Kisrepülőgép balesetek Magyarországon: ezek voltak a legnagyobb repülőszerencsétlenségek

Idén több repülőszerencsétlenség is történt hazánkban, ugyanakkor sajnos régebben sem voltak ritkák a légi katasztrófák. Kisrepülőgép balesetek Magyarországon számos alkalommal fordultak elő, van olyan, amelynek részleteit még ma is homály fedi.

Szolnok, 2018. december 30. Mi-8T szállító helikopter a RepTár Szolnoki Repülõmúzeum szabadtéri kiállítási területén. A helikoptert elsõsorban szállításra fejlesztették ki, de fel is lehet fegyverezni. A múzeum 60000 m2-en mutatja be az utóbbi évtizedek katonai repülõgépeit. MTVA/Bizományosi: Lehotka László *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: MTI/Lehotka László

Ugyan a kisrepülőgép balesetek Magyarországon nem gyakoriak, az idei évben kiemelkedően sok történt. Legutóbb a börgöndi repülőnapon történt tragédia, ennek apropóján a Világgazdaság összegyűjtötte az idei év hazai vonatkozású repülőszerencsétlenségeit.

A kisrepülőgép balesetek Magyarországon a látogatóknak is tragikus kimenetelűek lehetnek (Fotó: Fehérvári Tűzoltó Egyesület)

A horvátországi helikopterbaleset

Júniusban a Magyar Honvédség egyik helikoptere zuhant le a horvátországi Cikola-kanyonban, az Airbus H145-ös helikopter háromfős személyzete pedig nem élte túl a balesetet.  A balesetet egy kifeszített drótkötél (zipline) okozhatta, amelyet vélhetően a pilóta nem vett észre, és ez okozta a katasztrófát.

Nem sokkal később a horvát védelmi miniszter részvétét fejezte ki, és megerősítette, hogy a magyar helikopter hadgyakorlaton vett részt. Sajtótájékoztatóján részt vett a vezérkari főnök és a horvát légierő főparancsnoka is, és elhangzott: 

a baleset akkor történt, amikor a helikopter a repülőtérre tartott visszafelé.

A gyakorlatra készített térképeken feltüntették az antennákat, a szélkerekeket és a repüléshez releváns tereptárgyakat. „Egy kanyonban fekszik, felette egy távvezetékkel, és ezt megjelölték” – a tábornok válaszából nem derült ki azonban, hogy a térképen a zipline-t, a távvezetéket, esetleg mindkettőt berajzolták volna.

Kisrepülőgép zuhant le Svédország partjainál

Belezuhant a Balti-tengerbe egy magyar lajstromjelű, Lengyelországból Svédországba tartó kisrepülő júniusban. A baleset két áldozata a Wizz Air légitársaság pilótái, a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület vezetői és a magyar gyökerű légitársaság alkalmazottai voltak. 

A repülőgép a svéd fővárostól északnyugatra fekvő Dala-Järnába tartott, de ismeretlen okból megváltoztatta útirányát a Stockholmtól száz kilométerre délnyugatra lévő Skavsta nemzetközi repülőtér felé.

Helikopter csapódott a Balatonba

Az ősz sem kezdődött baleset nélkül: lezuhant egy rendőrségi helikopter a Balatonnál szeptember hetedikén, viszont áldozatok itt szerencsére nem voltak, a pilóta és utasa időben ki tudott ugrani a gépből. 

A gépet azóta már kiemelték a tóból, az akcióban a katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a szervezet búvárszolgálata is részt vett, ők rögzítették a köteleket a légi járműre, amelyet egy uszályra emelt az erőgép. A búvárok ezután a rotor egy letört darabjának felszínre hozásában is segítettek.

Mi okozta a Börgöndön lezuhanó kisrepülőgép tragédiáját?

A fehérvári repülőnapon tartott bemutatórepülés közben zuhant le szeptember tizedikén délután egy HA-RDM lajstromjelet viselő T–28-as Trojan kisrepülő. A balesetben két ember, apa és fia, a felszállást végrehajtó Rózsavölgyi Vilmos és Rózsavölgyi Árpád a helyszínen meghalt, hárman – egy kislány, egy nő és egy férfi – pedig súlyos égési sérüléseket szenvedtek. 

A tragédiának több ezer szemtanúja volt, ráadásul többen videóra is vették a tragédiát. A felvételen látszik a becsapódás pillanata és az is, ahogy többen sikoltozva menekülnek a lángoló roncsok mellől. Mint arról már lapunk is beszámolt, még sok időbe telik, amíg a baleset okát kiderítik a szakértők.

Magyarországon történtek már korábban tragikus kimenetelű repülőutak. A már több mint tíz éve megszűnt Magyar Légiközlekedési Vállalathoz (Malév) két nagyobb tragédia köthető, ugyanakkor a rendszerváltás előtt számos balesetet szenvedett a honvédség légiflottája is. 

Mikor történtek kisrepülőgép balesetek Magyarországon?

A néhai magyar légitársaság első és egyben egyik legnagyobb légi katasztrófája 1961-ben történt Budapesten. 

A zuglói repülőgép-szerencsétlenség. Fotó: Katasztrófavédelem Központi Múzeuma

A Wikipédia szerint a HA-TSA lajstromjelű, Douglas DC–3, C-47 típusú Malév repülőgép Zuglóban szenvedett balesetet, amikor a Lumumba (ma Róna) utca 224-es számú lakóházára zuhant. A balesetben a négyfőnyi személyzet, a 23 utas (közöttük hat gyermek), és a földön tartózkodó három gyermek, tehát összesen harminc ember lelte halálát.

Tengerbe zuhant a Malév 240-es járata

Tizennégy évvel később, 1975. szeptember 30-án a Malév Budapest és Bejrút között közlekedő 240-es menetrend szerinti járata alig tíz kilométerre a bejrúti repülőtértől, leszállás közben, hatvan emberrel a fedélzetén felrobbant. A katasztrófában mindenki meghalt, a Tupoljev Tu–154-es típusú utasszállító roncsait pedig elnyelte a Földközi-tenger. 

A lezuhant Malév-gép Fotó: Wikimedia Commons/Yevgeny Lebedev

Ezt a balesetet egy megdöbbentően felületes, hanyag vizsgálat követte, amely miatt a tragédia okai még ma sem teljesen ismertek – összegzett az Origó, rámutatva: a légi katasztrófa hátterében valószínűleg a Kádár-rendszer nemzetközi jogot sértő, illegális hadianyag-szállítása és a Palesztin Felszabadítási Szervezet vezérkarának a 240-es járatra történt helyfoglalása állhatott.

Ami nem csak a magyaroknak fájt

A nyolcvanas évek szocialista Magyarországában számos halálos kimenetelű repülőgép-baleset történt, de egy még talán a Szovjetuniót is érzékenyen érinthette: 1987 októberében egy Mi–8 PSz típusú helikopter zuhant le, mindössze egy ember élte túl. 

A balesetben a szovjet hadsereg több vezetője odaveszett:

meghalt a Szovjetunió fegyveres erői vezérkari főcsoportfőnök-helyettese, a szovjet Déli Hadseregcsoport vezérkari főnöke, a szovjet fegyveres erők vezérkarának felelős beosztású munkatársa, a szovjet fegyveres erők híradófőnökének helyettese, a szovjet fegyveres erők vezérkarának felelős beosztású munkatársa. A gép pilótája és a fedélzeti technikus szintén elhunyt. 

A rendszerváltás utáni tragédiák

Az egész országot megrázta 1995-ben, mikor egy Mig–23-as vadászgép összeütközött egy Szu–22 vadászbombázóval. Az előbbi gép két pilótája, a 27 éves Katovics Balázs százados és a 28 éves Mizsei Mihály százados életét vesztette. Egyiküknek néhány nap múlva lett volna az esküvője. 

A MiG–23-as pilótái, miután összeütköztek a másik repülővel, még megpróbálták gépükkel eljutni a pápai repülőtérre, de néhány kilométerrel a kifutópálya előtt lezuhantak.

A honvédség még 1993 őszén kapott 28 MiG–29-es vadászgépet az orosz államadósság fejében. 1998 nyarán már lezuhant egy ilyen vadászgép a kecskeméti repülőtéren, akkor a pilóta meghalt. 2005-ben majdnem megismétlődött a tragédia: műszaki hiba történt egy MiG–29-essel Kecskeméten, a pilóta katapultált. 

A gépnek egymás után mindkét hajtóműve kigyulladt. A pilóta a gépet lakatlan terület fölé vezette, majd katapultált. 

A repülőflotta frissítésével a pilótáknak a svédektől lízingelt Jas–39 Gripennel is meggyűlt a baja, azonban a legelső esetnél a pilóta hibázott. A Magyar Honvédség vadászgépe 2015. május 15-én a Prágától nem messze tartott gyakorlaton túlfutott a kifutópályán, és súlyos károkat szenvedve egy szántóföldön állt meg. A pilóták katapultáltak. A leszállási manővernél a gép parancsnoka egyszerre nyomta a féket és a gázt, ezért nem sikerült idejében megállnia.

Fotó: MTI/EPA

Egy hónapot sem kellett várni, és jött a következő eset, azonban itt már nem a pilóta a hibázott: június 10-én a Magyar Honvédség pilótájának többszöri próbálkozásra sem sikerült behúznia a gép orrfutóját, amely így „félállásban” maradt. 

Fotó: MTI/Ujvári Sándor

A pilóta és a földi személyzet svéd szakemberek bevonásával minden körülményt és tapasztalatot mérlegelt, és még a levegőben megpróbálták megoldani a műszaki hibát. Mivel ez több mint egy órán át sem sikerült, a pilóta úgy döntött, hogy az üzemanyag kifogyásáig a levegőben tartja a gépet, majd úgynevezett hasraszállást hajtott végre a kecskeméti kifutópályán. A Honvédelmi Minisztérium szerint a pilóta „példás helytállással megmentette” a magyar légierő vadászrepülőgépét, amikor kényszerleszállást hajtott végre, majd katapultált.

Borítókép: Illusztráció. Fotó: MTI/Lehotka László