Beszélni kezdett Karácsony pénzembere, de mit mutatnak a tények?

Karácsony Gergely pénzembere, Perjés Gábor önkormányzati képviselő több részletet is elárult a Magyar Nemzet kérdései nyomán arról, szerinte hogyan gyűlt össze a főpolgármester előválasztási kampányára félmilliárd forint, zömében valutában. Hét pontban vizsgáltuk meg, hogy Perjés állításai egybeesnek-e az eddig nyilvánosságra került tényekkel, hatósági és más információkkal. Íme, az eredmény!

Egy évvel ezelőtt valószínűleg még azok sem igen tudták, ki Perjés Gábor, akik a főváros II. kerületében 2019-ben rá szavaztak. Ma azonban már nemigen kell a nyilvánosságnak bemutatni Perjést, ő ugyanis a nyár legnagyobb hazai politikai botrányának egyik kulcsszereplője.

Előzmények

A korábban Bajnai Gordon köreihez is tartozó Perjés Gábor a Karácsony Gergely nevével fémjelzett 99 Mozgalom ügyvezetőjeként több mint félmilliárd forintot fizetett be 2021 augusztusa és 2022 szeptembere között – nagyobb részben valutában – a szervezet OTP-nél vezetett számlájára. Karácsonyék magyarázata szerint az irdatlan summa mikroadományokból gyűlt össze, vagyis a félmilliárdot sok-sok magánszemély adta össze apránként, anonim módon, a bankókat adománygyűjtő ládába dobva. A banki befizetések ugyanakkor gyanút ébresztettek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozást is indított: a hatóság előbb költségvetési csalás, utóbb pénzmosás miatt kezdett vizsgálódni. A sajtóban megjelent információk láttán az OTP belső vizsgálatot rendelt el, ennek eredményeként súlyos megállapításokra jutott, melyek alapján feljelentést tett magánokirat-hamisításra gyanakodva.

A botrány kirobbanásakor Perjés Gábor későbbre ígérte az események bemutatását, most pedig az aktuális önkormányzati ülés napján a Magyar Nemzet munkatársai szóra is bírták. De vajon Perjés válaszai egybeesnek-e az eddig ismertté vált tényekkel? Utánajártunk.

1. Jegyzőkönyv

Perjés Gábor a pénz eredetét firtató kérdéseinkre közölte: az adományokhoz úgy jutott hozzá, hogy jegyzőkönyv kíséretében kapta azokat, amelyek tartalmazták az elszámolás adatait is. Nem kívánta ugyanakkor megnevezni azokat a személyeket, akik az adománygyűjtő ládákat kezelték és azok tartalmát átadták neki.

A jegyzőkönyvekről az OTP világosan, egyértelműen fogalmazott a feljelentésében. „Felmerül a gyanú, hogy a 99 Mozgalom Egyesület által bankunk részére – forrásigazolás céljából – megküldött jegyzőkönyvek tartalma nem felel meg a valóságnak, ezáltal megtévesztették a bankot oly módon, hogy a befizetett összegek tényleges, valódi forrását nem jelölték meg, azt nem hozták a pénzintézet tudomására, ezáltal a bank nem tudott hitelt érdemlően meggyőződni a befizetett összegek valódi forrásáról.”

2. Külföldi vagy belföldi a pénz?

Közlése szerint Perjés nem tudja, hogy az adománygyűjtő ládákat külföldről hozták-e haza vagy itthon gyűjtöttek bele. Más válaszában utalt ugyanakkor arra, hogy Budapesten és vidéken végeztek gyűjtést, ekkor külföldi kalapozást nem említett. Az OTP ebben a kérdésben is világosan fogalmazott: a jegyzőkönyvek szerint „az adománygyűjtés alapvetően külföldön élő magyar személyektől történik egy kb. 30×30×30 cm nagyságú adománygyűjtő ládába”.

3. Mekkora a láda?

A láda mérete is fontos kérdés. A Magyar Nemzet kérdéseire Perjés azt mondta: ha a hatóság kéri, be tud mutatni adománygyűjtő ládát, de munkatársainknak nem mutatta meg a dobozt. Mint mondta, nem hordja magával a nagy ládát.

Az OTP feljelentésében szereplő, „kb. 30×30×30 cm” méret messze nem nagy, erre a következtetésre jutott a bank is. Mint kiderült, a dobozba a Perjés-féle jegyzőkönyvek állítása szerint két-három ezer bankjegyet, egy esetben pedig 3811 (!) bankót préseltek be. A feljelentés szerint viszont „a ládába a tetején található résen keresztül bankjegycsomagok nem helyezhetők el, ugyanakkor megállapítást nyert, hogy a behozott bankjegyek többsége – elsősorban az euróbankjegyek – újak voltak, gyűrődésmentesek, több esetben egymás utáni sorszámúak és összetapadtak (mintha a nyomdából kikerülve nem használták volna azokat)”. A bank álláspontja szerint a csomag típusú elhelyezés fizikailag kizárja a szóban forgó ládákba történő pénzek belehelyezését.

4. Címletek

Faggattuk Perjést a címletekről is. Megerősítette, hogy euró és angol font is volt a ládákban, és arra is utalt, hogy idehaza törvényesen lehet tartani külföldi pénzt, és sokan tartanak is.

Ez bizonyára így van, csakhogy – maradva szintén a bank feljelentésénél – a jegyzőkönyvek többségén a forinton kívül csak ötven- és százeurós bankjegyek szerepeltek, ráadásul két jegyzőkönyvön megegyező darabszámú százeurós bankjegyet tüntettek fel. Angol font egy jegyzőkönyvben szerepelt, de abból is kizárólag ötvenes címletet regisztráltak. A jegybank mai árfolyamai szerint ötven euró húszezer forintot ér, száz nyilván negyvenezret, miközben ötven font 23 ezer forintnak felel meg. A kis összegű magyar adományozók tehát legkevesebb húszezer forintban gondolkodtak, nem ötszázban, kétezerben vagy ötezerben, esetleg öt vagy tíz euróban. Papírpénzt igen, érmét viszont a jelek szerint senki nem hord magával a baloldal támogatói közül.

5. Az OTP a ludas?

A képviselő állítása szerint a pénzek OTP-be való befizetésekor a bank nem látott semmi gyanúsat, ugyanis 19 ilyen befizetés volt, ha pedig bármilyen szabálytalanság lett volna, akkor már az első alkalomnál szóltak volna neki. Megjegyezte, hogy a befizetett összegeket átváltották forintra, amin szerinte a bank biztosan keresett.

Az OTP feljelentést tett, ugyanis – mint már idéztük – „felmerül a gyanút, hogy a jegyzőkönyvek tartalma nem felel meg a valóságnak, ezáltal megtévesztették a bankot”. Vagyis valami mégis szemet szúrt a pénzintézetnél.

6. Mikor gyűjtöttek?

Maradjunk a forintra váltásnál. Perjés ennek kapcsán kifejtette, hogy a forintszámláról ügyvezetőként a bejövő számlákat egyenlítette ki. Itt jön a képbe az, akiről eddig kevés szó esett, de akiért mindez végbement: Karácsony Gergely. A főpolgármester 2021 októberében bejelentette, hogy visszalép a baloldali előválasztástól, Perjés pedig még majdnem egy évig hordta a pénzt a bankba. Felmerül a nyilvánvalóan költői kérdés: volt olyan, aki azután is adakozott Karácsony kampányára, hogy Karácsony már hónapokkal korábban visszalépett? Ráadásul nem is keveset: az egyesület számlájára több mint 450 millió forint érkezett azután, hogy a főpolgármester feladta. S milyen költés az, amit csak a kampány után fél, egy évvel kell kifizetni?

7. Bajnai Gordon? Igen!

Maradjunk az előző gondolatsornál, vagyis annál, hogy mire ment el a félmilliárd forint! Perjés most megjegyezte: a kampány során rengeteg kiadás volt: szórólapok, plakátok, népszerűsítő termékek, ezek ellenértékét fizették ki átutalással.

Az OTP feljelentése szerint a befizetések rendre megegyeztek a közvetlenül a befizetést követően az egyesület egyik kiemelt partnerének címzett átutalások összegével. S ki lehetett ez a partner? Minden bizonnyal a Bajnai Gordon korábbi baloldali miniszterelnökhöz köthető DatAdat-csoport. Itt annyi kitérőt kell tennünk, hogy felidézzük: a nemzetbiztonsági szolgálatok a 2022-es országgyűlési választások után nemcsak azt tárták fel, hogy óriási pénzek áramlottak külföldről a Márki-Zay Péter nevével fémjelzett Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz, de ekkor derült fény a 99 Mozgalom pénzmozgásaira is. A Bajnai-féle DatAdat Professional Kft. számlaforgalmi adatainak vizsgálata alapján nyilvánosságra került az is, hogy a 99 Mozgalom Egyesület összesen több mint 616,5 millió forint értékben rendelt meg szolgáltatást a cégtől. A szóban forgó megrendelések kilencven százaléka Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölti visszalépését követően realizálódott.

Nyomozás

Perjés állításai több ponton is eltérnek az eddig nyilvánosságra került információktól. Hogy ebből mi következik, azt a most folyó nyomozások dolga kideríteni. A képviselő mindenesetre azt mondta, a hatóság még nem kereste meg.

Borítókép: Perjés Gábor (Fotó: Fazekas Máté)