Orrfolyás, láz, köhögés – már nem csak a téli hónapokban vannak jelen ezek a tünetek és a velük járó betegségek, az elhúzódó fertőzések, felülfertőzések miatt pedig úgy tűnhet, gyermekeink immunrendszere kimerült. Havasi Katalin, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke szerint ennek sokféle oka van.
– Gyakorta tapasztaljuk, nem csupán gyermekeknél, hogy
egy-egy betegség után sokkal gyakoribbak a visszaesések, elhúzódó panaszok, ám szakmai szempontból egy kisgyermek évi 8-10 vírusfertőzése még nem számít kóros gyakoriságnak,
és ez a folyamat – bármennyire is nehézkes – az immunrendszer érését támogatja – fogalmazott.
A doktornő kiemelte, a megnövekedett esetszámok mögött nem feltétlenül a kórokozók változása áll, a magyarázat inkább a környezetben keresendő.
– A Covid-járvány óta sokkal több, a korábbiakhoz képest többszörös megkeresés érkezik az alapellátó gyermekorvoshoz. Ennek egyik oka, hogy a bezárások, a maszk használata a többi vírust is visszaszorította, amelyek most „revansot vesznek”, azaz mivel a kiesett években kevesen váltak védetté, most sok fogékony gazdaszervezetet találnak. Idén a nagyon enyhe tél is kifejezetten kedvezett a fertőzések terjedésének. A gyermekorvos álláspontja szerint a járvány óta ráadásul a szülők és az intézmények is érzékenyebben reagálnak már az enyhébb náthás tünetekre is.
Felejtsük el a vitaminkészítményeket
Havasi Katalin arról is beszélt, az egyre növekvő esetszámok mögött nem csupán az enyhe tél és a Covid miatti elszigeteltség okolható, hanem a gyerekek általános állapota: a romló egészségi tendencia, a túlsúly és a mozgásszegény életmód, de az egyoldalú táplálkozás is felelős azért, hogy a gyerekek immunrendszerének pajzsán rés keletkezik.
Példaként elmondta, az influenzavírus minden évben jelentkezik a téli hónapokban, és akár minden évben többször is megbetegíthet bennünket és bár a vírussal mindenki találkozik, nem egyformán reagál a szervezetünk.
Az, hogy kinél milyen súlyosságú, mennyire erős tünetekkel jelentkezik az influenza, vagy milyen súlyos szövődmények alakulnak ki, az egyén immunrendszerének pillanatnyi állapotán múlik.
– A különféle vitaminkészítmények, gumivitaminok túladagolása helyett a változatos, tápanyagdús ételekre, a zöldségek és gyümölcsök fogyasztására fókuszáljunk inkább, mert a kutatások azt igazolják, hogy az extrém nagy dózisú vitaminok nem védenek a fertőzésektől, sőt, túlzott mennyiségben akár károsak is lehetnek. Az immunrendszert tehát az egészséges életmód, a természetes tápanyagokban, vitaminokban gazdag étrend, a friss levegő és a rendszeres mozgás is erősíti. Ezek nem pótolhatók bekapkodott pirulákkal és szirupokkal – magyarázta.
Arra a kérdésre, hogy a változatos táplálkozás mellett mi erősítheti még az immunrendszert, a doktornő kifejti, a kötelező és ajánlott védőoltásokat épp azért javasolják, mert erősítik az immunrendszert, és több mindentől védenek, mint amire gondolunk.
– Ha egy gyermeket véd az influenza elleni védőoltás, akkor nem csupán ezt a fertőzést előzi meg. Mivel nem sérülnek az influenzavírustól a légúti hámsejtjei, és így ép marad a természetes légúti védekező rendszere, a többi fertőzéssel szemben is ellenállóbb lesz – fejtette ki. Az egyesület elnöke szerint bár sokan félnek, hogy a „sok” védőoltás legyengíti a szervezetet, valójában épp az ellenkezője igaz: súlyos betegség nélkül alakítják ki a védettséget, ezzel erősítik, éretté teszik a gyermekeink immunitását.
Sok gyermek esett áldozatul
Havasi Katalin felidézte, nem is olyan régen még számtalan betegséggel éltünk együtt, amelyek lefolyása rengeteg gyermek életébe kerültek.
– Bár a feketehimlő ellen 1876 óta van védőoltás, a következő védőoltásra több mint ötven évet kellett várni. A múlt század elején gyakori volt a „torokgyík”, azaz a diftéria, amely kínzó köhögés, sok szenvedés után vezetett a légutak elzáródásához, ezáltal a gyermekek halálához. De gyakorta vezetett halálhoz a szamárköhögés is, a pertussis szintén kínzó köhögéssel járt. A szennyezett kis sebeken bejutó tetanusz pedig kegyetlen fájdalom és görcsök után szedte áldozatait – emlékeztetett az orvosnő, majd azzal folytatta, szinte hihetetlen, hogy még száz éve sincs, 1938 óta kapnak a gyermekek védőoltást a diftéria ellen, és a mindenki által ismert hármas oltás, a DiPerTe pedig csak 1954 óta védi a gyermekeket.
A Morbus Hungaricus, vagyis a TBC elleni védőoltás 1958 óta rendszeresített, de még ekkor is szedte áldozatait a járványos gyermekbénulás. Sok gyermek életét követelte, „szerencsés” esetben életre szóló ágyhoz vagy kerekesszékhez kötöttséget hagyva maga után.
Harmincöt éve pedig már a magzatot veszélyeztető rubeola, a kanyaró, valamint a nagy nyaki duzzanattal és fájdalommal járó mumpsz ellen is védettek a gyermekeink. A védőoltásoknak hála pedig a sok náthát és köhögést már tényleg könnyebben veszik a kicsik.
– Az utóbbi évtizedekben is számos védőoltás vált elérhetővé, amely óvja a legkisebbeket, ilyen a Haemophilus influenza B, a Pneumococcus, Varicella, RSV, Influenza és a Meningococcus elleni oltások, amelyek nem csupán a súlyos lefolyású betegségektől, hanem a mindennapi vírusfertőzések megannyi szövődményétől óvnak, mint például a középfülgyulladástól, bakteriális arcüreggyulladástól, tüdőgyulladásoktól. Ezeknek köszönhető, hogy sokkal kevesebb a súlyos bakteriális fertőzés, így kevesebb antibiotikumot kell szedniük a kicsiknek – tájékoztatott Havasi Katalin.
A nagyobbaknak pedig a HPV és Hepatitis B elleni oltásai már a „nagybetűs” életre adnak védelmet, felnőttkori tragédiákat, krónikus állapotokat előznek meg.
A jelenkor veszélyei között a skarlát
Bár a múlt század legrettegettebb gyermekbetegségeinek legtöbbje már a védőoltásoknak hála eltűnt, vagy jól kezelhető kórrá szelídült, néhány még mindig sok gondot okoz: a skarlátos esetek száma már tavaly is magas volt, idén viszont még ennél is több, a járványügyi adatok szerint duplájára nőtt a fertőzések száma, de a lepkehimlő és a háromnapos láz is tombol a gyerekek körében.
– A lepkehimlő egy mondhatni ártalmatlan, kezelés nélkül is gyorsan gyógyuló vírusfertőzés, enyheségét mutatja az is, hogy minden ötödik fertőzött tünetmentesen vészeli át, így észre sem veszik sem ők, sem a környezet a „betegséget”. Akinek vannak tüneteik, náluk sincs ok aggodalomra. Általában néhány nap gyengélkedést, náthás tüneteket, izomfájdalmat, esetleg lázat követően jelennek meg a jellegzetes kiütések, amelyek az immunrendszer válaszreakciójával függenek össze, és valójában a vírusürítés, a fertőzőképesség megszűnését jelzik. Az általános szabály érvényes itt is, ameddig rossz a közérzete, lázas, addig ne menjen közösségbe – nyugtatott a szakember, kiemelve,
hogy a skarlát esetében már korántsem erről van szó, fontos, hogy ne vegyük félvállról a betegséget és az enyhébb tünetek esetén is forduljunk orvoshoz.
– A skarlátot egy baktérium okozza, amelyet antibiotikummal szükséges a megfelelő ideig kezelni, mert enélkül súlyos szövődményei lehetnek. Megfelelő kezeléssel azonban már ez is megszelídül, pár nap alatt panaszmentessé válnak a gyerekek. A jó hír az, hogy a lepkehimlő és a skarlát is csak egyszer jelentkezik a jellegzetes kiütéses formában, majd tartós védettséget hagy maga után – közölte.
Menni vagy nem menni?
Havasi Katalin szerint fontos, hogy a szülők megtanuljanak különbséget tenni, hogy mikor elég a „házi patika” és mikor kell mindenképp orvoshoz fordulni.
– A szülök bátran kezelhetnek otthon orrfolyást, kevés köhécselést, kis bágyadtságot, ami egy nagy alvásra elmúlik, két-három nap hőemelkedést vagy lázat, abban az esetben, ha a gyermek folyadékfogyasztása rendben van, és a láztalan időszakokban jókedvűen játszik – nyugtat a szövetségi elnök, majd hozzátette, természetesen ezekben az esetekben is a szülők rendelkezésére állnak tanácsokkal, és segítenek a vény nélküli készítmények kiválasztásában, annak használati módjában.
Azonnali megkeresés, az ügyelet vagy mentő hívása szükséges tudatzavar, eszméletvesztés, súlyos légzési nehezítettség, súlyosnak látszó sérülés, mérgezés gyanúja, vagy ha nyomásra el nem halványuló folt jelenik meg a lázas gyermek bőrén, esetleg, ha a kiszáradás jeleit észleljük. De ismert ok nélkül is, ha súlyosnak látszó tünetet észlelünk gyermeken, mindenképp jelezzük orvosnak, mert akár egy rapidan induló fertőzés, nem ismert okú belső sérülés, vagy mérgezés is állhat a hátterében – összegezte Havasi Katalin.
