az euroizációs folyamat Magyarországon is felgyorsuljon

– állapította meg. Mint mondta, ez a folyamat egy bizonyos szintre már eljutott Magyarországon is, hiszen az irodabérleteket már euróban számolják, s a multik is euróban számolnak el egymás között, de ha ez felgyorsulna, az nagyon korlátozná Magyarország monetáris eszközrendszerét. A szakember szerint nagyon erős alapokról, erős fiskális mozgástérrel érdemes belépni az eurózónába, ugyanis a belépés azt jelenti, hogy a monetáris politika eszközrendszerét elveszíti, átadja az Európai Központi Banknak, amely jelenleg nem áll azon a szinten, hogy egyes országokra nézve célzottan tudjon intézkedni.

Borítókép: Varga Mihály a Tranziton (Fotó: Teknős Miklós)