Úgy tűnik, hogy idén inkább elkerülik a migránsok Szerbiát. Emellett azok a bevándorlók, akik Észak-Macedónián vagy Bulgárián keresztül érkeznek Szerbiába, többnyire már nem a szinte átjárhatatlanná vált magyar határ felé, hanem Bosznia-Hercegovina irányából haladnak tovább az unió felé – derül ki a Migrációkutató Intézet lapunkhoz eljuttatott elemzéséből.
A szakértők az Európai határ- és parti őrség (Frontex) adataira hivatkozva kifejtik: 2023-ban 380 ezer migráns érkezett Európába, ami több, mint 2016 óta bármikor. Az öt fő migrációs útvonal közül a közép-mediterránon érkeztek legtöbben Európába, több mint 150 ezren. Az összes bevándorló 41 százaléka érkezett ezen az útvonalon. Bár a nyugat-balkáni útvonalon regisztrált migránsok száma 31 százalékkal csökkent a 2022-es adatokhoz viszonyítva, továbbra is ez a második legforgalmasabb útvonal. Az illegális bevándorlók több mint negyede érkezett ezen az útvonalon.
A migránsok kerülésének okai
Az elemzés rámutatott, hogy a szerbiai számok csökkenésének két fő oka van. Belgrádnak nemcsak az Európai Unió elvárásainak, de a berlini folyamat követelményeinek is meg kell felelnie. A berlini folyamat az EU-csatlakozást megcélzó hat nyugat-balkáni ország, így
Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Koszovó, Montenegró és Szerbia uniós integrációja céljából jött létre 2014-ben.
A berlini folyamat 2022-es csúcstalálkozóján a szerb kormánynak azt mondták, hogy vagy szigorítja vízumpolitikáját Tunéziával, Indiával, Burundival szemben, vagy az unió szünteti meg a szerb állampolgároknak a vízummentes beutazás lehetőségét. Tavalyelőtt Tunéziából 45 ezren, Indiából 34 ezren, Burundiból 5800-an érkeztek repülővel Szerbiába, ahonnan szárazföldön, illegálisan, jellemzően embercsempészek szolgáltatásait igénybe véve próbáltak továbbjutni az Európai Unió területére.
A szerb kormány nem vállalta a politikai kockázatot, eleget tett a felszólításnak.
Szerbiában emellett gyakorivá váltak a halálos áldozatokkal is járó lövöldözések az embercsempészbandák között. Ezek nyomán számos vád érte a szerb hatóságok tétlenségét a nemzetközi porondon. A tavaly év végi, három halálos áldozattal járó lövöldözést követően a szerb kormány a rendőrség és a csendőrség mellett már a belügyminisztérium alá tartozó alakulatokat is bevetette a bűnbandák ellen, és megkezdte a migránsok elszállítását a határtól.
Csak a választások miatt történt változás?
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) már évekkel ezelőtt kérte, hogy a belgrádi vezetés foglalkozzon a kérdéskörrel, ugyanis a bevándorlók többnyire magyarok által lakott településeken szálltak meg, ott történtek a lövöldözések is. A szkeptikusok szerint a VMSZ-szel kimondottan jó viszonyt ápoló kormányzó párt, a Szerbiai Haladó Párt részéről a tavaly december 17-i választási kampány részét képezte a migráció elleni intenzív fellépés.
Az elemzés szerzői azonban hozzátették, a mostani biztató jelek arra utalnak, nem pusztán kampányfogásról volt szó.
A szerb belügyminisztérium illetékesei 2024 januárjában bejelentették, hogy megerősítik a migrációs folyamatok ellenőrzését a boszniai határövezethez tartozó városokban is. Az intézkedések hatására az illegális bevándorlók most nagyobb számban próbálkoznak a kevésbé védett határszakaszokon, főképp Bosznia-Hercegovinán keresztül, Horvátországon át az unióba bejutni, majd a nyugat-európai célországokat elérni. A horvátországi határrendészeti igazgatóság tájékoztatása szerint a tavalyi évhez képest meghatszorozódott a hatóságok által észlelt migránsok száma.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Karnok Csaba)
