Ugyan a kisrepülőgép balesetek Magyarországon nem gyakoriak, az idei évben kiemelkedően sok történt. Legutóbb a börgöndi repülőnapon történt tragédia, ennek apropóján a Világgazdaság összegyűjtötte az idei év hazai vonatkozású repülőszerencsétlenségeit.
A horvátországi helikopterbaleset
Júniusban a Magyar Honvédség egyik helikoptere zuhant le a horvátországi Cikola-kanyonban, az Airbus H145-ös helikopter háromfős személyzete pedig nem élte túl a balesetet. A balesetet egy kifeszített drótkötél (zipline) okozhatta, amelyet vélhetően a pilóta nem vett észre, és ez okozta a katasztrófát.
Nem sokkal később a horvát védelmi miniszter részvétét fejezte ki, és megerősítette, hogy a magyar helikopter hadgyakorlaton vett részt. Sajtótájékoztatóján részt vett a vezérkari főnök és a horvát légierő főparancsnoka is, és elhangzott:
a baleset akkor történt, amikor a helikopter a repülőtérre tartott visszafelé.
A gyakorlatra készített térképeken feltüntették az antennákat, a szélkerekeket és a repüléshez releváns tereptárgyakat. „Egy kanyonban fekszik, felette egy távvezetékkel, és ezt megjelölték” – a tábornok válaszából nem derült ki azonban, hogy a térképen a zipline-t, a távvezetéket, esetleg mindkettőt berajzolták volna.
Kisrepülőgép zuhant le Svédország partjainál
Belezuhant a Balti-tengerbe egy magyar lajstromjelű, Lengyelországból Svédországba tartó kisrepülő júniusban. A baleset két áldozata a Wizz Air légitársaság pilótái, a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület vezetői és a magyar gyökerű légitársaság alkalmazottai voltak.
A repülőgép a svéd fővárostól északnyugatra fekvő Dala-Järnába tartott, de ismeretlen okból megváltoztatta útirányát a Stockholmtól száz kilométerre délnyugatra lévő Skavsta nemzetközi repülőtér felé.
Helikopter csapódott a Balatonba
Az ősz sem kezdődött baleset nélkül: lezuhant egy rendőrségi helikopter a Balatonnál szeptember hetedikén, viszont áldozatok itt szerencsére nem voltak, a pilóta és utasa időben ki tudott ugrani a gépből.
A gépet azóta már kiemelték a tóból, az akcióban a katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a szervezet búvárszolgálata is részt vett, ők rögzítették a köteleket a légi járműre, amelyet egy uszályra emelt az erőgép. A búvárok ezután a rotor egy letört darabjának felszínre hozásában is segítettek.
Mi okozta a Börgöndön lezuhanó kisrepülőgép tragédiáját?
A fehérvári repülőnapon tartott bemutatórepülés közben zuhant le szeptember tizedikén délután egy HA-RDM lajstromjelet viselő T–28-as Trojan kisrepülő. A balesetben két ember, apa és fia, a felszállást végrehajtó Rózsavölgyi Vilmos és Rózsavölgyi Árpád a helyszínen meghalt, hárman – egy kislány, egy nő és egy férfi – pedig súlyos égési sérüléseket szenvedtek.
A tragédiának több ezer szemtanúja volt, ráadásul többen videóra is vették a tragédiát. A felvételen látszik a becsapódás pillanata és az is, ahogy többen sikoltozva menekülnek a lángoló roncsok mellől. Mint arról már lapunk is beszámolt, még sok időbe telik, amíg a baleset okát kiderítik a szakértők.
Magyarországon történtek már korábban tragikus kimenetelű repülőutak. A már több mint tíz éve megszűnt Magyar Légiközlekedési Vállalathoz (Malév) két nagyobb tragédia köthető, ugyanakkor a rendszerváltás előtt számos balesetet szenvedett a honvédség légiflottája is.
Mikor történtek kisrepülőgép balesetek Magyarországon?
A néhai magyar légitársaság első és egyben egyik legnagyobb légi katasztrófája 1961-ben történt Budapesten.
A Wikipédia szerint a HA-TSA lajstromjelű, Douglas DC–3, C-47 típusú Malév repülőgép Zuglóban szenvedett balesetet, amikor a Lumumba (ma Róna) utca 224-es számú lakóházára zuhant. A balesetben a négyfőnyi személyzet, a 23 utas (közöttük hat gyermek), és a földön tartózkodó három gyermek, tehát összesen harminc ember lelte halálát.
Tengerbe zuhant a Malév 240-es járata
Tizennégy évvel később, 1975. szeptember 30-án a Malév Budapest és Bejrút között közlekedő 240-es menetrend szerinti járata alig tíz kilométerre a bejrúti repülőtértől, leszállás közben, hatvan emberrel a fedélzetén felrobbant. A katasztrófában mindenki meghalt, a Tupoljev Tu–154-es típusú utasszállító roncsait pedig elnyelte a Földközi-tenger.
Ezt a balesetet egy megdöbbentően felületes, hanyag vizsgálat követte, amely miatt a tragédia okai még ma sem teljesen ismertek – összegzett az Origó, rámutatva: a légi katasztrófa hátterében valószínűleg a Kádár-rendszer nemzetközi jogot sértő, illegális hadianyag-szállítása és a Palesztin Felszabadítási Szervezet vezérkarának a 240-es járatra történt helyfoglalása állhatott.
Ami nem csak a magyaroknak fájt
A nyolcvanas évek szocialista Magyarországában számos halálos kimenetelű repülőgép-baleset történt, de egy még talán a Szovjetuniót is érzékenyen érinthette: 1987 októberében egy Mi–8 PSz típusú helikopter zuhant le, mindössze egy ember élte túl.
A balesetben a szovjet hadsereg több vezetője odaveszett:
meghalt a Szovjetunió fegyveres erői vezérkari főcsoportfőnök-helyettese, a szovjet Déli Hadseregcsoport vezérkari főnöke, a szovjet fegyveres erők vezérkarának felelős beosztású munkatársa, a szovjet fegyveres erők híradófőnökének helyettese, a szovjet fegyveres erők vezérkarának felelős beosztású munkatársa. A gép pilótája és a fedélzeti technikus szintén elhunyt.
A rendszerváltás utáni tragédiák
Az egész országot megrázta 1995-ben, mikor egy Mig–23-as vadászgép összeütközött egy Szu–22 vadászbombázóval. Az előbbi gép két pilótája, a 27 éves Katovics Balázs százados és a 28 éves Mizsei Mihály százados életét vesztette. Egyiküknek néhány nap múlva lett volna az esküvője.
A MiG–23-as pilótái, miután összeütköztek a másik repülővel, még megpróbálták gépükkel eljutni a pápai repülőtérre, de néhány kilométerrel a kifutópálya előtt lezuhantak.
A honvédség még 1993 őszén kapott 28 MiG–29-es vadászgépet az orosz államadósság fejében. 1998 nyarán már lezuhant egy ilyen vadászgép a kecskeméti repülőtéren, akkor a pilóta meghalt. 2005-ben majdnem megismétlődött a tragédia: műszaki hiba történt egy MiG–29-essel Kecskeméten, a pilóta katapultált.
A gépnek egymás után mindkét hajtóműve kigyulladt. A pilóta a gépet lakatlan terület fölé vezette, majd katapultált.
A repülőflotta frissítésével a pilótáknak a svédektől lízingelt Jas–39 Gripennel is meggyűlt a baja, azonban a legelső esetnél a pilóta hibázott. A Magyar Honvédség vadászgépe 2015. május 15-én a Prágától nem messze tartott gyakorlaton túlfutott a kifutópályán, és súlyos károkat szenvedve egy szántóföldön állt meg. A pilóták katapultáltak. A leszállási manővernél a gép parancsnoka egyszerre nyomta a féket és a gázt, ezért nem sikerült idejében megállnia.
Egy hónapot sem kellett várni, és jött a következő eset, azonban itt már nem a pilóta a hibázott: június 10-én a Magyar Honvédség pilótájának többszöri próbálkozásra sem sikerült behúznia a gép orrfutóját, amely így „félállásban” maradt.
A pilóta és a földi személyzet svéd szakemberek bevonásával minden körülményt és tapasztalatot mérlegelt, és még a levegőben megpróbálták megoldani a műszaki hibát. Mivel ez több mint egy órán át sem sikerült, a pilóta úgy döntött, hogy az üzemanyag kifogyásáig a levegőben tartja a gépet, majd úgynevezett hasraszállást hajtott végre a kecskeméti kifutópályán. A Honvédelmi Minisztérium szerint a pilóta „példás helytállással megmentette” a magyar légierő vadászrepülőgépét, amikor kényszerleszállást hajtott végre, majd katapultált.
