Ezek a híres magyarok távoztak 2023-ban az élők sorából

Tőlük búczúztunk az idei esztendőben.

Fotó: MTI/Kovács Tamás

Tragédiával indult 2023 januárja Magyarországon. Baumann Péter posztumusz rendőr főhadnagy, az újbudai rendőrgyilkosság áldozata 29 évesen halt meg, miután január 13-án Budapesten, a XI. kerületi Lecke utcai társasházban – rendőri intézkedés közben – a 35 éves Sz. Szilárd egy tőrkéssel mellkason, szívtájékon szúrta.

A rendőri intézkedés közben egy másik rendőr a bal combján, egy harmadik rendőr mellkasának jobb oldalán és a jobb karján szenvedett szúrt sérüléseket. A sérült rendőrök rövid üldözés után támadójukat a helyszín közelében elfogták. A cikk címétől eltérően Baumann Péter nem híres, azonban teljesen biztos, hogy hős.

Január 25-én, 96 éves korában hunyt el Kutasi Katalin magyar előadóművész, opera- és nótaénekes, énektanárnő, drámai szoprán. Bár a második világháború és az azt követő események késleltették a kibontakozását, de a Budapestre való költözés meghozta neki a sikert. Professzionális karrierje 1956 tavaszán kezdődött, amikor próbát énekelt a Magyar Rádióban. Az intézmény azonnal felkérte egy felvételsorozatra.

A rendszeres rádiós fellépések országos ismertséget hoztak a művésznőnek.

Az opera mellett a magyar nótára helyezett egyre nagyobb hangsúlyt, és kora legjelentősebb előadóművészévé vált, bejárta az ország legnagyobb színházait. Emellett fellépett többek között Franciaországban és Finnországban, az 1970-es éveket többnyire külföldön töltötte. 2002-ben készült el a második önálló nagylemeze, ekkor volt az utolsó nyilvános fellépése is.

2006-ban életműdíjat kapott, 2018. június 17-én, 92 esztendősen átvehette a Dankó Pista-életműdíjat.

Február 22-én, 73 évesen halt meg Dunai Tamás Jászai Mari-díjas színész. Pályája csaknem ötven éve alatt száznál több emlékezetes színházi szerep, több tucat film- és televíziós szerep megformálása kötődik nevéhez.

1996 óta háromszor hívta meg a BBC Világszolgálat, hogy a magyar adás állandó munkatársainak beszédkultúrájával foglalkozzon, 2006 szeptemberétől a Madách Musical Műhely osztályvezető tanára volt.

1985-ben Jászai Mari-díjat, 1989-ben Greguss Zoltán-díjat kapott.

 1997-ben érdemes művész kitüntetésben részesült. 1998-ban Emerton díjat, Az év musicalénekese elismerést vehette át. 2000-ben Mensáros-díjjal jutalmazták művészetét. 2015-ben Magyarország kiváló művésze díjat kapott, a következő esztendőben pedig szülővárosa, Mohács díszpolgárává választották. 2017-ben Tolnay Klári-díjjal tüntették ki. 2022-ben a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjává választották.

Ragályi Elemér Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr 83 évesen, március 30-án halt meg. 

Olyan filmek fűződnek a nevéhez, mint a Staféta, a Madárkák, a Sárika, drágám, a Fotográfia, a Régi idők focija, a Talpuk alatt fütyül a szép, a Szabadíts meg a gonosztól, a Ripacsok, a Dögkeselyű, a Szerencsés Dániel, a Hosszú vágta, a Szirmok, virágok, koszorúk, a Csók, anyu! A nyolcvanas évek közepétől külföldön is dolgozott, Peter Kassovitzal a Hazudós Jakabban, a Xavier Koller rendezte A remény útjai elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat, míg a Raszputyin című film az Emmy-díjat.

Géczy Dorottya Jászai Mari-díjas színésznő 91 évesen, április 3-án távozott az élők sorából. 

1949-ben végzett a Színművészeti Főiskolán, a következő két évben a Miskolci Nemzeti Színházban játszott. 1951–1957 között az Ifjúsági Színház és az Irodalmi Színpad művésze volt. 1957-től a Vidám Színpad társulatához tartozott. 

A pályán eltöltött 70 évi jubileumát a Karinthy Színház színpadán ünnepelte 2019 májusában az Éless-Szín Édes teher című előadással, ekkor Hegedűs D. Géza és Felföldi Anikó a MASZK Országos Színészegyesület nevében a Színház- és Filmművészeti Egyetem díszoklevelét adta át neki – írja a Wikipédia.

Az egyik legkiválóbb magyar sanzonénekesnő volt. Több országban, így Ausztriában, Svájcban, Franciaországban, Németországban és Izraelben is vendégszerepelt.

(Fotó: MTI/Zih Zsolt)

Életének 93. évében, április 9-én elhunyt Bárány Frigyes Jászai Mari-díjas érdemes és kiváló művész, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház alapító és örökös tagja.

Több mint harminc játék- és televíziós filmben szerepelt, leghíresebb alakítása Az aranyember című filmben Kacsuka Imre szerepe volt.

A Jászai Mari-díjat 1984-ben, az érdemes művész címet 1990-ben, a kiváló művész elismerést 2014-ben kapta meg. 2019-ben elnyerte a Magyar Művészeti Akadémia Színházművészeti Tagozatának díját.

Április 18-án elhunyt Török Ádám Máté Péter-díjas és Fonogram-életműdíjas magyar fuvolista, énekes és dalszövegíró. A Mini együttes alapítója és frontembere hetvenöt éves volt. Május 8-án az Erkel Színházban adott volna születésnapi koncertet.

1968-ban megalapította a progresszív rockot, bluesrockot és jazzrockot játszó Mini együttest, amely tizenöt év kihagyással napjainkig működött. 

Török Ádám 2017-ben megkapta a Magyar Érdemrend lovagkereszt polgári tagozat kitüntetést, 2019-ben a Máté Péter-díjat, 2021-ben Fonogram-életműdíjjal tüntették ki.

Április 23-án, 83 évesen távozott az élők sorából Cs. Németh Lajos hosszan tartó, súlyos betegség után. Számos filmben feltűnt, egyik legismertebb alakítása Keleti Márton A tizedes meg a többiek (1965) című alkotásához fűződik, melyben Grisát, a sebesült orosz katonát játszotta. Szinkronszínészként egy ország ismerte a hangját a külföldi sikersorozatokból, mozifilmekből, több mint 2200 szinkronszerepet tudhatott magáénak.

Aase-díjat kapott 2013-ban, melyet a magyar színházi előadások epizódszerepeit megformálóinak ítélnek oda. Számos tévéfilmben is láthattuk, így többek közt a Borsban, a Família Kft.-ben. Több mint tíz évig tagja maradt a Jóban Rosszban csapatának.

Április 25-én, 79 éves korában meghalt Szélyes Imre Jászai Mari-díjas színész, rendező. 

1992-től a Nemzeti Színház, majd 2000–2012 között a Pesti Magyar Színház színésze. A Nemzeti Színiakadémián 1993-tól, 2000-től pedig a Pesti Magyar Színiakadémián tanított. Rendszeresen szinkronizált is.

Vágó Istvánt sokan szerették és sokan nem, azonban az vitathatatlan, hogy a televíziós műsorvezetőt, szerkesztőt, később politikust az egész ország ismerte. Április 29-én, 74 éves korában érte a halál. 

Sokan nem tudják róla, hogy a Budapest Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán diplomázott. Először mérnökként, majd nyelvismeretének köszönhetően külkereskedőként dolgozott. A Magyar Televízióban az 1975. évi Riporter kerestetik című vetélkedőben tűnt fel, és 1997-ig az MTV munkatársa volt. 

Televíziós munkája mellett basszusgitározott is, a Favágók együttes tagja volt.

 2005-ig tagja és alelnöke volt a Tényeket Tisztelők Társaságának, amelynek fő célja a racionális gondolkodás terjesztése például a babonákkal, ezoteriával szemben. 2006-tól a Szkeptikus Társaság alapítója és elnöke volt.

Politikai tevékenységet is folytatott. A 2014-es önkormányzati választáson a Demokratikus Koalíció, az MSZP, az Együtt–PM és az Európai Föderalisták közös jelöltjeként indult önkormányzati képviselőjelöltként. Több könyve is megjelent. 

Május 3-án, 64 éves korában meghalt Hunyadi Károly, a Balaton zenekar egyik alapítója. A Balaton együttest Hunyadi Károly és Vígh Mihály alapította 1979-ben. A magyar alternatív élet meghatározó zenekara azóta is kisebb megszakításokkal, változó felállásban működik.

Május 8-án, 95 éves korában meghalt Máthé Erzsi Kossuth-díjas színésznő, a Nemzet Színésze. A Katona József Színház alapító tagja volt, harminc évig a Nemzeti Színház tagja volt, játszott filmekben, kabaréjelenetekben is.

A Jászai Mari-díjat kétszer kapta meg, ezen kívül érdemes és kiváló művész, a Nemzeti Színház és a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a Nemzet Színésze. Megkapta a Kossuth-díjat, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét (polgári tagozat), a PUKK-díjat, a Vastaps-díjat, a filmszemle életműdíját, a Hazám-díjat és a Kállai Ferenc-életműdíjat. Budapest díszpolgára. 

Május 20-án, 66 évesen hunyt el Lang Györgyi, a Pa-dö-dö énekesnője, műsorvezető, színésznő. Hosszú, méltósággal viselt betegség után otthonában, barátai és családja körében, álmában távozott.

Lang Györgyinél fiatal korában sclerosis multiplexet állapítottak meg. 2021 decemberében stroke-ot kapott, emiatt beszédközpontja sérült, jobb karja lebénult.

Május 26-án Szegedi Erika Jászai Mari-díjas színésznő távozott 81 évesen. A színésznő csaknem ötven éven át volt a Vígszínház tagja. Bár balerinának készült, végül a színészi pálya mellett döntött. 

Utolsó vígszínházi szerepében, a 2012-ben bemutatott Monokliban is múlhatatlan derűvel sziporkázott, hol kisgyermekként, hol pedig fölényes, rafinált asszonyságként komédiázott – írták róla a megemlékezésben. 

A május 27-én elhunyt negyvenéves Suhajda Szilárd földünk tizennégy nyolcezres hegycsúcsa közül korábban háromra feljutott: 2014-ben a 8051 méteres Broad Peaket, 2019-ben első és máig egyetlen magyarként a 8611 méteres K2-t, 2022-ben pedig a 8516 méteres Lhocét mászta meg pótlólagos oxigén használata és magashegyi teherhordók segítsége nélkül. 

A Mount Everestet is így célozta meg, egyedül, azonban útközben nyoma veszett. 

Ő lett volna az első magyar, aki minden segítség nélkül feljut a csúcsa. A statisztikák szerint a sikeres megmászások kevesebb, mint két százaléka történik oxigénpalack nélkül, és még kisebb számot jelent azon mászók szűk csoportja, akik serpaasszisztenciát sem vettek igénybe.

Hatvankilenc éves korában elhunyt Döme Dezső dobos – közölték a Hobo Blues Band egykori zenésztársai június 11-én. Döme Dezső Radics Béla Tűzkerék nevű együttesében kezdte, 1979-től több ízben volt évekig a Hobo Blues Band dobosa, ő dobolt Deák Bill Gyula Rossz vér című lemezén is. Később a P. Mobilban is zenélt.

„Elveszítettük őt, aki még évek óta tartó zenészi magányában is reménykedve készült a visszatérésre. De társa szerető gondoskodása sem tudta megakadályozni halálát, mert hosszú évek óta súlyos szívproblémái voltak. Hálás vagyok a sorsnak, hogy játszhattam vele és ő hozzátette munkáimhoz, amit tudott. Szomorúan búcsúzom tőle. Legyen neki könnyű a föld” – kívánta neki Hobo.

Életének 77. évében, júlis 19-én elhunyt Balázsovits Lajos Balázs Béla-díjas magyar színész, színházi rendező és színigazgató, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. 

Még pályakezdőként lett Jancsó Miklós állandó színészeinek egyike (Fényes szelek, Még kér a nép, Szerelmem, Elektra, Magyar rapszódia, Allegro barbaro, Szörnyek évadja, Isten hátrafelé megy, Kék Duna keringő, A mohácsi vész, Ede megevé ebédem). 

Jelentős filmrendezők alkotásaiban játszott: Makk Károly (Isten és ember előtt, Egy erkölcsös éjszaka), Mészáros Márta (Holdudvar), Sára Sándor (Feldobott kő).

Munkájának elismeréseként 1982-ben Balázs Béla-díjat kapott, 1987-ben érdemes művésznek választották, 2015 óta pedig örökös tag a Halhatatlanok Társulatában. 2020-ban Nagykanizsa díszpolgárává választották. 2022-től Balázsovits Lajos a Nemzet Színésze.

Nyolcvannégy éves korában, július 23-án érte a halál Pap Éva Jászai Mari-díjas színművészt. A művésznő halálhírét csak később hozták nyilvánosságra. Legjelentősebb szerepét Németh László Széchenyi című drámájában játszotta, amelyben Crescenitát alakította, de számos más műben is szerepelt. A színésznőt sok magyar filmben is láthatta a közönség; Keleti Márton, Makk Károly és Fábri Zoltán műveinek is rendszeres szereplője volt.

Legjelentősebb filmjei között volt az 1966-os Egy magyar nábob és az 1971-es Szindbád.

Szeptember 8-án, 84 évesen meghalt Tiboldi Mária Jászai Mari-díjas színésznő. 

Kálmán Imre-szerepeivel bejárta az egész világot, Moszkvától Izraelig, Bécstől Amszterdamig, Berlintől Tokióig. Állandó repertoárján volt a Csárdáskirálynő, a Cirkuszhercegnő és a Marica grófnő is.

1986-ban Jászai Mari-díjat kapott, 2021-ben a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjává választották, emellett a Robert Stolz-aranyérem és a Kálmán Imre-emlékplakett tulajdonosa. Velence díszpolgára, szülővárosa, Szolnok is kitüntette.

Szeptember 28-án, 72 éves korában meghalt Szirtes András Balázs Béla-díjas filmrendező, operatőr, vágó. Az alkotó a teljes ranglétrát végigjárta a Mafilmnél, munkásságát Balázs Béla-díjjal ismerték el. 

A nyolcvanas évek végén az Egyesült Államokban is tartott egyetemi előadásokat, 1990-ben lett a Szirtes-Film Kft. vezetője. Munkásságát 1998-ban Balázs Béla-díjjal ismerték el.

Tragikus hirtelenséggel, 62 éves korában, november 18-án elhunyt Magyarország egyik legismertebb lemezlovasa, Palotai Zsolt. Halálát szívroham okozta. A Tilos Rádió zenei főszerkesztőjeként dolgozott, illetve ő volt a Tilos az Á Klub művészeti vezetője is.

Magyarországon úttörője volt az elektronikus zene, a drum and bass és a breakbeat műfajoknak, amelyek hazai elterjedésében kiemelkedő szerepe volt. Halála napján kapta meg a Pro Cultura Urbis díjat.

Szintén november 18-án halt meg Csomós Mari. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, a Nemzet Színésze nyolcvanéves volt. A színház volt az élete, ahogy vallotta magáról többször is. Székely Gábor rendező keze alatt bontakozott ki Szolnokon, ahová 1971-ben szerződött el. 

Az 1964-ben indult filmes karrierje az elsősorban fővárosi színházakban játszó kortársaihoz képest kevesebb darabot számlál, de a közönség olyan produkciókból emlékezhet rá, mint a Még kér a nép, a Jadviga párnája, az Állítsátok meg Terézanyut!, a Sorstalanság vagy a 2015-ös Anyám és más futóbolondok a családból. A színésznő majdnem hatvan éve kezdődött televíziós karrierje során pedig 

többek közt olyan népszerű sorozatokban szerepelt, mint a Nyolc évszak és a Kisváros.

„Egy színész az színész. Az én dolgom az, hogy a szavaimmal, a testemmel és egész idegrendszeremmel megpróbáljam megértetni a nézőtéren ülőkkel, amit szeretnénk elmondani. Hiszen ezért csináljuk az egészet: a közönségért” – fogalmazott egyszer hitvallásáról.

November 28-án, 56 évesen meghalt Bajomi Nagy György. 

„Megrendülten tudatjuk, hogy Bajomi Nagy György, társulatunk tagja, méltósággal és mindannyiunk számára példaadó lelkierővel viselt hosszú betegség után a mai napon elhunyt” – tudatta a az Örkény Színház a Facebook-oldalán.

A közönség a Kisváros és a Tűzvonalban című filmekből ismerheti a Jászai Mari-díjas színészt. 

December 6-án, 68 éves korában meghalt Andresz Kati színésznő, szinkronszínész. 

Andresz Kati 1978-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Még ugyanebben az évben a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház tagja lett. 1981–1984 között a Pécsi Nemzeti Színház, 1984–1986 között pedig a győri Kisfaludy Színház színésze volt. 1986–1987 között a szolnoki Szigligeti Színházban játszott. 1987-ben a Jurta Színház alkalmazottja volt. 1988 óta volt szabadfoglalkozású.

December 15-én is hatalmas veszteség érte a magyar kulturális életet. 72 éves korában elhunyt Budai Ilona Kossuth-díjas népdalénekes, a Nemzet Művésze. 
Budai Ilona első sikerét az 1968-as Ki mit tud? és a Nyílik a rózsa című vetélkedőn aratta, majd az 1970-es Röpülj, páva országos népdalversenyen az első díj mellett elnyerte Kodály Zoltánné különdíját is. 

Ekkor kezdődött meg az együttműködése Halmos Bélával és Sebő Ferenccel a táncházmozgalomban. 1971-ben szerzett diplomát a soproni óvónőképzőben, majd 1972 és 1977 között elvégezte a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolát. Az első önálló népdalestjét 1976-ban adta. 1978-ban jelent meg első önálló nagylemeze. Ebben az évben alakult meg budapesti fiatalokból a Vikár Béla Népdalkör is. Az 1970-es évek közepétől gyűjtött a környező országok magyarlakta vidékein népdalokat és népmeséket. 

2001-ben készült első mesekazettája gyermekeknek, majd egy felnőtteknek szóló kazetta is. 1995-ben jelent meg első CD-je. 1986-tól tanított a III. kerületi zeneiskola népzenei tanszakán, amely ma már Óbudai Népzenei Iskola néven önálló intézmény. Tanított a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzene szakán, 1975 óta vezetett népzenei táborokat. A Magyar Rádióban 1987-től tíz éven át Énekeljünk együtt, majd 1997-től Fúvom az énekem címmel volt műsora. 2008-tól a Magyar Katolikus Rádióban szerkesztett és vezetett egy népzenei műsort. 1986 óta tanított. 

Díjai többek között: Kodály Zoltán-díj, a Magyar Rádió nívódíja, a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje, Magyar Örökség-díj, a Magyar Érdemrend középkeresztje, Kossuth-díj.

Budai Ilona egy korábbi interjúban így fogalmazott:

Az éneklés a lélek vállalkozása, aki énekel, az kétszeresen imádkozik, ahogy Babits is mondta.

A beszélgetésben örömét fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy pár éve elindult a népi ének szak a Zeneművészeti Egyetemen, amelyről sorra kerülnek ki a képzett előadók és tanárok. 

A Kulturális és Innovációs Minisztérium Budai Ilona Kossuth-díjas előadóművészt, népdalénekest, a Nemzet Művészét saját halottjának tekinti.

Borítókép: Balázsovits Lajos temetése (Fotó: MTI/Kovács Tamás)