Az EP-választás elsöpörheti a baloldal gyengébbik felét

Amennyiben egyes baloldali pártok az EP-választáson nem szereznek mandátumot, és nem lesznek képesek új irányt kijelölni, személyi változtatásokat végrehajtani, 2026-ig megszűnhetnek, a külföldi finanszírozói donációk ellenére is – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója. Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet elemzője elmondta: az ellenzéki szavazók kevesebb pártot és sokkal nagyobb politikai stabilitást szeretnének látni a baloldalon.

A jövőre esedékes EP-választás vízválasztó lehet az ellenzéki térfélen, de egészen biztosan hivatkozási ponttá fog merevedni a későbbi, összefogás szükségességéről szóló vitákban – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Tóth Erik, akit a Medián legfrissebb közvélemény-kutatásával kapcsolatban kérdeztünk. 

Amilyen ütemben növekszik a baloldali szervezetek száma, úgy csökken a kormányzóképességbe vetett bizalom. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Az említett kutatás szerint parlamenti küszöb alatt van az LMP, az MSZP és a Párbeszéd, Jakab Péter pártja ötszázalékos, a Vona Gábor vezette Második Reformkor pedig kétszázalékos támogatottságot mutat. Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója kifejtette: miután egy tisztán arányos, listás választási rendszerben bonyolítjuk le az európai parlamenti mandátumok sorsáról döntő szavazást, így az fog igazán számítani, hogy ki hogyan tudja mobilizálni a saját szavazóbázisát.  

A baloldali pártok támogatói máshol találhatnak helyet

– A választási részvétel ugyanis alacsonyabb lesz, mint egy országgyűlési szavazáson szokott lenni. Emiatt az egyébként is mérsékelt nagyságú szavazótáborral rendelkező pártok az összefogásban, a közös listaállításban érdekeltek. Az MSZP, az LMP és a Párbeszéd mind olyan pártok, amelyek évek óta nem tudnak érdemi növekedést elérni, sőt esetükben az a jellemzőbb, hogy választásról választásra elfogy az őket támogató szimpatizánsok egy része − állapította meg. Az elemző szerint számukra ez nemcsak azért jelent fenyegetettséget, mert kiszorulnak a politikából, hanem azért is, mert a korábbi támogatóik máshol találnak maguknak helyet: 

vagy politikai apátiába süllyednek és a bizonytalanok táborát növelik, vagy átpártolnak más erőkhöz. 

Mint mondta, utóbbi a DK és Gyurcsány Ferenc malmára hajtja a vizet. – Amennyiben az EP-választáson nem szereznek mandátumot és nem lesznek képesek új irányt kijelölni, személyi változtatásokat végrehajtani, akkor 2026-ig megszűnhetnek, a külföldi finanszírozói donációk ellenére is – mondta.

Az elemző szerint „egy újabb pártalapítási láz úgy hiányzott még az ellenzéknek, mint üveges tótnak a hanyatt esés”. 

Hozzátette: pártokból túlkínálat, professzionális és karizmatikus politikusokból viszont évek óta hiány van a kormánykritikus oldalon. Mint mondta, az EP-választás reménysugár a volt jobbikos politikusok számára: ebben a zavaros, átláthatatlan és meggyengült ellenzéki térben még akár ők is elérhetnek egy relatív jó eredményt, ami egy-egy mandátum megszerzését jelentené. – Valószínűbb ugyanakkor az, hogy a választás közeledtével a szavazók „hazatalálnak”, csökkentve így annak az esélyét, hogy új párt szerezzen EP-mandátumot. Jelenleg csalóka ugyanis a helyzet: a Magyar Kétfarkú Kutya Párt látszólagos népszerűségére volt már korábban példa, de ez csak átmeneti, illuzórikus volt. A Jakab-féle párt és a Vona Gábor által alapított erő esetében ugyanez igaz. Nem véletlen, hogy más közvélemény-kutatóknál mérhetetlen pártokként szerepelnek – tájékoztatott.

Mit szeretnének az ellenzéki választópolgárok?

Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet elemzője elmondta: a rendszerváltoztatás óta soha ennyi baloldali szervezet nem versengett még az ellenzéki választópolgárok szavazatáért, pedig kitapintható igény az, hogy kevesebb pártot és sokkal nagyobb politikai stabilitást szeretnének látni a választók. Hozzátette: 

ez jelenleg nincs meg, és úgy tűnik, hogy az EP-választásokig sem várható komolyabb összefogás.

– Amilyen ütemben növekszik az ellenzéki szervezetek száma, úgy csökken a kormányzóképességbe vetett bizalom. Ezzel együtt a szervezeti és leginkább személyi megújulás – amire szintén van választói igény – sem történt meg. Miért is lenne vonzó az a baloldal, amit ugyanazok a személyek irányítanak, akik 2022-ben történelmi vereséget szenvedtek, és azóta sem tudnak koherens mondanivalót megfogalmazni? Akik nem elégedettek az Orbán-kormánnyal, azok is inkább a bizonytalanok táborát szaporították az elmúlt hónapok során, és vélhetően ahogy javulnak majd a gazdasági mutatók, 

vissza fognak térni a politikai stabilitást és kiszámíthatóságot mutató jobboldal mellé

– mondta. Az elemző kifejtette: ellenzéki érzelmű szavazók sem más mozit néznek, mint a kormánypártiak, azaz ők is azt látják, hogy a jobboldal az országgal és a háború, illetve az elhibázott szankciók okozta válsággal, a baloldalon pedig saját magukkal, pontosabban a saját szervezeti válságukkal vannak elfoglalva.

Az ellenzéket nem menti meg az unió „Ha Orbán ripityára veri az ellenzéket, az nemcsak az európai politikára lesz hatással, hanem 2026-ra is” – nyilatkozta Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke az Indexnek. A politikus arra is kitért, szerinte tévhit, „hogy majd a Nyugat vagy az Európai Unió megmenti az ellenzéket”. Mint fogalmazott: „Nem ment meg minket az Európai Unió! Ha az ellenzék azt folytatja, amit most csinál, hogy ennyire széttartó, akkor Ursula von der Leyentől a német tőkéig, bárki, aki ránéz Magyarországra, azt mondja majd: „Ja, még mindig Orbán Viktor van? Hát akkor Orbánnal vagyok kénytelen tárgyalni.” Kunhalmi számol az önálló indulással, de szerinte „az ellenzék rossz döntése csak Orbánt erősíti tovább”.

Borítókép: Kunhalmi Ágnes (jobbra) egy kongresszuson (Fotó: Kurucz Árpád)