Mint korábban beszámoltunk róla: egy Svédországban élő olvasó osztotta meg a Mandinerrel egy nyolcadikos tanuló élményét a közoktatásban 2019 óta használt videó-összeállításról, amelyet svéd pedagógusok ismeretanyagként közvetítenek társadalomtudományi órán a jövő nemzedéke felé Magyarországról.
Az „EU és a demokrácia” téma feldolgozására szolgáló, 10 perc 40 másodperces film Gulyás Mártonnal indul, aki kijelenti: Magyarországon a demokrácia 2010 óta lassanként megszűnt. Ezután a narrátor elmondja, hogy a kormány korlátozza a sajtó- és a szólásszabadságot, sőt rendeletben szünteti meg a genderszakokat – amit kommentálva egy korábbi svéd EP-képviselő rámutat, hogy betelt a pohár, Orbán Viktor átlépett minden határt.
Kicsoda valójában Gulyás Márton?
Az Origó ennek kapcsán írt egy összeállítást Gulyás Mártonról. Mint írják, Gulyás egy középosztálybeli család harmadik gyermeke, édesapja Gulyás Gyula dokumentumfilm-rendező. Gulyás Mártont felvették a Színház- és Filmművészeti Egyetemre, de azt nem végezte el, összesen négy hónapot járt az intézménybe.
Nem felelt meg a követelményeknek. Azaz elzavarták. Magyarázkodásában mindezt azzal indokolta, hogy túl radikális gondolkodása miatt volt rossz viszonya a tanárokkal.
Művészként neki csak a kudarc jutott, azonban az állami pénzeket nem vetette meg. Már 2008-ban 120 millió forintot kapott a Krétakörrel együtt a Gyurcsány-kormánytól – akkor természetesen nem gondolta még vállalhatatlannak a kormányzati támogatást. Gulyás aktív politizálása 2012-ben vette kezdetét. Akkor a Hallgatói Hálózat nevű szélsőbaloldali álcivil szervezet tüntetésén szólalt föl. Majd 2013 májusában Markó Iván Az ember tragédiája című táncszínházi adaptációjának bemutatóján bekiabálásokkal zavarta meg a tapsot a Pesti Magyar színházban – tiltakozva az állami támogatások ellen.
Gulyás Mártont elítélték?
2015 augusztusában azzal hívta föl magára a figyelmet, hogy a velencei biennálén a magyar pavilon kiállítását megzavarta. Gulyásék a magyar kormány kerítésépítése ellen is agresszívan tiltakoztak, az olasz rendőrségnek kellett közbeavatkoznia. 2017-ben Gulyás Márton festékkel öntötte le a Sándor-palotát, amiért 300 óra közmunkára ítélték.
Gulyás előzetesbe is került, majd gyorsított eljárásban hozták meg az ellene szóló ítéletet.
Figyelemre méltó az is, hogy rendre a választások előtt futottak fel Gulyás projektjeinek bevételei: a 2018-as parlamenti voksolások idején az eredetileg romaintegrációs tevékenységgel foglalkozó Közös Ország Alapítvány bevétele évi pár millió forintról több tíz millióra ugrott fel.
A növekményt azonban nem a felfokozott választói hangulat, és az ebből fakadó közadakozás eredményezte, hanem a nemzetközi donorok megjelenése. A Közös Ország Alapítvány 2015-ben 29 ezer, egy évre rá 4,970 millió, majd a voksolásokat megelőző évben, 2017-ben már 38,354 millió forint bevétellel gazdálkodhatott. Ekkor tízmillió forint érkezett az Institute for Democracy nevű amerikai szervezettől, 14 millió futott be a számlájukra a Soros-alapítvány által dotált Polgár Alapítvány az Esélyekért szervezettől, és 12 millió érkezett állampolgárok adományaiból. Az országgyűlési választások évében harmincnyolcról 91,906 millió forintra ugrott a Közös Ország Alapítvány összbevétele, amely javarészt a már említett Institute for Democracy, a Soros által pénzelt Alternatív Közösségek Egyesülete, a Polgár Alapítvány az Esélyekért és más cégek donációiból adódott össze.
Külföldi donorok
A 2015-ben Slejm néven indított, majd 2018 őszétől már Partizánként működő Gulyás vezette YouTube-csatorna, illetve a mögötte álló alapítvány hasonló utat járt be, mint az aktivista korábbi projektjei. A 2020-as évben a Partizán Rendszerkritikus Tartalomelőállításért Alapítványnak a pénzügyi beszámolója szerint mindössze 5,4 millió forint bevétele volt. Aztán a választások előtti évben már 272,706 millió forint összbevételt tüntetett fel, majdnem nyolcvanmilliós adózott eredménnyel.
A jelentős növekedést ismét a külföldi donoroknak köszönhették, 2021 decemberében ők maguk számoltak be arról, hogy 15 ezer dollárt nyertek a German Marshall Fund, és kétszázezer dollárt a The Foundation for Democracy and Pluralism meghívásos pályázatán (ez mai árfolyamon körülbelül 67 millió forint).
A Partizán a saját Facebook-oldalán közölte azt is, hogy az amerikai törvényhozás által támogatott National Endowment for Democracy (NED) 98 ezer dollár (34 millió forint) támogatást nyújtott a csatorna 2022-es választási roadshow-jára. Ezenfelül Gulyás Márton korábban sem tagadta, hogy amerikai pénzből finanszírozzák őket, sőt a Partizán vezetője nemrég ért haza egy tengerentúli ösztöndíjprogramról, amelyet szintén az amerikai kormány finanszírozott.
Megugró bevételek
Az alapítvány éves beszámolójából kiderül, hogy a Partizán tavaly megduplázta a bevételeit, 515,7 millió forintra tett szert. Ezen belül a pályázati bevételek nőttek a legnagyobb mértékben, hiszen 2021-ben 71 millió, míg 2022-ben már 248 millió forint bevételük volt ezen a címen, ez közel 3,5-szeres növekedés.
Ennek ellenére a Partizán nettó árbevétele csak kis mértékben, 11,4 millióról 12,7 millió forintra emelkedett, az adózás előtti eredmény pedig 79,5 millióról 38,8 millió forintra csökkent.
Továbbá szembetűnő, hogy a személyi jellegű ráfordítások több mint az ötszörösére, 27 millió forintról 120,8 millió forintra mentek fel. Ez is mutatja, hogy a Partizán stábja mekkorát tudott bővülni egyetlen év alatt. A sajtóban megjelent számítások szerint összesen nyolcvan munkatárs dolgozhatott eddig a csatornánál. A beszámolóban feltűnő még, hogy közel 410 millió forint értékű támogatás érkezett nem magánszemélyektől, azonban nem részletezik, hogy egy-egy szervezet mennyivel támogatta a Partizán tevékenységét.
Borítókép: Gulyás Márton (Fotó: Képernyőfotó)
